A szakképzési törvény módosításával a szakképzéssel kapcsolatos kamarai feladatok jelentősen kiszélesedtek.Hol tart a duális képzés kiépülése, mi a helyzet az átalakuló OKJ-val?Ezekről a kérdésekről készítettünk villáminterjút Szilágyi Jánossal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatójával.

 

 

 

A kamarára – a szakképzés területén – soha nem látott mennyiségű és súlyú feladat hárult, szerepköre, felelőssége az előző évekhez képest kibővült. Az első munkafázisokon lassan túl vannak. Kezdjük a legégetőbb kérdéssel, az Országos képzési jegyzék átalakításával.

 

- Az OKJ 420 szakmát és több mint 1200 kimenetet tartalmazott eredetileg. Egy olyan átalakítás végén tartunk – a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával –, aminek eredményeképpen az Országos képzési jegyzék hozzávetőlegesen 250 szakképesítést és 600-650 kimenetet tartalmaz majd. A jelenlegi OKJ-struktúrában széles alapozású szakmaszerkezeteket alakítottunk ki, és az egymáshoz közel álló követelményeket egy szakmarendszerbe próbáltuk integrálni.

 

- Ezekhez kell illeszteni az új szakképzési és vizsgakövetelményeket is.

 

- Igen, és ezt a munkát megkezdtük a szakképzést felügyelő minisztériumokkal és az NMH Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságával együttműködve. Március 31-re le kell tennünk a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalára a szakmai és vizsgakövetelményeket. Ezt követően indul el a kerettantervek kidolgozása, amit a Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság végez. Bár – a törvény szerint – 2013-ban kell fölmenő rendszerben bevezetni a kerettantervi rendszert, ugyanakkor a jogszabályok előírják, hogy aki 2012-ben már kerettantervi rendszerben szeretne indulni, azoknak erre lehetőséget kell biztosítani.

 

- Önök kezdeményezték a duális rendszer széles körű meghonosítását. Ez ugye azt jelenti, hogy a tanulók a gyakorlati képzésüket „élesben” a munka világában végzik. Vállalatoknál, vállalkozóknál tanulják meg a szakmát, velük tanulószerződést kötnek a gyakorlóhely tulajdonosai. A cégek, vállalkozók mennyire nyitottak a tanulók fogadására? Hogy vált be a tanulószerződéses rendszer?

 

- Ha csak annyit mondok, hogy a tanulószerződéses rendszer 2006 és 2008 között indult 2500 tanulószerződéssel, és mára már 50 000 tanulószerződés van, akkor azt lehet mondani, hogy a magyar szakképzés egyik meghatározó elemévé vált.

 

- A jelenlegi gazdasági helyzetben lát-e Ön esélyt arra, hogy a duális rendszer kiépüljön?

 

- Sikerült elérni, hogy az órakeret nagyobbik része a gyakorlati képzésre fordítható. 2013-tól már általánossá válik a 8 osztályos általános iskolára épülő, 3 éves szakmunkásképzés, ahol a gyakorlati képzés a 9. évfolyamon az iskolai tanműhelyben folyik, ám a 10., 11. évfolyamon már vállalatnál, azaz piaci körülmények között, tanulószerződéssel. A cégeknek ez motiváló erő.

 

- Miért az?

   

- Az egyik motiváló tényező, hogy a saját utánpótlásukat tudják nevelni, és a legjobbakat megtarthatják. Nagyon sokat jelent, hogy három vagy két évet már eltölt náluk a tanuló, és ott esik át a munkaszocializáción. A másik motiváció, hogy megnöveltük a gyakorlati képzésben eltöltött idő hosszát. A tanulók ekkor már be tudnak kapcsolódni a termelésbe, hozzáadott értéket tudnak létrehozni. A harmadik, az átalakult finanszírozás. Tudniillik eddig a finanszírozás lényege az volt, hogy a tételesen elszámolt költség alapján, annyit tudott visszaigényelni a vállalkozó, amennyi a saját szakképzési hozzájárulásának a 1,5%-a fölött volt. Ez a fajta szabadság megszűnt, szakmacsoportokra határozták meg a normatívát. Így ugyanolyan norma jelenik meg egy mikro vállalkozónál – egy szakmacsoporton belül –, mint egy multinacionális cégnél.

 

- Ez miért motiváló tényező, hiszen kevesebb lesz a forrás?

 

- Igen, ugyan a megváltozott normatívák egyfajta forráscsökkenést jelentenek, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ha a gyakorlati képzés időtartama megnövekedik, akkor egy modellszámítás alapján, persze optimális gazdasági körülmények között, megéri a vállalkozónak. Ha azzal kalkulálunk, hogy egy tanuló – egy kezdő szakmunkás – hozzáadott értékének 60%–70%-át elő tudja állítani, akkor ez egy 11 milliárdos termelési értéket jelent 50 000 tanulószerződés esetén, elméleti számítások szerint. Természetesen az is motiváló erőt jelent, hogy drasztikusan csökkent a bürokrácia, hiszen a szakmacsoportos normatívákkal megszűnt a tételes elszámolás. További könnyítés, hogy az elszámolások és visszaigénylések rendszere havi ciklusokhoz igazodik, amely az éves elszámolásokhoz képest további könnyítést jelent. Mindezeken túl majd a féléves tapasztalatok tükrében meg kell vizsgálni, hogy hogyan alakult a tanulószerződések száma, illetve mennyire esett vissza a gazdálkodók képzési hajlandósága, hogy ezzel összhangban a szükséges beavatkozások és finomhangolások megtörténjenek.