A program bevezetésének lehetőségei a rendszerben lévő szolgáltatások és fórumok felhasználásának és kapcsolódásának formái, módjai és módszerei a Határőrségre vonatkozóan

 

"Ha gondod van, gyere be, és mondd el, mi bajod!
Ha nincs semmi gondod, gyere be, és meséld el, hogyan csinálod!"

 

Bevezető

 

A Határőrség a megelőző években részt vett a káros alkohol- és drogfogyasztás megelőzésének programjában. A jelenlegi program kidolgozását indokolttá teszi, hogy a társadalmi élet minden területén, így az egészségmegőrzés területén is a kihívások jelentősen megnövekedtek, amelyekre csak minőségi válaszok adhatók. Az országos parancsnok úr eleget téve a felkérésnek jóváhagyta a Határőrség részvételét a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium "Pilot" programjában. Ezt követően az egészségügyi- és pszichológiai szakterület kidolgozta azt a prevenciós-és szervezetfejlesztő tréninget, amely a program indítását célozta meg olyan szakemberek bevonásával, akik a legtöbb szak-illetve tapasztalati tudással rendelkeznek a témakörben, jól ismerik mind a vezetés, mind a beosztott állomány igényeit és szervezet lehetőségeit is. Számos kutatás célozta meg az egészségmegőrzés, illetve a munkaképesség megőrzés kérdésének reális megválaszolását, ezek anyagai, valamint a napi munka végzése biztosította a szakemberek objektivitását.

A tréning három napon keresztül került levezetésre 37 fő részvételével. A tréninggyakorlatok kifejezetten erre a programra lettek aktualizálva, a tréning anyagába beemelésre kerületek azok az oktatási anyagok, hand-outok, amelyeket a továbbiakban fel lehet használni.

A következőkben röviden összefoglaljuk a tréning tapasztalatait, valamint ismertetjük a szakterületek munkaprogramjait. A "Pilot" program megkezdését követően a Határőrség lapja havi kiadásban folyamatosan népszerűsíti a programot.

 

A tréning összegzett tapasztalati anyagai

 

I. Tanulságok a program témaköreivel kapcsolatban

 

Személyes szint:

A devianciák megjelenési szimptómái: Korrupció veszélye, ha a személy magasabb életszínvonalra vágyik. Játékszenvedély, ha frusztrálódik. Gyógyszerfüggőség, alkohol, ha a társas szükségletek nincsenek kielégítve. Indokolatlan táppénz, pszichés megbetegedés, túlvállalás. Ezen a szinten lehet legkevésbé kiszállni a devianciákból. Oda-vissza csúszkálások a szintek között, még jobban frusztrálódik.

Segítségnyújtás: felvilágosítás, tájékoztatás, problématudat kialakítása, ellátás, védőháló, kortárscsoportok, rizikómenedzsment.

 

Biztonság szint:

A devianciák megjelenési szimptómái: Konfliktus helyzetek, gyűlölködés, krízishalmozódás, megbetegedések, a biztonságtudat elvesztése, munkanélkülivé válás, lecsúszás, önértékelési válság, öngyilkosság, hibázások folytán bekövetkező balesetek.

Segítségnyújtás: beosztásváltás, korrekt tájékoztatás, pályatanácsadás, rizikómenedzsment

 

Társas szint:

A devianciák megjelenési szimptómái: Elmagányosodás, pszichoterror, kiközösítés, izoláció, marginalizálódás, csoportdevianciák, negatív csoportnormák, sodródás, heccelés, stigmatizáció

Segítségnyújtás: közösségfejlesztés, diagnózisalkotás, csapatépítés, csoportnorma képzés, szolgálati csoportok átalakítása, rizikómenedzsment.

 

Pozíció szint:

A devianciák megjelenési szimptómái: Alulmotiválttá válik, düh, ellenállás, teljesítményhanyatlás, önbecsülés csökkenése, fluktuáció, túlkapások, agresszió, személyes konfliktusok, pszichoszomatika.

