Interjúk - Pirisi Károly FH Főigazgató

 

 

 

 

 

 

„Az intézkedés végrehajtása a

terveknek megfelelően alakul”

 

 

 

 

 

                                                     

Pirisi Károly

FH Főigazgató

 

Főigazgató Úr, mi a HEF OP 1.2-es intézkedés legfontosabb célja?

 

Az intézkedés középpontjában, az ÁFSZ modernizációjának égisze alatt, a PHARE projektben kifejlesztett, és 20 foglalkoztatási osztályon bevezetett szolgáltatási modell továbbfejlesztése, valamint további 60 kirendeltségen történő bevezetése áll. Ehhez kapcsolódóan öt területen fog modernizálódni a szolgálat: az általunk nyújtott szolgáltatások területén (elsősorban az állásközvetítés rendszerének fejlesztése, a tanácsadás és az álláskeresési szolgáltatások kiterjesztésén keresztül), a szervezet minőségpolitikájának rendszerszerű kialakításában, munkatársaink képzése kapcsán (a szolgáltatási modellhez illeszkedve), a kirendeltségi irodák korszerűsítése, valamit az informatikai fejlesztések terén.Az intézkedés célkitűzései egyébként mindenki számára elérhetőek a Programkiegészítő Dokumentum letöltésével – a www.nfh.hu oldalról.

 

Mekkora költségvetéssel rendelkezik a program, és ki felelős a végrehajtásért?

 

A program költségvetése 8,16 Mrd Ft., amelynek 75%-át az Európai Szociális Alap biztosítja. Az Irányító Hatósággal tavaly májusban írtuk alá a támogatási szerződést. A lebonyolításért a Foglalkoztatási Hivatal felelős.

 

Milyen módon alakították ki az egyes tevékenységek rendszerét?

 

Az előbb említett szakterületek egyben az intézkedés öt komponensét is jelentik. A komponensek önállóan gazdálkodnak, és saját ütemtervük alapján hajtják végre feladataikat. Mindegyik komponenshez szakmai projektek tartoznak, részekre bontva és ütemezve az egyes szakterületek legfontosabb lépéseit. Az öt komponenshez több mint 60 projekt tartozik. Mivel a projektek nagy része egymásra épül, ezért roppant fontos, hogy a projektszintű eredmények időben rendelkezésre álljanak, mert minden részegység hatással van az egész intézkedés sikerére. Terveink között szerepel, hogy 2005 tavaszán az intraneten mindenki számára elérhetővé tesszük a projektek listáját és azok szakmai tartalmát.

 

Mondana egy konkrét példát erről?

 

Az infrastruktúra fejlesztési komponens néhány projektjén külön rendszereztük az építéssel összefüggő három legfontosabb lépést: a tervezést, a kivitelezést és az ellenőrzést. Itt három egymástól jól elkülönülő tevékenységről van szó. Azonban célszerűnek látszott, hogy a tevékenységeket egymáshoz kapcsolódóan, de külön projektekre és projektvezetőkre bízzuk, valamint, hogy a projektek önálló költségvetésből gazdálkodhassanak. Hasonló példát hozhatnék a szolgáltatásfejlesztési és az informatikai komponens vonatkozásában is. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatási modell csak akkor fog működni, ha mind munkatársaink, mind az álláskeresők korszerű számítástechnikai eszközökkel dolgoznak. Ehhez azonban az is kell, hogy  belső eljárásrendünket, munkaszervezetünket modernizáljuk, és ez megfelelő inputot szolgáltasson azon informatikai projekteknek, amelyeknek feladata a megfelelő szoftverek előállítása. Terveink között szerepel ugyanis a munkatársaink által használt jelenlegi szoftverbázis felújítása és korszerűsítése is. 

 

Hogyan épül fel az intézkedés menedzsment struktúrája?

