Egy asztalhoz ültette a munkaadói és a munkavállalói érdekképviselteket a Társadalmi Párbeszéd Központ

 

Európa Klub néven ismeretterjesztő rendezvénysorozatot indított a Társadalmi Párbeszéd Központ azzal a céllal, hogy a szociális partnerek együttműködő felekké válhassanak a pályázatok és a foglalkoztatási stratégia megvalósításában a hazai és az Európai Uniós régiók szintjén.  A tervek szerint a klub rendszeresen beszámol majd az unió jelentősebb döntéseiről és a középszintű szociális párbeszédben résztvevőket érintő aktualitásokról. A kezdeményezés fórumot adna az együtt gondolkodáshoz az európai szociális párbeszéd lehetőségeiről, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokban rejlő érdekérvényesítésről. Az országos és középszintű érdekegyeztetés résztvevői, a szakszervezeti és munkáltatói szervezetek vezetői, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium érdekegyeztetéssel foglalkozó munkatársai elsőként 2007. október 29-én találkoztak Budapesten.  A rendezvénysorozat első regionális konferenciáját pedig 2007. október 30-án a Nyugat-dunántúli régióban, Kőszegen tartották.

 

A budapesti konferencia megnyitójában – Kordás Lászlónak, a TPK vezetőjének köszöntője után – Csizmár Gábor elégedettségének adott hangot, hogy lehetőség adódik arra, hogy a szociális partnerek kifejthessék véleményüket, elképzeléseiket. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is stratégiai kérdés a dán foglalkoztatási modell átültetése, meg kell tanulnunk alkalmazkodni ahhoz a folyamathoz, hogy a munkahely biztonságát felváltja a foglalkoztatás biztonsága.

 

 

A bevezető előadásában dr. Gyulavári Tamás ismertette a közösség munkajogi szabályozásának főbb jellemzőit. Az ELTE Munkajogi Tanszékének docense az unió „nyitott koordinálás” eszközéről, a politikai befolyásolásként megalkotott Zöld Könyvről beszélt. Rámutatott főbb tartalmi elemeire, kiemelve, hogy a kiadvány nem jogalkotási javaslat, hanem szakmapolitikai stratégia. Célja, hogy nyilvános vitát generáljon a tagországokban, az EU intézményeiben, illetve, hogy a párbeszéd fókuszába állítsa a rugalmas biztonságot, a „flexicurity” fogalmát, amely rugalmasságot jelent a vállalatok és biztonságot az emberek számára, ezzel is elősegítve a Lisszaboni Program, vagyis a több és jobb munkahely megvalósulását. Az előadó kifejtette: változásokra van szükség a munkajogi szabályozásban, nem tartható fönn, hogy a munkajog tárgya csak a klasszikus munkaviszony legyen, egy munkáltatóval, határozatlan időre szóló, teljes munkaidős foglalkoztatási viszonyok alapján. Mára a munkaerőpiac ennél jóval tagoltabbá vált, a hagyományos munkaviszony mellett megjelentek az atipikus foglalkoztatási formák. Hiszen ezek a kevésbé drága és kevésbé merev foglakoztatási struktúrák gyakran hatékonyabban megfelelnek a gyors technológiai fejlődésnek. Ennek hatásaként a munkaerőpiac kettészakadt. Létezik a belső munkaerőpiac, amely védett, állandó munkaviszonnyal jár, illetve a külső munkaerőpiac, ami a munkanélkülieket, inaktívakat, illetve a feketén foglalkoztatottakat foglalja magába.

 

A bevezető előadást követően dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a munkavállalók szempontjából minősítette az elhangzottakat. Álláspontja szerint bármilyen módosítás történik, az nem érintheti hátrányosan a munkavállalók helyzetét. Nehezményezte, hogy nem formális úton értesültek a munka világát szabályozó jogszabályok áttekintését végző és koncepcionális módosítását előkészítő szakértői munkáról. Hasznosnak értékelte a tanácskozást, s javasolta, hogy a nyitó rendezvény legyen a „Magyar Zöld Könyv” kidolgozásának induló lépése.

 

Suhajda Attila, az IBM kormányzati igazgatója az MGYOSZ szakértőjeként az innováció fontosságát hangsúlyozta, amely alól a munkajogi szabályozás sem lehet kivétel. Úgy vélte: az innovatív munkavégzési formák olyan konstrukciókat vagy munkaszerződés típusokat jelentenek, amelyek a munkaadók és munkavállalók számára egyaránt fokozott rugalmasságot kínálnak. Szemléletváltozást, azonnali intézkedéseket sürgetett az Munka Törvénykönyvének módosítása érdekében.