Segítségnyújtás: előmeneteli rendszer működtetése, vezető kiválasztás, visszajelzés, önismeretfejlesztés, vezetőképzés, rizikómenedzsment.

 

Önmegvalósitás szint:

A devianciák megjelenési szimptómái: Identitásválság, az élet értelmének elvesztése, sérül a jövőkép, sérülnek a kapcsolatok, munka-alkoholista lesz, realitáskontroll elvesztése.

Segítségnyújtás: Önismeret, tanácsadás, pályatanácsadás, új célok, új értékek, erőforrások feltérképezése, rizikómenedzsment

 

A devianciák esetében jelzések lehetnek:
•  Alkohol-, aceton szag
•  Üveges tekintet
•  Tág pupillák
•  Kitágult hajszálerek (borvirág)
•  Hanyag testtartás
•  Zsíros haj
•  Hanyag öltözet
•  Koránál idősebb kinézet
•  Tremor
•  Bizonytalan járás
•  Távolságtartás
•  Összefüggéstelen, akadozó beszéd
•  Kézírás megváltozása
•  Túl hangos beszéd
•  Felpörgött beszéd
•  Kommunikációhiány esetén előfordul, hogy nem látható tisztán a helyzet
•  Sokszor nem tudjuk, hogy mit várnak el tőlünk, vagy nem tudjuk, hogy valójában azt várják-e
•  Számos esetben "be van kötve a szemünk" - ennek tudatában kell lennünk!

 

II. Egészségmegőrző-fejlesztő prevenciós munkaprogram

 

Elvek - megközelítések

  • Az egyéni, illetve szervezeti devianciák tünetek - az okokat kell keresni
  • A mintakövetés jelenségét felhasználva ki kell lépni a defenzív magatartásból - a 'NE" helyett a pozitív minták kapjanak szerepet - életszerű címkék! (értékalapú megközelítés)
  • A célterület - a munkahely, a család és környezet, melyeket egységben kell kezelni

 

Egészségmegőrző programok stratégiai céljai

  • Munkavégző képesség tartós megőrzése, fejlesztése, lehetőségek megteremtése
  • Épüljön be az adott szervezet szervezeti kultúrájába a szervezeti humán stratégiához kapcsolódva
  • Az előírások, feltételek összhangjának megteremtése az egészségmegőrző programok igényeivel és lehetőségeivel
  • A munkavállalók és munkáltatók ismerjék és használják a módszereket
  • Az egészségmegőrző szolgáltatások legyenek jól hozzáférhetőek
  • Az egészségmegőrzést támogató és megkövetelő szankcionáló jogszabályi környezet kialakítása
  • A biztosítási és finanszírozási rendszer prevenciós és rehabilitációs elemei rekreációs működésének elősegítése
  • A stratégiában érintett és vállalt szerepeknek legyen differenciált meghatározása

- munkáltatók
- munkavállalók
- munkáltatói érdekképviseletek
- szakterületek
- humán szervezetek
- civil szervezetek

 

Egészségmegőrző programok operatív céljai

  • Reális helyzetfelmérésre és reális teljesítményértékelésre épüljön
  • Legyen szakszerű, kompetencia-, és értékalapú, beavatkozó jellegű, rendszerbe foglalt, szolgáltató jellegű, minőségileg ellenőrzött, eredményorientált és fejlődőképes, költségtervezett - de akcióképes és gyakorlatias
  • Az informális kezdeményezések alkotó módon kerüljenek beépítésre
  • Képzett, felkészült és hiteles szakemberek vezessék a programokat
  • Legyen formális, működőképes és tárgyi háttere az egészségmegőrző programoknak
  • Legyen szervezett együttműködés a részterületek között (helyi, területi)
  • Információs háttérbázis megteremtése és folyamatos fejlesztése
  • A képzésnek legyen kialakított rendszere és gyakorlata

 

III. Az egészségmegőrző-fejlesztő prevenciós program kidolgozásának fő fázisai

 

1. "Füstölgés helyett"  

 

A felmérés önkéntes lenne, csoportértekezleten belül, természetesen a vezető áldásával.  

