Első kézből értesülhettek az új tanévet érintő szakképzési változásokról a szakképző intézmények vezetői és fenntartói a 2012. augusztus 29-i Országos Szakképzési Tanévnyitó Értekezleten és Konferencián. A több mint négyszáz szakemberrészvételével zajlott győri rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatósága, valamint az Audi képviselői tartottak előadást.

 

 

A hagyományosnak mondható, ünnepélyes tanévnyitó alkalmából Borkai Zsolt, Győr polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy a város élen járt az előrehozott szakképzés bevezetésében és a hiányszakmák tanulását elősegítő helyi ösztöndíjprogram megteremtésében.

 

Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára biztosította a résztvevőket, hogy minden intézkedés, döntés és változtatás, amely a szakképzés háza-táján történt és történik, a színvonalasabb, hatékonyabb és a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés kialakítása érdekét szolgálja.

Az új, duálisnak mondott szakiskolai képzés – egyelőre, mint lehetőség – a 2012/2013-as tanévben indulhat az iskolákban.

A szakközépiskolai változásoknak köszönhetően a 2017-ben végző szakközépiskolásoknak nemcsak érettségi, de szakma is lesz a kezükben. Általánosságban elmondható, hogy a szakképző intézmények, a gazdasági kamarák és a gazdálkodó szervezetek együttműködése erősödött, megjelent az új Országos Képzési Jegyzék, a szakmai követelménymodulokat tartalmazó kormányrendelet, valamint az új szakmai és vizsgakövetelmények.

 

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár kiemelte, noha legalább két évtized hiányosságait kell most pótolni, egy százötven ezer embert alkalmazó, egymillió gyermekkel foglalkozó rendszert nem lehet "viharszerű gyorsasággal kitenni lökésszerű változásoknak". Az oktatási intézmények állami kezelésbe vételéről kijelentette, azzal, hogy nem eltérő anyagi helyzetű fenntartók kezelik az iskolákat, remény van arra, hogy néhány év alatt sikerül kiegyenlíteni a különbségeket.

 

Dr. Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a szakképzés átalakításának első eredményei már látszanak. Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek száma a felére csökkent. Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált. Javultak a tanulók elhelyezkedési esélyei, a szakképzés presztízse emelkedett. Kijelentette: a szakiskola döntően a szakmatanulásról szól, mert ez javítja a végzettek elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon. A szakképzés szereplőivel való összefogás, a duális képzés lehetőséget teremt egy életszerűbb rendszer működtetésére.

 

Kara Ákos, a Győr környéki települések országgyűlési képviselője, a parlamenti foglalkoztatási bizottságának alelnöke a város egyetemének Audi tanszékcsoportját, illetve a Rába-holding által néhány hónapja indított gyakornoki rendszert emelte ki, mint a kormányzati szándék, az oktatás és a gazdaság szereplői közötti együttműködés kiváló példáját.

 

Dr. Odrobina László (balról 4.), az NGM főosztályvezetője a szakképzési törvény módosításait ismertette: ezek közül a legfontosabbak például a tanulószerződés kötése már a 9. évfolyamon is, a szintvizsga szabályainak módosulása, a szakiskolai oktatásban biztosítandó közismeret, a szakképzési tantervi ajánlások megjelentetése, illetve egyes átmeneti szabályok megváltoztatása.  

Modláné Görgényi Ildikó (balról 1.), a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóságának vezetője ismertette az NMH-SZFI államigazgatási, szolgáltatási és fejlesztő tevékenységét.    

Az MKIK képzési igazgatója, Dr. Szilágyi János (balról 3.) az új, a duális képzést támogató OKJ bevezetésének gyakorlati kérdéseiről és előnyeiről beszélt. Rozman Richárd (balról 2.), az Audi Hungária Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója az Audi jövőbeni terveiről szólva kiemelte a gyakorlatorientált ipari képzés jelentőségét, amelynek aránya 50-50%-os lenne az elméleti oktatáshoz képest. Úgy vélte, fontos lenne a még szorosabb együttműködés az iskolákkal és az állammal, egyebek között a tananyag fejlesztésében és a tanév tervezésében; a nemzetközileg standardizált kompetenciák alkalmazása a tanulók külföldön történő rugalmasabb bevethetősége érdekében, illetve a szakképzés elismertségének javítása a fiatalok körében Magyarországon

 

Az NMH-SZFI vezető munkatársai, Mihálka Gáborné, Stágel Imréné és Bruckner László főosztályvezetők ismertették a 2012/2013-as tanév rendjét, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások rendszerét, illetve az új szabályozásokat az OKJ-tól a tantervi ajánlásokig. A rendezvényhez kapcsolódóan az autóipari szakképzést nyújtó intézmények képviselőinek lehetősége nyílt az Audi Hungária Motor Kft. győri üzemének és szakképző központjának meglátogatására.

 

 

Az Országos Szakképzési Tanévnyitót és Értekezletet 2012. augusztus 30-án Országos Felnőttképzési Tanévnyitó és Értekezlet követte a győri Térségi Integrált Szakképző Központban.

A rendezvényre – amelyen 130-an vettek részt – elhangozottak a felnőttképzést érintő változások, az új törvényi szabályozás főbb vonalai, illetve megvitatták a felnőttképzés szabályozási rendszerének új koncepcióját is.

 

A tanévnyitó értekezletet a vendéglátó intézmény, a győri TISZK igazgatónője, Baráth Lászlóné nyitotta meg.

Ezt követően Dr. Odrobina László, az NGM főosztályvezetője az új felnőttképzési törvény koncepciója kapcsán ismertette az új törvényi szabályozás indokait, például a felnőttképzés nem kielégítő színvonalát. Kiemelte az akkreditációt érintő változásokat, a minőségbiztosítás érdekében teendő lépéseket, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepét.

Dr. Jáczku Tamás, az NGM főosztályvezetője problémaként említette, hogy minden iskolai végzettségi csoportban alacsonyabb a hazai foglalkoztatási mutató, mint az európai átlag, de a legnagyobb lemaradás egyértelműen az alacsony végzettségűek esetében figyelhető meg, ahol az uniós foglalkoztatási mutató majdnem kétszerese a hazainak. A hiányszakmákról szólva kijelentette, hogy ezeknél a szakmáknál mind a képzők, mind pedig a képzésben résztvevők támogatást kapnak.

 

Palotás József, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének elnöke kiemelte az ösztönző célú finanszírozás igényét, az általános célú felnőttképzés, illetve a felnőttképzés, mint szakma jelentőségét.

 

Dr. Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke pozitívumként emelte ki a többszöri konzultációt, ennek megfelelően a koncepció módosítását, illetve a meglévő problémák orvoslásának szándékát, ugyanakkor figyelmeztetett az új rendszerrel járó esetleges veszélyekre és veszteségekre is.

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) elnöke, Szántó Zoltán elmondta, hogy a FAT egyetért az új felnőttképzési koncepcióval, mivel az tükrözi a minőségbiztosítás és az akkreditáció koherenciáját, és elősegíti az akkreditációs követelmények szerinti partnerközpontú intézményi működést.

 

A résztvevők szekcióüléseken vitatták meg az új törvényi szabályozás koncepcióját, az akkreditációval és a támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket.

 

Végül az NGM főosztályvezetője, Danajka Noémi ismertette az uniós forrásból megvalósuló programokat a szakképzés és felnőttképzés területén, illetve bemutatta a hátrányos helyzetűek képzésének és foglalkoztatásának támogatására irányuló program eddigi eredményeit.