A fiataloknak szóló lehetőségek, gyakornoki programok, a legnagyobb bővülési potenciállal rendelkező ágazatok (ICT, zöld gazdaság, egészségügy és házkörüli munkák), a dinamikus és befogadó munkaerőpiacok, a munkaerő-piaci trendek és kihívások, valamint az EURES reformjai – mind-mind elemei annak az új Foglalkoztatási Csomagnak, amelyet Jean-Louis de Brouwer, a Foglalkoztatási Főigazgatóság vezetője vázolt fel a június 18–19-ei Head of PES meetingen. A Koppenhágában megrendezett harmincadik főigazgatói értekezleten részt vett Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója is.

 

 

Új munkamódszerként az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ) nevében reflektáló szerepkörben Komáromi Róbert főigazgató az alábbi főbb pontokban foglalta össze a 2020-as stratégiát támogató pontokat:

  • Növekedésorientált, fenntartható gazdaságélénkítés révén szükséges bővíteni a foglalkoztatást, amelyhez az ESZA és más EU-s források kulcsfontosságúak.
  • Ehhez szükséges újradefiniálni az ÁFSZ-ek alapszolgáltatásait. A hatékony működéshez szükséges az indikátorok és a benchmarking fejlesztése, valamint a szakpolitikák és a források összehangolása.

 

A vitaindító felszólalás után a legtöbb vélemény a fiatalok foglalkoztatásának problémáját, a kis- és középvállalkozások szerepét, a társadalmi befogadás, valamint a munkaerőpiac transzparenciájának fontosságát emelte ki.

Következő napirendi pontként a Bizottság „Stabilitási, Növekedési és Munkahely-teremtési Akciótervét” véleményezte a máltai főigazgató, aki beszédének fókuszába az ÁFSZ-ekbe (a humán tőkébe) történő befektetést emelte ki, de a hozzászólók kiemelték még az életpálya-tanácsadás fontosságát, a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának, és a jó gyakorlatok cseréjének szükségességét is. A Bizottság jelezte, hogy 3 fő csoportba oszthatók az országajánlások: célcsoportra, teljesítményindikátorokra, valamint az ÁFSZ-ek kapacitására vonatkozó ajánlásokra.

Negyedik napirendi pontként a Bizottság bemutatta a rendelkezésre álló munkaerő-piaci elemzéseket és előrejelzéseket, valamint a válsággal kapcsolatos ÁFSZ tevékenységeket összegző tanulmányt.

 

A délután folyamán a német Budesagentur für Arbeit főigazgatója mutatta be a szervezetükön végrehajtott eddigi reformokat és tapasztalatokat. Összegezve a legjobb gyakorlatnak a célok központi meghatározását (koncentráció) tartotta, amely az eszközök és források dekoncentrációjával, lokalizációjával párosul. 

 

 

Magyarország részvételével elkészült az ÁFSZ-ek hozzájárulását tartalmazó stratégiai dokumentum a 2020-as célok megvalósításához

 

A délután folyamán még a 2020-as munkacsoport keretében elkészült felmérő tanulmányt mutatta be a flamand munkaerő-piaci szervezet, valamint a munkacsoport által elkészített szakpolitikai anyagot az ÁFSZ-ek hozzájárulását a 2020-as célkitűzésekhez, amely alapján az egyes országok fejlesztési ajánlásokat is kapnak majd. A hivatalos napirendeket követő munkacsoport értekezleten a tagok megállapodtak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a munkacsoport eredményeit hogyan tudják felhasználni a Bizottsági anyagok készítéséhez, valamint a főbb napirendi pontokat a rendes főigazgatói értekezletek napirendjére tűzik, vagy pier review keretében vizsgálják meg. Az ülés második napján a résztvevők 2 worshop keretében témaként feldolgozták a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikák, valamint az online szolgáltatások szerepét. Az online szolgáltatásokat vizsgáló workshop rendhagyó, provokatív módon dolgozta fel az online módszerek elterjedésének problematikáját (hatékony, de nem minden célcsoportnak megfelelő). A résztvevők abban egyetértettek, hogy a téma még sokáig napirenden lesz, és országonként (de régiónként is) nagy különbségek tapasztalhatók.


A kutatási eredményeken alapuló szakpolitikák témakörében a dán munkaerő-piaci szolgálat az elmúlt években működtetett aktív eszközök hatásainak felméréseit mutatta be, amely alapul szolgáltak a támogatások hatékonyabb disztribúciójához.