 

CÉL: a dohányzás csökkentése, egészségkultúra fejlesztése

 

Munkahelyi légkör javítása. Emberbarát program.

 

TARTALOM: hogyan vihető be az életbe az egészség?

 

DOHÁNYZÁS

•  hatásai
•  alternatívák
•  coping

 

• EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

•  közösségi programok

ELŐNYEI:

•  Fizikális és mentális állapotok javításai,
•  Táppénz, betegállomány csökkenése,
•  Jobb munkahelyi légkör,
•  Emberbarát munkahely,
•  Fejlett közösségek

 

 

2. "Az egészségesebb határőrökért"

 

Cél: DEVIANCIÁK MEGELŐZÉSE, FELISMERÉSE, KEZELÉSE

 

Tartalom

- Prevenció és deviancia fogalma.
- Deviancia megjelenési formái, előfordulásai.
- Deviancia következményei: egyénre, csoportra, társadalomra.
- Deviancia kezelésével foglalkozó ellátórendszerek.

•  előadások
•  tréningek
•  pályázati lehetőségek
•  szóróanyagok

Módszerek az igény felmérésére a határőr igazgatóságokon:

    • Igazgató, vezetők (osztályvezetők is)
    • Kirendeltség-vezetők
    • Végrehajtó állomány

•  kérdőív
•  interjú
•  összehasonlító vizsgálatok elemzése

 

Segítség: Igazgatóságokról

- pszichológus,
- önkéntes segítők,

Külső segítők

- mentálhigiénés szervezetek,
- pszichiátriai gondozó,
- karitatív szervezetek
- családsegítő szolgálatok

 

Ajánlás:
- Szervezet részéről javasolt állománycsoportok részére általunk meghatározott

prioritások alapján, de kezdve a vezetőkkel.

 

3. "Átlátsz az üvegen?!"

 

"Tényleg mindent tudsz róla?!"  

 

Célcsoport: végrehajtó állomány. (Azért, mert ők az a csoport, ahol a megelőzésnek nagy szerepe lehet.)

 

Tartalom:
•  Kérdőívvel kezdeményeznénk, az involválódást szeretnénk elérni. Pl. a közvetlen

környezetében hány embert ismer, aki alkoholbetegségben szenved? Önbevalló kérdőív.
•  Statisztikai adatokkal fűszerezve: Mit gondol, hány ember hal meg alkoholizmusban?
- Az alkohol abúzus pszichológiai, illetve egészségügyi oldalára rávilágítani.
- Pszichológusok megszólaltatása.
•  Előadások tartása.
•  Külső előadókkal előadás szervezése (szenvedélybetegségekről)
•  Egészségügyi oldalról bemutatni (pl. Bemutatni, vajon hogy néz ki egy alkoholos ember mája?)

 

Tréner:

•  Absztinensként kigyógyult, volt szenvedélybeteg meghallgatása, ennek megtapasztalása.
•  Szenvedélybeteg családtagjainak, élménybeszámolójának meghallgatása,
•  Önsegítő csoportok, AA (anonim alkoholisták)
•  Híres emberek
•  Kiscsoportos tréningek,
•  Igényfelmérés: - kirendeltség vezető

•  humán előadók megkérdezése
•  elrettentő statisztikai adatok
•  munkahelyi balesetek közlése (pl. Tudnak-e szolgálati balesetekről?)

 

Összegzés

 

FONIX

PREVENCIÓS PROGRAM

 

Cél: devianciák felismerése és kezelése

 

Tartalom: egészségmegőrzés, egészségfejlesztés

 
•  családon belüli erőszak,
•  alkoholprevenció,
•  áldozattá válás megelőzése
•  dohányzás, drog, játékszenvedély

 

Igényfelmérés: kérdőív, interjú, work-shop

 

Módszere:
- felvilágosító előadás,
- adatbányászat, adatvadászat

 

Résztvevők köre:
- vezetés
- végrehajtó állomány
- családtagok
- regionális mentálhigiénés szervezetek

 

Alprogramok címe lehet :
"Füstölgés helyett",
"Átlátsz az üvegen",
"Az egészségesebb határőrökért"  

 

 

Az általunk elkészítendő prevenciós program, milyen elveket kell, hogy
kövessen?

