Munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok

Mt. XV. fejezet

1. Atöbb munkáltató által létesített munkaviszony értelmezéséhez szeretnék segítséget kérni. Társaságunknál több munkavállalót is ebben az új típusú munkaviszonyban szeretnénk a továbbiakban foglalkoztatni, és lehetséges-e a munkaszerződésük módosítása azáltal, hogy munkáltatói oldalon ketten jelenjenek meg.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a munkaszerződés módosításának eseteit nem korlátozza, általános jelleggel lehetőséget biztosít arra, hogy a felek azt közös megegyezéssel módosíthassák, így álláspontunk szerint a 195. § szerinti foglalkoztatási formára történő áttérés esetén elegendő a munkaszerződés módosítása. A feleknek a módosítás során a munkaszerződésben meg kell határozniuk, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget mely munkáltató teljesíti.

 

2. Mennyi szabadság illeti meg a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján minden munkavállalót azonos mértékű szabadság illet meg. Az Mt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra nézve!

Aki a teljes naptári évben munkaviszonyban áll, az jogosult az évi teljes alap- és pótszabadságra. Az alap- és pótszabadságok mértékét az Mt. minden esetben munkanapokban határozza meg, ezt nem lehet pl. órákra lebontva a részmunkaidővel arányosítani.

A részmunkaidős munkavállaló azonos feltételek esetén ugyanannyi munkanap szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.

 

3. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével megszűnnek-e illetve meg kell szüntetni a bedolgozói jogviszonyokat?

2012. július 1-jei hatállyal a bedolgozói jogviszony a törvény erejénél fogva átalakul bedolgozói munkaviszonnyá, azokat nem kell külön megszüntetni jogszabályváltozás okán. Az átalakulással érintett jogviszonyok tekintetében minden esetben az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. Felül kell vizsgálni ennek megfelelően a meglévő szerződéseket, és összhangba kell hozni az új rendelkezésekkel. A későbbi viták elkerülése érdekében ezért szükséges a munkaszerződések megkötése és a munkafeltételek meghatározása az új törvény szabályaira tekintettel.

 

4. Melyik jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bedolgozói munkaviszonyban lévő szabadságával kapcsolatban?

Bedolgozói munkaviszonyban szabadságra való jogosultság tárgyában a 2012-es évre irányadó szabadságot a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján szükséges megállapítani.

 

5. Mitől „atipikus” egy munkaviszony?

Az atipikus munkaviszonyok a munkaviszony tartamában, a foglalkoztatás idejének hosszában, a munkavégzés helyében, a munkavégzésnek a munkaszerződés-kötőmunkáltatótól eltérő személy számára történő teljesítésében térhetnek el a „szokványos” munkaviszonytól. (A munkaviszony főszabályként a munkaszerződést kötő munkáltatónál történő munkavégzésre, határozatlan időre és teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra létesül.)

 

6. Munkáltatóként hogyan érvényesíthetem a kárigényemet, ha a kárt kölcsönzött munkavállaló okozza?

A munkavállaló által a kölcsönvevőnek okozott kár megtérítésére minden esetben az általános szabályok az irányadók, de ha a felek abban állapodnak meg, a polgári törvénykönyv alkalmazotti kárfelelősségi szabályait kell alkalmazni. Ilyen megállapodás hiányában a kölcsönvevő a neki okozott kár megtérítése iránt felléphet közvetlenül a munkavállalóval szemben, annak ellenére, hogy a kölcsönvevő és a munkavállaló között nem áll fenn munkaviszony.

 

7. Diák munkavállaló felett ki gyakorolja a munkáltatói jogokat?

Az új törvény nem mondja ki, hogy diák munkavállaló felett általában az iskolaszövetkezet gyakorolja a munkáltatói jogkört, csak azt rögzíti, hogy a szolgáltatás fogadója utasítással rendelkezik. (Korábban a fiatal, tehát tizennyolc év alatti munkavállalók felett bármilyen munkáltatói jogkört csak az iskolaszövetkezettel munkaviszonyban álló személy gyakorolhatott, a szolgáltatás fogadója csak kivételes esetben.)

