Mt. IV. fejezet

1. Mikor tekintendő semmisnek a munkaszerződés?

Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

 

2. Mikor támadható meg a munkaszerződés az új Mt. szerint?

A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel vettek rá, vagy az, aki tévedésben, téves feltevésben volt. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot írásban kell a másik féllel közölni. A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.

 

3. Jogi kérdésben való tévedés alapján megtámadható-e a munkaszerződés?

Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.

 

4. Megtámadható-e a munkaszerződés, ha elírás történt a munkáltató megnevezésében?

Elírás esetén továbbra sincs szükség a jognyilatkozat megtámadására, mivel a nyilvánvaló elírás nem sorolható a megtámadásra okot adó akarathibák körébe, az a kijavításának megfelelő értelmezéssel is orvosolható.

 

5. Mik az érvénytelen munkaszerződés következményei? Kell-e a munkavállalónak bért fizetnem?

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, így az elvégzett munkáért a munkajogi szabályok szerint jár a bérezés. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni.

 

 

 

6. Érvényes-e a munkaszerződés, ha a felek az Mt-ben meghatározottnál hosszabb próbaidőt kötöttek ki?

A munkaszerződés próbaidőre vonatkozó része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. Vagyis ha a munkaszerződésben az Mt-ben előírt legfeljebb három hónap helyett öt hónap próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő időtartama három hónap lesz.

 

7. Mia következménye a munkáltató által közölt azonnali hatályú felmondás érvénytelenségének?

Új előírás 2012. július 1-jétől, hogy az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jogellenes megszüntetésre irányadó jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 82-84. §). Eszerint, ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a jogviszonyt, az ezzel összefüggésben keletkezett kárt köteles a munkavállalónak megtéríteni. A munkavállaló ilyenkor jogosult legfeljebb 12 havi távolléti díjra, végkielégítésre, munkáltatói felmondás esetén a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összegre.

 

8. Ki viseli az érvénytelenség következtében felmerült kárt?

A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ha a munkáltató felelős az érvénytelenségért, akkor köteles megtéríteni a munkavállalónak az okozott kárt. A teljes kárt köteles megtéríteni, kivéve azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, amit a munkavállaló vétkes magatartása okozott.

Mentesül a felelősség alól a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a kár bekövetkezését elkerülje vagy azt elhárítsa, továbbá akkor is mentesül a felelősség alól, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Ha a munkavállaló felelős az érvénytelenségért, akkor tartozik felelősséggel, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló négyhavi távolléti díjának megfelelő összeg lehet. Szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás estén azonban a munkavállaló a teljes kárt meg kell térítse. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, amit a munkáltató vétkes magatartása okozott.