 

Elvek:

  • Diszkréció és az etikai elvek összehangolása,
  • Dolgozó és családorientált,
  • Jogi háttér,
  • Kötelezően előírt, önkéntes

Milyen módszereket lehetne alkalmazni a prevenció során?

 

Módszerek: 

•  Csapatépítés,
•  Önsegítő csoport,
•  Felvilágosítás,
•  Önismeretfejlesztés
•  Szabadidős programok,
•  Normaképzés,
•  Workshop,
•  Tanácsadó rendezvények,

 

Milyen eszközöket lehetne alkalmazni a prevenció során?

 

Eszközök:

  • Életmód, nyári tábor,
  • Sport,
  • Pályázatok,
  • Tréningek,
  • Kérdőívek, mini-tesztek,
  • Drogtáska,
  • Gyógyult drogos önbeszámoló,
  • Csapatépítés,
  • Ismeretterjesztő anyagok,
  • Kulturális rendezvények,
  • Családi programok, vetélkedők,
  • Ismeretterjesztő előadások,

 

Miképpen kellene együttműködni ahhoz, hogy a program a leghatékonyabban működjön?

 

  • Kirendeltségek,
  • Szakterületek és szakterületi vezetők,
  • Szakszervezet,
  • Egészséges Munkahelyekért Egyesület,
  • Helyi önkormányzat,
  • Drogambulanciák,
  • Sponzorok,
  • ANTSZ
  • Eü. és karitatív szervezetek,
  • AA,
  • Iránytű Vérprofi Szakmai Szervezet.

 

A munkáltató és a munkavállaló felelőssége az egészségmegőrzéssel kapcsolatban

 

1./ A mindennapi határőrségi gyakorlatban milyen következményekkel jár egyéni szinten , ha a munkavállaló és a munkáltató nem fordít kellő figyelmet az egészség megőrzésére?

Rossz közérzet, lelki megterhelés, konkrét betegségek kialakulása, tartós kiesés a munkából, táppénz és egészségügyi szabadság igénybevételének szükségessége, munkateljesítmény csökkenése, anyagi veszteségek, családi körülmények következményes romlása, konfliktusok.

Figyelemkoncentráció hiánya, fáradékonyság, érdektelenség, közöny, teljesítmény csökkenése, nagyfokú hibázási lehetőség, immunrendszer működésének csökkenése, megbetegedések, hiányzások.

Betegségek (előnyök), rossz közérzet, romló fiziológiai és pszichés státusz, (pszicho)immunrendszer hatékonysága csökken. Megélhetési betegségkarrier (túlvállal).

Teljesítménycsökkenés, gyakori hiányzások. Rossz közérzet, romló egészségügyi állapot, devianciák kialakulása. Kirekesztettség, bűntudat kialakulása. Bűnbak. Anyagi veszteség, családi problémák kialakulása.

 

2./ A mindennapi határőrségi gyakorlatban milyen következményekkel jár szervezeti szinten , ha a munkavállaló és a munkáltató nem fordít kellő figyelmet az egészség megőrzésére?

Sokan lesznek táppénzen és egészségügyi szabadságon, a helyettesítésükről gondoskodni kell, nő a kollégák fizikai és pszichés megterhelése, a munka hatékonysága csökken.

Nő a táppénzes napok száma, a többi kolléga túlterhelése, feszültség a munkatársak között, korai nyugdíjazási igény, FÜV.

Kiesett munkaórák, táppénz, munkateljesítmény hanyatlása, rossz munkahelyi légkör, alkalmatlan kollégák személyek beosztásban tartása, kollégák túlterhelése (helyettesítési pénz?!), fluktuáció, FÜV, rokkantság, korai nyugdíjazás.

