2007. január 1-jével életbe lépett a módosított foglalkoztatási törvény. A módosításokat kis késéssel követte a kiszolgáló szoftverek korszerűsítése. Például, ma már nem kötelező a kirendeltségeken minden álláskeresővel megállapodást kötni, a tavaly bevezetett szoftver viszont kötelezővé tette. Jogilag megszűntek - 16 év után - a megyei (fővárosi) foglalkoztatási főosztályok. Februárban létrejöttek a regionális munkaügyi tanácsok. A lényeg abban fogalmazható meg, hogy a módosult munkaerőpiaci rendszer működik, az ügyfélfogadásban nincsen fennakadás. A szervezet ebben az évben kettős terheléssel néz szembe. Egyfelől olajozottá kell tenni a regionális központok és kirendeltségek együttműködését. Másfelől viszont a már említett törvény új feladatokat is adott a szervezetnek, nevezetesen a komplex rehabilitációs rendszer fokozatos bevezetését, valamint a munkaerőpiaci és szociális ellátórendszer integrációját. A szervezők azt szokták mondani, hogy ha gyökeresen átalakítunk egy szervezetet, az átszervezés időszaka alatt ne jelenítsünk meg új feladatokat. A körülmények úgy hozták, hogy ebben az évben az ÁFSZ területén ezt a kettősséget még is meg kell oldani: átalakul a szervezet és új feladatokat is be kell üzemelni.

 

Nyugalom és viszonylagos béke a munkaerőpiacon

 

A múlt év utolsó negyedében közel negyvenezerrel többen dolgoztak és tízezerrel voltak többen a munkanélküliek, mint egy éve. Ezek az adatok hibahatáron belüliek, gyakorlatilag tehát sem az utolsó negyedévben sem pedig az elmúlt két évben nagy horderejű változásokra nem került sor a munkaerőpiacon. Változatlanul az a helyzet, hogy kis mértékben nő a foglalkoztatottság és enyhe mértékben nő a munkanélküliség. Sajnos a foglalkoztatottság mérsékelt növekedése nem növelte a munkanélküliek elhelyezkedésének esélyeit. Ezt mutatja az is, hogy az állásukat vesztettek közel fele legalább egy éve, vagy egynél régebben keres állást. Az álláskeresés átlagos időtartama 16-17 hónap. Lehet, hogy több is lenne, ha a munkaerőpiacról kimaradók feladják reményüket az álláskeresésben, és így már munkanélkülinek sem számítanak.

 

A jelzett viszonylagos béke és nyugalom nem csak hazánkra, hanem a világ többi részére is jellemző. Az ILO jelentése szerint a világ munkanélküliségi mutatóiban sem következett be markáns változás 2005-2006 között. Ezekben az években a fejlett gazdaságokban és az EU-ban tapasztalható volt némi csökkenés. Kelet-Ázsiában a munkanélküliségi mutató 3,6 % volt, ami a világon a legalacsonyabb. A legmagasabb a ráta Közép-Keleten és Észak-Afrikában, ahol meghaladja  a 12%-ot.

 

A foglalkoztatottság szerény mértékű növekedése az EU-ban azzal függ össze, hogy jelentősen nőtt a munka termelékenysége. Sok évtized óta az a tapasztalat, hogy ha növekszik a gazdaság, akkor csökken a munkanélküliség. Ez most megváltozott, a gazdasági növekedést a termelékenység hozza, ezért nem módosul a munkanélküliségi mutató.

 

A viszonylagos béke és nyugalom ellenére, rengeteg tennivaló van a munkanélküliség megelőzése és csökkentése terén. Ez vonatkozik elsősorban a fiatalokra, a tartósan munkanélküliekre és az 50 év feletti állampolgárokra. Ez utóbbiak vonatkozásában az elmúlt években sikeres központi program működött, amelynek idei folytatásához a régiós központok remélhetőleg előteremtik a szükséges fedezetet.

 

A foglakoztatáspolitikában is van új jelenség

 

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a Kereskedelmi és Iparkamarában sajtótájékoztatót tartott mintegy 300 üzletember előtt, a foglalkoztatásban bekövetkezett változásról. Elmondta, hogy az elmúlt év decemberében az országgyűlés elfogadta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény átfogó módosítását. Arról beszélt, hogy három nagy területen hoz változást a törvény: a támogatásokban, az álláskeresési megállapodás szabályaiban és az intézményrendszerben. A törvény leegyszerűsítette a támogatásokat, megszűntek a párhuzamosságok, és így a rendszer áttekinthetőbb. Összhangot teremtettek az uniós előírásokkal, a változások tehát a jogharmonizációt is szolgálták. Sok probléma származott abból, hogy a támogatási formák és aktív eszközök száma évről évre növekedett, ezek közül egyet sem helyeztek hatályon kívül, így a közel 40 féle támogatás átláthatatlan volt.

