Az SZFT 2007. novemberi kihelyezett ülését Zalaegerszegen, az Első Magyar-Dán Termelőiskola Alapítványnál tartotta. A helyszín miatt az első napirendi pont keretében a tanács ismerkedett az alapítvány munkájával, feladatának tekintve a bevált és jó nemzetközi és hazai tapasztalatok terjesztését.

 

Az alapítványról

 

A termelőiskola közel tizenöt éves tapasztalata azt támasztja alá, hogy az alulképzett hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok felzárkóztatására, szakképzésére és munkába helyezésére külön intézményekre és programokra van szükség. A lemorzsolódott fiatalok több okból sem vezethetők vissza a hagyományos iskolarendszerbe. Nevelésük és tanításuk a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket igényel. A fiatalokkal való foglalkozás (16-35 év között) három fő tevékenységet foglal magában.

 

Az első: ismeretbővítés. Ebben a szakaszban a fiatalok közismereti felzárkóztatáson vesznek részt, tulajdonképpen megtanulnak normálisan számolni, írni és olvasni. Közben vizsgálják a hallgatók készségeit, a munka világáról kialakult véleményüket, a pályaorientációs tevékenység során pedig kialakul az egyénekben egyfajta szakmai irányultság. A szakképzési szakasz OKJ szerinti hiányszakmákban zajlik. Leggyakoribb szakmák: kőműves, szerkezetlakatos, ABC-eladó és pénztárgépkezelő. A szakképzési szakasz végén az Alapítvány megszervezi a szakképesítő vizsgát, a vizsgabizottságot és az ilyenkor szokásos „papírgyártást”.

A második: a foglalkoztatás. A foglalkoztatási szakasz egyben a szakmai képzés gyakorlati oldala. A munkaidő napi nyolc óra, munkaszerződés alapján dolgoznak, minimálbért kapnak, és a munka nyomán születő készterméket az alapítvány a piacon értékesíti.

A harmadik: pszichoszociális gondozás. A résztvevők mentális állapota miatt erre feltétlenül szükség van, ide tartozik az életviteli tanácsadás, a lemorzsolódás megakadályozása, az egyéni és családi szociális támogatás, és a munka világával kapcsolatos ismeretek oktatása.

 

Az iskolában évente kb. Száz fő végez, az elhelyezési mutató 80% körüli. Ez a fajta ifjúsági forrás szinte kimeríthetetlen, nem tévedünk nagyot, ha országosan 100 000-es nagyságrendűre becsüljük. Dánia fele akkora ország, mint hazánk, Százötven termelőiskola működik, nálunk kis jóindulattal kettő. Szokták mondani a jó dolgok maguktól terjednek, és hogy a jó bornak nem kell cégér. Akkor mivel magyarázható ez a kudarc? A finanszírozás megoldatlanságával! Normatív támogatás nem vezethető be, mert ez az iskola nem illeszthető az iskolarendszerbe. Működésükhöz pályázati úton kell pénzt szerezni, ez azonban hol sikerül, hol nem. Ezt a fajta hősies munkát vállaló oktatók és pedagógusok nem tudják elviselni a pályázatok közötti vákuumot, a pénztelenséget. A részvevőkkel az iskola többféle szerződést köt, a többi között munkaszerződést. Ilyen szempontból nem vitatható az SZMM illetékessége. Az SZFT elnöke dr. Tarcsi Gyula szakállamtitkár ígéretet tett arra, hogy a minisztérium vezetése megvizsgálja a lehetséges tennivalókat. Megítélésem szerint hasonló bázist minden régió létesíthetne, akár többet is. Legelőször kell találni egy felújítható épületet, elhagyott kúriát vagy bezárt iskolát. És kell találni olyan megszállott vezetőt, akit a téma érdekel, és aki mer kockáztatni.

 

Kistérségek, kirendeltségek

 

A második napirendi pont keretében dr. Soós Adrianna a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal foglalkoztatási és képzési főigazgató-helyettese előterjesztésében a kistérségek és a foglalkoztatási osztályok lefedettségét vizsgálta a tanács. A jogszabályok által meghatározott kistérségek, illetve a regionális foglalkoztatási főosztályok kirendeltségeinek száma (167) összességében megegyezik. Az egyes régiókat tekintve az eltérés négy és hat kistérség között szóródik. A problémát enyhíti, hogy jelenleg a hét regionális foglalkoztatási főosztály 167 kirendeltsége mellett további 356 helyszínen működnek Foglalkoztatási Információs Pontok. A regionális foglalkoztatási főosztályok két kistérségben tervezik jelenleg kirendeltség alapítását, öt kistérség területén mobilkirendeltség működését, kilenc kistérség esetében pedig kihelyezett irodák létrehozását. A tanács megállapítása szerint az összhang létrehozása jó irányba halad a régióknál, az a fontos, hogy 2008. év végéig bármilyen formában, de minden kistérségben jelen kell lennünk. A harminchárom hátrányos helyzetű kistérség mindegyikében legalább egy irodával kell működnünk.

A tanács befejezésül tárgyalt az FSZH határokon átnyúló nemzetközi tevékenységéről, valamint a román és bolgár munkaerő hazai foglalkoztatásának tapasztalatairól, a 2008. január elsejével életbe lépő változásokról.

(Tudósítónktól)