Növekszik a táppénzen lévők száma, kevésbé hatékony a munkafolyamat, kollégák túlterheltsége, feszültség, bűnbakképzés.

 

3./ A mindennapi határőrségi gyakorlatban a munkavállaló mit tud tenni saját egészségének megőrzésére?

Egészségesebb életmód (táplálkozás, sport), káros szenvedélyek csökkentése, azokról leszokás, pihenés, feltöltődés, az ember nagyobb figyelmet fordítson önmaga egészségére, családi kapcsolatok kiegyensúlyozottsága, rendezett szexuális élet.

Egészséges táplálkozás (vitamin, zöldség, gyümölcs). Káros szenvedélyek minimalizálása, mellőzése. Alvásigény kielégítése. Sportolási és üdülési lehetőségek kihasználása. Szűrővizsgálatokon való részvétel. Rendezett szexuális élet.

Motiválttá válik az egészség megőrzésében (belső vagy kikényszerített).

Viselkedés szinten is megjelenik ez: szűrővizsgálatokon részt vesz, mozgás, életmód, táplálkozás.

Egészséges táplálkozás, életmód. Szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Coping technikák fejlesztése. Problémák felvállalása és kezelése. Egészségtudat, egészségmagatartás. A munkahely által biztosított lehetőségek kihasználása.

 

4./ A mindennapi határőrségi gyakorlatban a munkáltató mit tud tenni az egészség megőrzésére?

Egészségesebb munkakörnyezet biztosítás, megfelelő anyagi eszközök biztosítása, munkahelyi megbecsülés, szabadidős tevékenység biztosítása, egészséges táplálkozás lehetőségének biztosítása, üdülési lehetőségek, rekreációs szabadság, nyugodt munkahelyi légkör biztosítása, prevenciós tevékenysége (előadás, tréning, felvilágosítás).

Szűrővizsgálatok biztosítása, sportrendezvények, védőszemüveg és védőital, rendszeres étkeztetés. Szemléletváltás az egészségtudat kialakítására.

Időt, eszközt biztosít, programokat működtet, kíméli a dolgozói természetes kopását, értékként kezeli a dolgozói egészségét.

Stresszorok minimalizálása, egészségügyre vonatkozó törvények betartása, egészséges étkezés lehetősége, ergonómiai, munkavédelmi szempontok figyelembe vétele a munkakörnyezet kialakításában. Testmozgás lehetősége, rekreáció lehetősége, helyi szakrendelések, együttműködés az EÜ szervezetekkel.

 

5./ A mindennapi határőrségi gyakorlatban milyen módon tud együttműködni a munkavállaló és a munkáltató a hosszútávú egészségmegőrzés érdekében?

Jó együttműködés kialakítása a munkavállaló, a munkáltató és a külső segítők között. Mindkét fél törekedjen az egészségesebb életmód kialakítására, fenntartására és megőrzésére. Bizalmi légkör kialakítása, hogy merjen segítséget kérni a dolgozó a problémái esetén.

Egészséges Munkahelyekért Egyesületbe való belépés és együttműködés. Sportegyesület létrehozás. Szabadidőprogramok szervezése. Előadások, szórólapok, Életmód-tábor, közös rendezvények, szűrővizsgálatok, rekreációs lehetőségek.

Igények és lehetősége kapcsolása, párbeszéd, azonos értékszemlélet, modellek kimunkálása és működtetése.

Lehetőségek-igények találkozása, munkaidő-kedvezmény az egészséges életmód megvalósításához, kölcsönös bizalom.

 

Akcióterv egy igazgatóságra (szervezeti elemre)

 

Elnevezés

Füstölgés helyett

Átlátsz az üvegen?

Az egészségesebb határőrökért

Ne sírj!

Emelt fejjel járj!

