Az Európai Unióban jelenleg 18%-os az átlagos bérrés a férfiak és a nők bére között. Az Európai Bizottság az elkövetkező években intézkedések sorát tervezi, amelyeknek célja a különbségek csökkentése. Az új jogi eszközök bevezetése mellett az intézkedések kiterjednek a munkáltatókra, támogatják a nemek közti egyenlőség megvalósulását célzó kezdeményezéseket, valamint a bérrést mérő eszközök kidolgozását. Az intézkedések bevezetését konzultációk előzik meg, amelyeket az Európai Bizottság a szociális partnerekkel szándékozik folytatni.

 

 

Az Eurobarometer felmérése alapján az európaiak több mint 80%-a támogatja a nők és a férfiak bére közötti különbség csökkentését célzó sürgős intézkedéseket. Ezt éppen olyan fontosnak tartják a megkérdezettek, mint a nők elleni erőszak visszaszorítását. A megkérdezettek 62%-a véli úgy, hogy hazájában széles társadalmi réteget érint a nemek közötti egyenlőtlenség. A megkérdezetteknek csak 66%-a szerint javult valamelyest a helyzet az elmúlt évtizedben.

 

 

A statisztikák azt mutatják, hogy az egyenlő díjazásról szóló uniós és nemzeti jogszabályoknak köszönhetően csökkentek a közvetlen diszkrimináció esetei, tehát az azonos munkát végző férfiak és nők fizetése (átlagos órabére) közötti különbségek. A bérrést jelző mérőszámok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkaerőpiac egészén diszkrimináció és egyenlőtlenség áll fenn, ami elsősorban a nőket érinti. A nemek közötti bérrés hatással van az életkeresetekre, ami azt jelenti, hogy a nők kevesebb nyugdíjat kapnak majd. Ennek eredményeként a nőket a férfiaknál jobban érinti a tartós és súlyos szegénység: 65 éves vagy annál idősebb életkorban a nők 22%-át fenyegeti szegénység, míg ez az arány a férfiaknál csak 16%.

 

A nők és a férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség agazdasági élet valamennyi szféráját beleértve jelenleg 18%-os, bár jelentős különbségek vannakaz egyes országok és ágazatok között. A mérőszám azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon komoly egyenlőtlenségekkel kell számolni, amelyek a gyakorlatban elsősorban a nőket érintik.

 

Az intézkedések, amelyeket a bizottság az európai szociális partnerekkel közösen készít elő, a következő főbb területeket érintik:

  • Jelentés a nemek közötti bérrésről, a fizetések átláthatóságának megteremtése a vállalkozások és az egyének szintjén, tájékoztatás kollektív alapon és a munkavállalókkal folytatott konzultáció révén.
  • A nemek szempontjából semleges munkakör-besorolások és fizetési skálák biztosítására irányuló kötelezettség megerősítése.
  • Az egyenlő díjazáshoz való jog megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezések javítása, azok visszatartó jellegének és arányosságának biztosítása (például szigorúbb szankciók alkalmazása ismételt jogsértés esetében).
  • A bizottság ezenkívül felhívja a munkavállalók, a munkáltatók és a nagyközönség figyelmét a bérrés okaira és a lehetséges megoldásokra. Elősegíti a nemek közötti egyenlőség munkahelyen történő előmozdítását célzó kezdeményezéseket, ilyenek például az ún.egyenlőség címek és díjak (Franciaország 2004-ben hozott létre egyenlőség címet Labelégalitéprofessionnelle néven). A vállalkozások három évre szerezhetik meg ezt a címet. Ehhez meg kell felelniük a feltételeknek, és számos területen – többek között létszámtervezés, karrierfejlesztés és a vezetői pozíciót betöltő nők előléptetése – kell elkötelezettséget mutatniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtése iránt.

 

Az Európai Bizottság olyan eszközök kidolgozásátis támogatja, amelyek segítik a munkáltatókat a nemek közötti bérrés elemzésében a vállalatokon belül. Németország például a bérrés kiszámítására alkalmas szoftvert fejlesztett ki, amelynek fontos szerepe lehet abban, hogy mindenki számára tudatossá váljon a probléma, és ezzel felgyorsulhat a megoldást célzó intézkedések bevezetése. Emellett a bizottság feladatának tekinti a bérrést jelző adatszolgáltatás minőségének javítását is.

 

A nemek közötti egyenlőtlenségek munkaerőpiacon történő visszaszorítása kulcseleme az EU gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját következő évtizedre meghatározó Európa 2020-nak. A svéd elnökség 2009-ben elvégzett felmérése szerint a foglalkoztatás területén mutatkozó nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása akár a GDP 15-45%-os növekedését is eredményezhetiaz EU-tagállamokban.  Az  Európai Bizottság jelenleg tanulmányt készít a nemek közötti egyenlőség munkahelyen történő előmozdítását célzó kezdeményezésekről. Ezek a figyelemfelkeltést célzó intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig a nemek közötti bérrés, és az hogyan csökkenthető.


Az összeállítás a http://ec.europa.eu/education  és a http://ec.europa.eu/social  honlapokon közzétettanyagok alapján készült.