 

A Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója, azaz én vagyok az intézkedés irányítója, az egyes, fentebb említett területek irányításáért pedig a komponensvezetők felelősek. Ami a szakmapolitikai összefüggéseket illeti, a komponensvezetők gyakorlatilag szabad kezet kaptak abban a tekintetben, hogy milyen struktúra alapján működtetik a komponens-menedzsmentet. Ha úgy döntenek,  létrehozhatnak komponensvezető helyettesi pozíciót, és maguk határozhatják meg, milyen funkciót delegálnak a helyetteseknek. Ők választják ki a projektvezetőket és a komponens „működtetéséhez” szükséges személyzetet is. Egyrészt a menedzsmentstruktúra ilyen típusú létrehozását a hatékonyság, mint elsődleges szempont indokolta, másrészt a program lebonyolításában kulcsszerepe van az erre a célra létrehozott Modernizációs Programirodának, amely önálló főosztályként közvetlenül az intézkedésirányítóhoz tartozik; harmadrészt meg kell említenem az Intézkedésirányító Testületet (IT), amelynek elsődleges feladata az intézkedés szakmai, stratégiai irányítása. Ennek érdekében stratégia javaslatokat fogalmaz meg a fő fejlesztési irányokról, folyamatosan nyomon követi, és tanácsaival támogatja a végrehajtást.

 

Milyen szempontok alapján választották ki az IT tagjait és a testület milyen

gyakran ülésezik?

 

Az IT szükség szerint, de jellemző módon másfél-kéthavonta ülésezik. Fontos megjegyeznem, hogy az IT akár hetente is összeülhet, ha annak tagjai ezt fontosnak érzik. Nem az ülések gyakoriságára, inkább a hatékonyságára helyezzük a hangsúlyt! A tagok kiválasztásánál azt a szempontot tartottam fontosnak, hogy minél szélesebb körből toborozzuk őket. Így elsősorban a kiválasztott személy által betöltött funkciót vettük figyelembe. Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen szükségünk van olyan „külsősökre”, akik nem érintettek közvetlenül a végrehajtásban, de személyük, tapasztalataik mértékadóak lehetnek a végrehajtás felügyelete és az irányítás szempontjából.

 

Kik a testület tagjai?

 

Fontosnak tartottuk, hogy a minisztérium közvetlen összeköttetésben legyen az intézkedéssel így az FMM-ből Tóth László főosztályvezető urat kértük fel. Céljaink között szerepelt, hogy a megyeközpontok és a kirendeltségek is képviselethez jussanak, így Békéscsabáról Dr. Nagy Ágnes igazgatóasszonyt, Debrecenből Rezsőfi István igazgató urat, Hatvanból pedig Bartók Mónika kirendeltség vezető asszonyt hívtuk meg. Az üléseken teljes jogú tagként jelen van Dr. Adler Judit a Gazdaságkutató Rt. munkatársa is. Állandó, de szavazati joggal nem rendelkező tagunk az FH mindenkori informatikai és szakmai igazgatóhelyettese.

 

Milyen eredményeket ért el eddig a program?

 

A program végrehajtása a terveknek megfelelően halad, a konkrét eredményekről folyamatosan, ebben a kiadványban kívánunk számot adni a szervezet minden munkatársa részére. A számos eredmény közül talán két dolgot emelnék ki. Az egyik a hardverfejlesztés, amelynek eredményeképpen mintegy 2300 korszerű munkaállomással gazdagodott hálózatunk. A másik ilyen terület az infrastruktúra fejlesztés területén történt. A közbeszerzési eljárás lezárulása után szerződést kötöttünk azzal a mérnöki irodával, amelyik elvégzi a programban szereplő 60 kirendeltség felmérését,  majd ezt követően kiviteli terveket készít, így várhatóan az első felújításokat az év második felében megkezdik.  

 

Hogyan állunk a pénzfelhasználás tekintetében?