Miért fontos

Saját és környezete egészségének megóvása, társadalmi + HOR érdek

uaz

HOR dolgozók testi-lelki egészségének megőrzése, fejlesztése

Prevenció kiterjesztése a családra

Egyre több eset

Devianciák forrása lehet

Cél

Dohányzás csökkentése, egészségkultúra formálása

A káros alkoholfogyasztás csökkentése, drogfogyasztás elkerülése

Testi-lelki egészséggel rendelkező dolgozók

Családon belüli erőszak előfordulásának minimalizálása

Áldozattá válás minél kevesebb legyen

Igényfelmérés lépései

Fórumrendszer, HOR nyíltnap, képzési nap, esettanulmányok

uaz, esettanulmá-nyok

uaz

Humán segítők, előadók, esettanulmá-nyok

Családsegítő, nevtan adó szolg.jelző funkciói,interjú, szűrés, kérdőív, esettanulmányok

Rendőrség

uaz, esettanulmán-yok

Résztvevők köre

Minden állománykategória, családtagok

uaz

uaz

Családtagok, nyugdíjasok, érintett állomány

uaz

Felelős

Vezető orvos, pszichológus

uaz

uaz

uaz +család

uaz

+család

Határidő

Folyamatos

(18 hónap)

uaz

uaz

uaz

uaz

Módszer

Kérdőív, interjú, work shop, adatbányászat, adatvadászat

uaz

uaz

uaz

családterápia, pszichoterápia

uaz

Eszköz

Ismeretterjesztő anyagok, kérdőívek, előadások, sport, pályázatok művészeti alkotásokra, fotókiállítás

 

 

 

 

 

 

 

drogtáska

uaz

 

drogtáska, családi programpályázatok, csapatépítés, életmód program

Családi progr., kulturális rendezvények

uaz

Együttműködés

Leszokást segítő központok

Drogamb, AA, orvosok, RSZKI

Orvos, szakellátás, RSZKI

NANE, Önsegítő csop., családgond., iskolák, tanárok, védőnők, egyházak

Rendőrség, NANE, önsegítő csop., családgondozó

 

 

Kritikus sikertényezők azonosítása

•  Melyek a program bevezetésével, kivitelezésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő kritikus tényezők, mit lehet ezekkel kezdeni

•  Melyek a legnagyobb kihívások

•  Melyek azok az erősségek, amikre támaszkodni lehet

 

Kritikus sikertényezők

- vezetői nyitottság

- állomány motiváltsága

- egészségtudat hiánya

- pályázatok sikeressége (pénz)

- külső együttműködők

- szakértelem, kompetencia

- BM támogatottság

 

Teendők

- érdekeltté tenni, felvilágosítani

- társadalmi jelenlét

- tájékoztató anyagok

- pályázat író team

- kapcsolati tőke, internet

- konferenciák, szakmai fórumok

- jogi háttér, társadalmi nyomás

 

 

Kihívások:
- felkészülés
- szervezés
- cél elérése

 

Erősségek:
- sokrétű munkavégzés
- kapcsolatépítés
- lehetőségek kihasználása
- a szervezet felépüléséből adódó lehetőségek
- szakmai felkészültség
- szakmai konzultáció 

 

 

IV.Az egészségmegőrző és egészségfejlesztő prevenciós munkaprogram egészségügyi intézmény- és feladatrendszere

 

A Határőrség hivatásos állományát szolgálatellátása során fokozott fizikai és pszichikai megterhelés éri. Ezen túl törvény kötelezi arra, - hogy ha szükséges - élete kockáztatásával is végrehajtsa a feladatot. Érthető, hogy a munkáltató szervezet és a dolgozók is mélyen érdekeltek abban, hogy minél tovább tudja megőrizni az állomány a "speciális" fizikai, pszichikai és egészségügyi munkaképességét. A speciális alapellátás, a foglalkozás-egészségügyi, a járó és fekvőbeteg kórházi ellátás, a rekreáció- és rehabilitáció, a kereső- és szolgálatképesség elbírálás valamint a megváltozott egészségi állapot felülvizsgálatának ágazati egészségügyi feladatait végző szolgálat mellett az állami egészségügyi szolgálat teljes hálózata is a hivatásos állomány rendelkezésére áll.

