„Az egyik fejlesztés arra irányul,hogy az Interneten keresztül bárki

készíthessen magának előrejelzést elhelyezkedési esélyéről„

  

A profiling alkalmazásának módszerét a PHARE projekt keretében ismerhettük meg. (Tina Meehan). Ezt leginkább a tartós munkanélküliség kialakulásának előrejelzésére használják. Bár a módszert nagyon sok országban alkalmazzák, egységes megítélése mégsem alakult ki.

 

A módszer statisztikai valószínűségen alapul, ugyanis valószínűsíteni lehet, hogy egy személy adott tulajdonságainak (neme, életkora, iskolai végzettsége, és az általa keresett foglalkozás) figyelembe vételével, milyen valószínűséggel helyezkedik el egy adott körzet munkaerő-piacán. Az könnyen belátható, hogy mindenkire nem lehet 100% biztonsággal előre jelezni, hogy elhelyezkedik-e, vagy sem, mert a munkaerőpiac folyamatosan változik. Azt azonban lehet valószínűsíteni például, hogy akinek nincs szakképzettsége, annak nehezebb az elhelyezkedés, mint annak, akinek van. Persze nem mindegy, hogy milyen az a szakképzettség, hiszen önmagában ez sem jelenti a teljes bizonyosságot az elhelyezkedésre.

A Szegeden kidolgozott módszer a lehető legegyszerűbb, ami ebben a témában hazánkban született. A módszer lényege, hogy azokra a paraméterekre támaszkodik, amelyeket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a kezdetektől fogva rögzít minden álláskeresőről. Ilyenek a személy neme, életkora, iskolai végzettsége, lakóhelye, egészségi állapota, az általa keresett foglalkozás FEOR kódja.

 

Az előrejelzés azon az elven alapul, hogy a fenti paraméterekkel rendelkezők mennyi idő alatt helyezkedtek el korábban. A sikeres elhelyezkedések függvényében négy oszlopbanszázalékos értékeket kapunk, amelyek azt mutatják, hogy a mintául kapott találatok közül milyen százalékos arányban helyezkedtek el az adott személyek 3, 6, 12 hónapon belül, vagy azon túl. A kidolgozott program az első fázisban megmutatja a közvetítő számára az elhelyezkedések eseteinek értékeit. Az ügyféllel közösen döntenek arról, hogy az adott személlyel milyen álláskeresési megállapodást kössenek.

 

Látható tehát, hogy a profiling csupán egy segédeszköz, amelyet figyelembe lehet venni a közvetítő és az ügyfél álláskeresési stratégiájának kialakításánál. A program beépítésre került a „párosító” programba, „szimuláció” menüpontként. Ezt a nevet azért kapta a menüpont, mert nemcsak a profiling statisztikát használhatjuk, hanem bizonyos paraméterek megváltoztatásával „beavatkozhatunk” az egyén adataiba és megadhatunk más paramétereket is. A legegyszerűbb példa erre, ha az iskolai végzettséget – mint megváltoztatandó paramétert – módosítjuk. Egy új iskolai végzettség megszerzésével előre jelezhetjük a beavatkozás következtében módosuló elhelyezkedés valószínűségét. Ez természetesen a keresett foglalkozás paraméterének megváltoztatását is jelenti.

 

Az adott térségek munkaerő-piaci helyzete – amint azt fentebb jeleztük – folyamatosan változik. Bizonyos térségekben a gazdasági feltételek stagnálnak, vagy éppen dinamikusan változnak. Ennek figyelembe vételére is van lehetősége a program alkalmazójának. Ezt a „figyelembe veendő statisztikai időszak” meghatározásával lehet paraméterezni. A mintaként talált sikeres elhelyezkedések számát szintén közli velünk a program. Ez az információ azért fontos, mert a találatok száma lényegesen befolyásolja az adott statisztika megbízhatóságát. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb a találatok száma, annál kevésbé bízhatunk meg a közölt statisztikai adatokban.

 

A programban a „beavatkozás előrejelzése” menüpont az alábbi paraméterek megváltoztatását teszi lehetővé: a figyelembe vehető statisztikai időszak, a lakóhely, az iskolai végzettség, a keresett foglalkozás, a munkaképesség. A program nemcsak a közvetítőket segítheti a munkában, hanem a „vezetői állapotjelzés” menüpont alatt, valamennyi paraméter megváltoztatására lehetőséget biztosít a különböző szinten dolgozó vezetőknek. Így tetszőleges kombinációkkal kérdezhetők le az elhelyezkedési mutatók.

 

A program továbbfejlesztése több ágon fut. Egyrészt készül egy szocio-kulturális kérdőív, amely abban segíti a közvetítőt, hogy emlékeztesse, milyen kiegészítő kérdéseket kell tisztáznia az adott ügyféllel az álláskeresési megállapodás kialakítása során. Egy másik fejlesztés lehetővé teszi, hogy az ügyfél mobilitási hajlandóságát is figyelembe vegyük. Tehát egy adott ügyfél esetében arra is mód lesz, hogy egy másik kirendeltségi körzetben vizsgáljuk az elhelyezkedés valószínűségét. Egy további fejlesztés arra irányul,hogy az Interneten keresztül bárki készíthessen magának előrejelzést elhelyezkedési esélyéről.

 

A programot kísérleti jelleggel bevezették a PHARE projekt 20 minta-kirendeltségén, valamint a HEFOP 1. 2 intézkedés keretében átalakításra kerülő további 60 kirendeltségen is. A tapasztalatokról 2006. első negyedében kapunk képet.

 

Vladiszavlyev András

Igazgató

Csongrád Megyei Foglalkoztatási Főosztály