 

8. Munkáltatóként hogyan érvényesíthetem a kárigényemet, ha a kárt az iskolaszövetkezeti tag munkavállaló okozza?

A szolgáltatás fogadója a munkavégzés alatti károkozás esetén a kár megtérítése iránt közvetlenül is felléphet a munkavállalóval (diákkal) szemben. Az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója azonban megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló által okozott károkért való felelősség érvényesítésére a Polgári Törvénykönyv alkalmazotti károkozásáért való felelősség szabályait tekintik irányadónak. Ekkor a kárt elszenvedett szolgáltatásfogadó nem közvetlenül a munkavállalóval, hanem az iskolaszövetkezettel lép fel kárigényével.

 

9.Az új Mt. hatályba lépésével megszűnnek-e, vagy meg kell-e szüntetni a régi Mt. szerinti bedolgozói viszonyokat?

A Munka Törvénykönyvének hatályba lépésével 2012. július 1-től a bedolgozói jogviszony törvény erejénél fogva átalakul bedolgozói munkaviszonnyá. Azokat külön nem kell megszüntetni a jogszabály változása okán.

Az átalakulással érintett jogviszonyok tekintetében minden esetben az új Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Felül kell vizsgálni ennek megfelelően a meglévő szerződéseket és összhangba hozni azokat az új Mt. és az Mt-t hatályba léptető törvény rendelkezéseivel. A későbbi viták elkerülése érdekében ezért szükséges a munkaszerződések megkötése és a munkafeltételek meghatározása az új Mt. szabályaira tekintettel.

Ennek értelmében a bedolgozói munkaviszony a korábbi bedolgozói jogviszonyhoz képest változatlan feltételekkel akkor állhat fenn, ha az az új Mt-vel összhangban van. A bedolgozói jogviszonyban irányadó jogokat és kötelezettségeket az új Mt. alapján szükséges elbírálni, mindenekelőtt a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó speciális rendelkezések figyelembe vételével.

 

10. Helyesen jár-e el a köztulajdonban álló munkáltató, ha úgy állapodik meg a munkavállalóval, hogy a munkaközi szünetet beleszámítja a munkaidőbe?

Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő (az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve) nem írható elő. A teljes napi munkaidő a törvény alapján napi nyolc óra.

A felek sem egyéni megállapodással, sem kollektív szerződésben nem állapíthatnak meg a teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt, azaz napi nyolc óránál kevesebbet.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, azt a munkaviszonyban sem a munkavállalóval kötött megállapodás, sem a kollektív szerződés alapján nem lehet a munkaidő részévé tenni.

A jogalkotó célja ezáltal arra irányult, hogy az általános teljes napi munkaidő ledolgozásra kerüljön.

 

11.  Köztulajdonban álló munkáltató foglalkoztathat-e részmunkaidőben munkavállalót?

Köztulajdonban álló munkáltató esetén a törvény a rövidebb teljes munkaidő alkalmazását zárja ki, a részmunkaidős foglalkoztatást nem. Ebből következően a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban jogszerűen lehet részmunkaidőt bevezetni.

 

12. Megteheti-e a köztulajdonban álló munkáltató, hogy kötött munkarendet alkalmazzon, de az általánostól eltérőt?

A munkaidő-beosztás szabályait a köztulajdonban álló munkáltatók esetében is alkalmazni kell, e tekintetben nem állapít meg kivételt a törvény. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

Ez megvalósulhat a napi munkaidő eltérő, vagy a heti pihenőnapok egyenlőtlenül való beosztásával.

 

13. Aköztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonynál az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Milyen törvényt kell ezalatt érteni?

A köztulajdonban álló munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók díjazására vonatkozóan nem került megalkotásra önálló törvény, amely általánosan meghatározná a munkabérek összegét. Speciális azonban a vezető tisztségviselők vonatkozásában, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.