 

Nyugodt szívvel mondhatom, hogy egyelőre listavezetők vagyunk. Szerződésünk a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) első aláírt támogatási dokumentuma volt. A folyósított 20% előleg volt az első HEF OP kifizetés. Ajánlom figyelmükbe a Figyelő 2004. karácsonyi számának 11. oldalát (51-53. szám), ahol a Nemzeti Fejlesztési Hivatal speciális hirdetési összeállítást közölt az uniós források 2004. évi felhasználásáról (2004. november 30.-i állapot szerint). A közölt táblázat tanulsága szerint az öt operatív programból összesen 2,03 milliárd Ft kifizetése történt meg, amelyből egy HEF OP központi program több mint 80%-al (1,63 milliárd Ft-tal) veszi ki részét. Ez a központi program az 1. 2-es intézkedés. A mostani állapot szerint egyébként több mint 2 Mrd Ft-ot használtunk fel.

 

Ha az intézkedés ilyen „jól áll”, lát-e olyan dolgokat, amelyek megnehezíthetik a további végrehajtást?

 

Az, hogy az intézkedés végrehajtása a terveknek megfelelően alakul, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lennének nehézségek. Továbbra is fontos betartani a negyedéves elszámolások rendjét. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az Uniós forrásból finanszírozott projekteknél a pénzügyi elszámolásoknak kiemelt szerepük van. A számlák, bizonylatok, szállítólevelek, szerződések, teljesítési igazolások stb. hiánytalan, precíz kezelése elengedhetetlen feltétele a precíz elszámolásoknak. Ráadásul, ezekkel a bizonylatokkal és a mögöttük álló felhasznált összegekkel három havonta teljes körűen el kell számolnunk. Az intézkedés pénzügyeinek folyamatosan rendben kell lennie. A háromhavonta esedékes időközi kifizetéseket ugyanis csak abban az esetben kapjuk meg, ha az azt megelőző három hónapban a teljes körű pénzügyi elszámolást a Magyar Államkincstár rendben lévőnek találta.

 

Kinek van joga ellenőrizni a projektet?

 

Az Irányító Hatóság szakemberei negyedévente szakmai monitoring látogatást tesznek, hogy meggyőződjenek az egyes fázisokban elért eredményekről. Pénzügyek tekintetében más a helyzet. Egyrészt a Magyar Államkincstár tételesen megvizsgálja az összes kapcsolódó bizonylatunkat, másrészt pedig, mint minden uniós projekt esetében, nem csak a hazai szereplők, mint pl. ÁSZ, KEHI jogosultak ellenőrzést végezni, hanem a Brüsszeli EU Számvevőszék is. A Hivatalnak fel kell készülnie arra, hogy az EU Számvevőszék Magyarországon is végez majd ellenőrzést. Úgy látom, az 1.2 intézkedéssel jó eséllyel pályázunk arra (annak előrehaladottságából kifolyólag), hogy felkerüljünk az ellenőrizendők brüsszeli listájára.

 

Az intézkedés lebonyolítása az első Nemzeti Fejlesztési terv kereti között történik, amely csak a 2006 végig terjedő időszakban nevesíti az Uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseket. Lesz-e folytatása a most elkezdett modernizációnak?

 

Azon dolgozunk, hogy legyen. Ha európai távlatokat nézünk, a Foglalkoztatáspolitikai Közös Értékelésben szerepel a foglalkoztatási szolgálat modernizációja, az Unió nemcsak elvárja, de támogatja is a további fejlesztéseket. Célunk az, hogy a szolgáltatási modell eszközei minden kirendeltségre eljussanak, így a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusban több mint 100 kirendeltség esetében kell elvégeznünk a munkát. Azt is hozzá kell tennem, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) stratégiai  céljainak kimunkálása megkezdődött, és ott komoly hangsúly kap az ágazatközi együttműködés erősítése. Ez a mi szempontunkból kétirányú kapcsolatépítést feltételez, egyrészt a gazdasági szervezetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, másrészt pedig a szociális szféra felé történő nyitást. Mindkét terület esetében közös, vagy részben közös ügyfélkörről, partnerekről beszélhetünk. A jelenlegi feladatunk, hogy a nyár elejére elkészítsük azt a stratégiai dokumentumot, amelynek alapján a második NFT kijelöli a számunkra megfelelő fejlesztési irányt és a hozzátartozó pénzügyi keretet.