Jelentősen csökkent a munkabalesetek és halálos kimenetelű munkabalesetek száma az elmúlt évekhez képest, két megyében egyáltalán nem történt munkavégzésből eredő tragédia. A kedvező tendenciát azonban árnyalják az ismerethiánnyal, túlzott kockázatvállalással és a szakképzettség nélküli munkavállalókra leselkedő veszélyekkel kapcsolatos felügyelőségi tapasztalatok.

 

2011-ben mintegy 13%-kal csökkent a munkabalesetek száma, a 2010-ben regisztrált 19 948 főről 17 295 főre. Tavaly 80 halálos munkabaleset történt, míg 2010-ben 95. Szolnok és Tolna megyében egyáltalán nem, Budapesten pedig jóval kevesebb munkabaleseti halálozást kellett vizsgálniuk a munkavédelmi felügyelőknek a tavalyi évben. A fővárosban 10-ről 5-re mérséklődött a halálos munkahelyi balesetek száma, Heves megyében 6-ról 2-re, Somogy megyében pedig 6-ról 3-ra. A munkabalesetek száma Hajdú megyében csökkent a legnagyobb mértékben; 33%-kal, majd Komárom megyében 28%-kal és Csongrád megyében 24%-kal.

 

A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Szembetűnően mérséklődött viszont a balesetek száma a feldolgozóiparban (483) szállítás, raktározás, posta, távközlés (397) és igazgatás, oktatás (386) szektorokban. Ha a munkabalesetek számának alapján állítjuk veszélyességi sorrendbe a különböző nemzetgazdasági ágakat, továbbra is a gépipar van vezető helyen, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás, raktározás, ami tulajdonképpen megfelel az egy évvel korábbi állapotnak.

 

Baljós fordulat következett be viszont a halálos balesetekért leginkább felelős ágazatok körében. Minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, kivéve a gépipart és a mezőgazdaságot. Ez utóbbi a második legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A baleseti számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés, a szállítás területén pedig nem hagyhatóak figyelmen kívül a közúti közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem.

 

A munkabaleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint – néhány ágazattól eltekintve – jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő munkavégzés során következnek be munkabalesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszalépő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknál nagyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb munkavédelmi szabályok betartásának és betartatásának a hiánya.

Szintén az egyes alapismeretek, a biztonságtudat és felelősségtudat hiányával, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek gazdasági kiszolgáltatottságával függ össze, hogy a halálos munkabalesetek több mint egyharmada mikrovállalkozásoknál történik.

 

A balesetek okai között – az ismerethiánnyal is összefüggésben  a munkavállalók egyre gyakrabban a fizikai, mentális képességeiket meghaladóan „vállalkoznak” a legmostohább körülmények közötti feladatok ellátására az adott munkavégzés kockázatainak ismerete nélkül. Ezeknél az eseteknél a munkavállalói kiszolgáltatottság és az állásféltés is szerepet játszik.

 

A balesetek mellett, az egyes munkahelyek egészségkárosító hatásának következtében kialakuló foglalkozási megbetegedések sem kímélik a munkavállalókat. A legtöbb foglalkozási megbetegedés 2011-ben Baranya megyében fordult elő (80 eset), megelőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (52 eset) és a fővárost (25 eset). 2011-ben Békés és Zala megyéből nem regisztráltak a felügyelőségek foglalkozási megbetegedést.

 

A regisztrált foglalkozási megbetegedések között – kórformák szerinti előfordulásukat tekintve – az előző évtől eltérően az első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőrendszeri betegségek, ezeket követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.