A Határőrség önálló egészségügyi szolgálata igazgatóságonként fenntart egy speciális orvosi, foglalkozás-egészségügyi és fogászati rendelőt. Az idegenrendészeti fogdák és a közösségi szállások egészségügyi vizsgáló helyiséggel rendelkeznek, 24 órás felcserszolgálattal.

Az ágazati progresszív gyógyító és rehabilitációs ellátást a BM Központi Kórház és Intézményei nyújtja. A szakmai szintjét meghaladó betegségek esetében az állami vagy honvédkórházi ellátást szervezi.

A háziorvosi jellegű alapellátás, a rekreáció és rehabilitáció szervezés, a minősített időszaki egészségügyi tervezés- és végrehajtás és a speciális egészségügyi biztosítási feladatok mellett igen jelentős esetszámot és időt igénylő tevékenység a foglalkozás-egészségügyi orvosi munka.

 

A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatok szerkezete a Határőrségnél:

•  beiskolázás előtti alkalmassági vizsgálatok.(rendészeti szakközépiskolák, ZMNE, RTF),
•  állományba vétel előtti alkalmassági vizsgálatok,
•  felvételi alkalmassági vizsgálatok ("utcáról rögtön beosztásba kerülők"),
•  időszakos alkalmassági vizsgálatok,
•  munkaköri alkalmassági vizsgálatok,
•  monitor előtt dolgozók szemészeti szűrése,
•  speciális egészségügyi alkalmassági vizsgálatok.

Jogorvoslat valamennyi orvosi vizsgálat esetén biztosított, amikor elutasítás, egzisztenciális, vagy állományviszony rendezése válik a megbetegedés miatt szükségessé.

Az állományba kerüléstől a nyugállományig rendszeres és kötelező orvosi vizsgálatok során - már lappangó állapotban - kiderülnek a szervezet működési zavarai, a megbetegedés első figyelmeztető tünetei.

Az időszakos alkalmassági vizsgálatok még sokak számára csupán "fenyegetettséget" jelentenek, azonban egyre nő azok száma is, akik tudatosan és aktívan az egészségmegőrzést segítő hatást látják bennük.

 

Az orvosi vizsgálatok során rutinszerűen készül:

•  EKG,
•  vérnyomás,
•  érdoppler,
•  légzésfunkció,
•  mellkas Röntgen,
•  látóélesség,
•  vérkép, vérsüllyedés és vérkémia,
•  vizeletlelet.

A nőgyógyászati rákszűrés és az urológiai szűrés kifejezetten a gyakran előforduló tumoros betegségekre fókuszál.

A képi és funkciós eredmények, a pszichológiai vélemény és a fizikai képességfelmérés birtokában, - a belgyógyászati fizikális vizsgálat során születik döntés a munkaköri alkalmasságról, a gondozásba vételről, vagy - betegség és tünetek hiányában - a rizikótényezők hatásáról.

A leletek és az összkép természetesen az életmód, az életfolyamatok, a rizikófaktorok- és stresszorok, a genetikus adottságok keverékéből előálló tükör. A túltápláltság, az anyagcserezavarok, a felfokozott keringés, az idegrendszer és a psziché zavarai, a mozgásszegény életmód külön-külön és összhatásként is feltérképezhető, azonban kevés azt csak megállapítani, személyre szóló gondozási terv szerint kell az érintett szakterületeknek és a betegnek összefogni. Sokszor az optimális állapot elérése lehet csak a cél, de vannak olyan életmódi problémák, amelyeket csak gyökeres változtatással lehet megoldani.

 

A gondozási csoportok lefedik a magyar morbiditási adatok alapján népbetegségnek tekinthető krónikus elváltozásokat és a fokozott szellemi, pszichikai és fizikai megterhelésből adódó "BM specifikus" megbetegedéseket:
•  szív- és érrendszeri,
•  magas vérnyomás,
•  daganatos,
•  mozgásszervi, rheumatikus,
•  obesitás, túlsúlyosság,
•  organikus idegrendszeri és mentálhigiénés,
•  anyagcsere, diabetes, hyperlipidemia, köszvény,
•  gyomor-bélrendszeri,
•  urológiai,
•  légzőszervi.