 

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének szövetségi titkára, dr. Komoróczki István előadásában a „flexicurity”, tehát a rugalmas biztonság fogalmáról beszélt munkaadói szempontból. Úgy vélte, hogy túlszabályozás helyett rugalmas biztonságra van szükség, amelynek fontos összetevője lenne, hogy a munkavállalók tartsanak lépést az új képzési elvárásokkal. Ugyanakkor olyan aktív munkaerő-piaci politika megvalósítását tartja szükségesnek, amely álláskeresésre ösztönöz. Kifejtette: a munkaadók álláspontja szerint a magas bérdinamika, a garantált bérminimumok miatt jelentős igénye lenne a munkaadóknak az atipikus foglalkoztatási formákra.

 

Az Európa Klub regionális kőszegi rendezvénye már a szociális partnerek regionális szerepének erősítése jegyében zajlott. Nyitóelőadásában Harald Ettl, osztrák EU parlamenti képviselő bemutatta az unió foglalkoztatáspolitikai céljainak rövid történetét és a foglalkoztatás jelenlegi helyzetét. Kitért arra, hogy bár 2006-ban a közösség munkaerő-piaci mutatói javultak, elmaradnak a lisszaboni célkitűzésektől: a 12 csatlakozó országban a foglalkoztatás szintje alacsonyabb, mint a korábbi tagországokban, Magyarország mutatói pedig a legalacsonyabbak között vannak. Az EU költségvetése ezért jelentős összegekkel kívánja támogatni ezen országok foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseit.

 

Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Foglalkoztatási Főosztály főigazgatója előadásában bemutatta a régió foglalkoztatási helyzetének alakulását a rendszerváltástól napjainkig. Rámutatott: nemcsak a magasabb bérek eléréséhez, hanem a fejlesztési döntésekben való eredményes részvételhez és ezáltal az európai uniós források racionális felhasználásához is szükséges az érdekegyeztető intézmények együttműködése.

 

Alfred Schreiner, a Burgenlandi Munkáskamara elnöke előadásában a munkavállalók szempontjából foglalkozott a határmenti ingázás kérdésével. Bemutatta Burgenland foglalkoztatási helyzetét, kitérve arra, hogy felméréseik szerint a burgenlandi munkavállalók félnek saját munkahelyeik elvesztésétől. Az osztrák szociális partnerek ezért is az átmeneti korlátozások 2011-ig való fenntartását támogatják, megengedve az ágazati szintű nyitást a hiányszakmákban. Elmondta, hogy problémát jelent számukra az a tendencia is, hogy az osztrák vállalkozók egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az ipari tanulók képzésére, hiszen a szakemberhiányt meg tudják oldani a szomszédos országokból érkező képzett munkaerő alkalmazásával.

 

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség tartományi titkára Gerhard Michalitsch a magyar munkavállalók burgenlandi foglalkoztatásának tapasztalatait mutatta be. Kitért azokra a rendezvényekre és információs kiadványokra, amelyeket a Burgenlandban munkát vállaló magyarok számára biztosítanak. Erre azért is szükség van, mert a mezőgazdaságban, a turizmusban és áruszállításban jelen van a fekete munka, nem kerül mindig kifizetésre a túlóra, a táppénz, a szabadság, a pihenő időket pedig nem tartják be. Ezentúl ágazaton kívüli rendezvényeken adnak felvilágosítást az adójogról, a családi támogatásokról, az egészség- és nyugdíjbiztosításról. Elmondta, hogy az Osztrák Szakszervezeti Szövetség és a Burgenlandi Interregionális Szövetség (IGB) kétnyelvű jogi tanácsadást is nyújt a burgenlandi járásokban, hogy ezzel is segítse a magyar munkavállalók foglalkoztatásának szabályszerűségét, hiszen az új tagállamok közül a magyarok hajlandósága kiemelkedően magas az ausztriai munkavállalásra.

 

A befejező referátumában dr. Lux Judit, a Társadalmi Párbeszéd Központ Ágazati Párbeszéd Titkárság vezetője elmondta: az Európai Unióban szakszervezeti attitűdváltás figyelhető meg, az „ellenkező” szakszervezeti magatartást kezdeményező váltja fel. Közös érdek az aktív és befogadó munkaerő-piaci politika, az illegális munka elleni fellépés. Úgy vélte, hogy a mindennapokban jelentkező dilemmák (munkahelyi biztonság helyett foglalkoztatási biztonság, szaporodó jogviszonyok, kollektív alku, egyéni túlélés) feloldását segítheti a szociális partnerek részvétele az érdekegyeztetés minden szintjén.

 

Az Európa Klub következő rendezvényét a Dél-alföldi régióban tarják meg.

 

Összeállította: Varga Beáta (FSZH)