Aktuális kérdésekkel és válaszokkal, valamint tájékoztató fórumokkal segíti a munkaadókat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok betartásában. A Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának honlapján a Tájékoztatás/felvilágosítás címszó alatt folyamatosan elérhetőek a „munkabérrel kapcsolatos szabályok” témakörben az ide vonatkozó kérdések és válaszok. Mindezeken túl ebben a kérdésben több felügyelőségen is tartottak már komoly érdeklődésre számot tartó tájékoztató előadásokat, illetve az egyedileg beérkező kérdésekre folyamatos a válaszadás.

 

Jogszabályi környezet: 

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 2012. január 1-jei hatállyal kiegészítette a munkaügyi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszerét.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. § (1) bekezdés t) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértékének megfelelő végrehajtására. (A 2012. január 1-je és 2012. április 7-e közötti időszakban a Met. alapján az ellenőrzés minden esetben kötelezően kiterjedt a bérkompenzáció teljesítésének vizsgálatára.)

 

A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését, ideértve a béren kívüli juttatás – béremelésbe történő – beszámíthatóságát a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg. A munkaügyi ellenőrzés hatáskörét kizárólag az előbbi tárgykör érinti, azaz a R-ben foglaltak teljesülése az alábbi személyi körre terjed ki: a munkáltatóra [kivéve a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények] és a vele 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra.

A bérkompenzációt jogkövetkezmények nélkül az ellenőrzés megkezdéséiglehet teljesíteni, figyelemmel a Met. 6/B. § (2) bekezdésében foglalt „mentesülési lehetőségre”, amely kifejezetten rögzíti az elvárt mértékű béremelés megvalósításának időbeli korlátját. A mentesülés másik tartalmi eleme a hivatkozott joghely szerint, ha a munkáltató biztosítja a bérkompenzációt az azzal érintett munkavállalók legalább 2/3-a esetében. Az ellenőrzés megkezdését követően teljesített béremelés, illetve nem megfelelő mértékű kompenzáció esetén az ellenőrzést követően teljesített kiegészítés vagy az ellenőrzést megelőző időszakra nem teljes körűen adott béremelés feltárása tehát mérlegelés nélkül munkaügyi eljárás megindítását vonja maga után.

Bérkompenzáció elmulasztásának minősül, ha a munkáltató nem, vagy nem az elvárt mértékben hajtja végre bérkompenzációt.

 

Ellenőrzési tapasztalatok:

A munkaügyi hatóság 2012. január 1. és 2012. március 31. között 51 munkáltatónál állapította meg több mint 700 munkavállalót érintően a bérkompenzáció végrehajtásának elmulasztását. A jogsértés leginkább a kereskedelem, illetve a szálláshely, vendéglátás ágazatban fordult elő.

Általános tapasztalatként megfigyelhető, hogy az ellenőrzött munkáltatók szinte kivétel nélkül eleget tettek az elvárt munkabéremelésnek. A foglalkoztatók többsége a minimálbér (garantált bérminimum) teljesítésével felelt meg a bérkompenzáció feltételeinek.

A munkáltatók a bérkompenzáció teljesítése tekintetében két csoportba sorolhatók: a foglalkoztatók egy része a munkavállalók teljes körére kiterjesztette a maximális béremelést (ennek fő oka, hogy a különböző támogatások, illetve adókedvezmény igénybe vételének feltétele a munkabéremelés végrehajtása az összes érintett dolgozóra vonatkozóan), a másik csoportba tartozóknak (többnyire kis- és középvállalkozások) viszont egyáltalán nincs is szándékában a bérkompenzáció teljesítése (mivel nem kívánnak pályázati, közbeszerzési eljárásokban indulni).

A minimálbér feletti kompenzáció szükségessége, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem mindig történik teljesítés, az ismeretek sok helyen hiányosak, a béremelés elvárt mértékéről sok esetben nincs tudomásuk. Feltehetően a béremelés nem teljesítésének szándéka húzódik meg azon munkáltatóknál, akik ebben az évben részmunkaidőre módosítják a munkaszerződéseket, így okozva hátrányt a munkavállalóknak.

A foglalkoztatók egy-egy kivételtől eltekintve a munkabéremelést „egyszerűsített módon” hajtották végre, azaz a 2011. évi személyi alapbért a táblázatban rögzített összeggel megemelték.

 

Gyakori kérdések:

Több munkáltató esetében az a téves elképzelés alakult ki, hogy évközben bármikor teljesítheti a munkavállalók felé a béremelést visszamenőleges hatállyal.

A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál sok esetben nem teljesült az elvárt mértékű béremelés, tekintettel arra, hogy esetükben a minimálbér illetve a garantált bérminimum arányos összegének biztosításával nem valósult meg a Kormányrendelet által előírt mértékű béremelés. Problémát okoz továbbá a bérkompenzáció teljesítésében, ha a munkavállalók munkaköre változott 2012. január 1-jét követően.