Az egészséget különösen károsító élvezeti szerek hatásának kimutatása a fenti vizsgálati protokoll és a heteroanamnézis alapján szinte száz százalékosan biztosítható, - még az együttműködés hiányában is. Az egyéb betegséggel szövődött elváltozások is sokszor elkülöníthetők.

A káros mértékű szeszesital fogyasztás (vannak érzékeny és kevéssé érzékeny szervezetek, genetikus adottságok) a májfunkciós eredményekből, a vizeletből, később képalkotó diagnosztikával látható szervkárosodásból és személyiségzavarból, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenéséből állapítható meg.

A drogfogyasztás szintén kimutatható a vérből és vizeletből, azonban jóval előbb jelentkezik a személyiségtorzulás, az addikció miatti szocio-pszichikai jelenségek, majd a testi és neuro- pszichiátriai tünetek. A drogfogyasztás és a munkahelyi elvárások hamar vezetnek konfliktusokhoz, majd a munkaviszony megszűnése sem késik sokáig. A fegyveres szolgálat kapcsán toleranciaküszöbről nem beszélhetünk. A vérből és vizeletből készített drogteszt orvosi feladat, azonban fegyelmi eljárás, munkahelyvesztés következményével járhat. Emiatt a prevenció lehet csak az egyedüli területe a drogfogyasztás elleni küzdelemnek.

A nikotin, a koffein és egyéb élvezeti szerek hatását a gondozás során próbáljuk csökkenteni. Az életkörülményekből és az életmódból fakadó egészségkárosodások intervenciójának színtere a teljes humán szektor valamennyi szakterülete (személyzeti- és munkaügyi, fegyelmi, egészségügyi, pszichológiai). A szakterületek tudatos összefogásából és hatékony együttműködéséből egy új minőségű humánerőforrás-gazdálkodás jöhet létre.

Az állami egészségügy kötelezően előírt és megvásárolható szolgáltatásai valamennyi munkáltató számára kellő hátterét adhatja a korrekt személyre és szervezetre vonatkozó munkáltatói döntések meghozatalához. A munkahelyek munkaköri profiljához, a beosztások szerkezetéhez igazítható, a munkáltató által megkövetelhető munkaegészségügyi, munkaköri, foglalkozás-egészségügyi és kiegészítő orvosi vizsgálatok rendelkezésre álló teljes vertikuma. Az egészségmegőrzést- és fejlesztést - a teljes humán szféra hatékony együttműködését feltételezve - a tapasztalt szakemberek vezetésével és jól megtervezett, korszerű prevenciós program segítségével minden munkáltató tudatosan szervezheti.

 

A pszichológiai szakterület részéről

A pszichológiai szakterület az egészségügyi szakterülettel együttműködve látja el feladatait az alábbi szabályozóban rögzítettek szerint. A szakterületi munka alapvető célja megelőzni az egyéni és szervezeti devianciákat, rendkívüli eseményeket, megőrizni az állomány munkaképességét, pszichés egyensúlyát és felkészíteni a szervezeti elemek tagjait szolgálati feladatukra a szakterület sajátos eszköz - és módszer rendszerével. A szolgáltatásai kiterjednek a családtagokra is, időben pedig a belépéstől az életkor végső határáig működnek igény szerint. A szakterület nem csak a jogszabályokban megfogalmazott feladatokat hajtja végre, hanem figyelembe veszi a vezetés által előírt követelményeket, illetve az állomány igényeit. Tevékenységeit a saját maga által kidolgozott, külső szakértők által kontrollált és minősített határőrségi pszichológiai protokoll szerint végzi, minőségbiztosítással rendelkezik. A Határőrség valamennyi főbb szervezeti eleme tagja az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesületnek, belső és külső együttműködési köre működőképes, jól szervezett, területileg jól strukturált.