 

A legnagyobb változás az új bértámogatási rendszer bevezetése, amely az uniós feltételek alapján meghatározott hátrányos helyzetűek állományba vétele után fizethető. Az eddigi támogatási formák részben beolvadtak az új rendszerbe, részben önálló formaként megszűntek. Az új törvény azt az álláskeresőt tekinti hátrányos helyzetűnek, akinek legfeljebb alapfokú végzettsége van, vagy elmúlt 50 éves. Hátrányos helyzetű az az álláskereső is, aki gyermekét egyedül neveli, gyesről tér vissza, családtagot ápol, szabadságvesztésből szabadult, vagy hat hónapnál régebben keres munkát. Hátrányos helyzetűnek tekinthető az is, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. A támogatás a bér és járulék 50%-a, megváltozott munkaképességűeknél 60%-a.

 

A mai szabályok a korábbinál jobban ösztönzik a képzést: ha az álláskereső a foglalkoztatási főosztály javaslatára legalább heti 20 órát elérő intenzív képzésben vesz részt, akkor a keresetpótló juttatás összege a minimálbér 60%-a helyett annak 100%-a lehet.

 

Régiós rendszerben működünk

 

Az ÁFSZ régiós központjai megalakultak, élükön megbízott főigazgatók dolgoznak. Az SZMM és az FSZH vezetői végig látogatták valamennyi régiót, részt vettek úgynevezett csapatgyűléseken, a verkli elindult. A régiós központok működésében természetesen jelentkeznek problémák. Ilyen pl. az, hogy a központ különböző főosztályai földrajzilag eltérő körzetekben működnek. Ez az e-mailen történő egyeztetés korában nem jelentett problémát, a vezetésnek azonban szüksége van személyes kapcsolattartásra. Feltételezem, hogy amennyiben majd a körülmények lehetővé teszik, a régiós törzskar a „törzsfőnök” környezetében fog dolgozni. Nem volt könnyű megszervezni a régiós munkaügyi tanácsokat, főleg az önkormányzati oldal bonyolultsága miatt. Megalakultak a régiós munkaügyi tanácsok, amit jelentős médiafigyelem kísért. Talán célszerű lesz a korábbi gyakorlatnak megfelelően ebből az alkalomból a régiós központban sajtótájékoztatót tartani, bemutatni a tanács tagjait, annak éves programját, valamint a régiós munkaerőpiac legfrissebb statisztikai számait. Ezeken a sajtótájékoztatókon érdemes kitérni arra is, hogy a régióban idén milyen EU-s források felhasználásával illetve megpályázásával lehet számolni.

 

Új feladatot jelent minden kirendeltségen és központban a foglalkozási rehabilitáció újjászervezése. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az egészségügyben károsodott polgárok, szociális biztonságot csak a rokkantsági nyugdíj megállapításában láttak. Azt szeretnénk elérni, hogy a fő figyelmet ne a munkaképesség csökkenésre fordítsák az illetékes orvosi bizottságok, hanem a megmaradt munkaképességek fejlesztésére. A kirendeltségeken majd alkalmazásra kerülő rehabilitációs menedzserek dolga lesz, ezekhez a megmaradt képességekhez megfelelő munkahelyet találni az adott körzetben. Az ezt megelőző feladat, elfogadtatni a rehabilitációra szoruló állampolgárral, hogy számára az ÁFSZ segítségével a foglalkoztatás is jelenthet egyfajta szociális biztonságot, nem csak a rokkantsági nyugdíj. Érdemes tudni, hogy a legfontosabb szabályok kidolgozására és jóváhagyására idén kerül sor, az új rehabilitációs rendszer (ide értve a képzést, a rokkantsági nyugdíjazást, a járadékot) jövőre indul.

 

A régióközpontok illetve azok vezetői

 

INTÉZMÉNY

VEZETŐ NEVE/BEOSZTÁSA

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL (FSZH), Budapest

Pirisi Károly főigazgató

FSZH Társadalmi Programok Igazgatóság

Kordás László TPK megbízott vezető

FSZH Foglalkoztatási és Felnőttképzési Igazgatóság

Dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes

FSZH Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság

Dr. Kakuszi István mb. főigazgató-helyettes

FSZH Informatikai Igazgatóság

Kenyeres Judit főigazgató-helyettes

FSZH Gazdasági Igazgatóság

Dr. Lakatos-Wahlpetz Sándor főigazgató-helyettes

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Budapest

Vass István főigazgató

Cseppentő László szakmai főigazgató-helyettes

Lengyel János fejlesztési és koordinációs főigazgató-helyettes

Dr. Bogdány Tamás gazdasági főigazgató-helyettes

DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Békéscsaba

Dr. Nagy Ágnes főigazgató

Kristóffyné Szász Etelka általános főigazgató-helyettes

Pántya Imre szakmai főigazgató-helyettes

Gara Ágnes gazdasági főigazgató-helyettes

ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Nyíregyháza

Miskó Istvánné főigazgató

Dr. Rezsőfi István általános főigazgató-helyettes

Gönczi András koordinációs főigazgató-helyettes

Simonné Hábenczius Gizella gazdasági főigazgató-helyettes

Dr. Vincze Imre szakmai igazgató

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Miskolc

Szabó József főigazgató

Dr. Stadinger Csaba általános főigazgató-helyettes

Dobrozsi Zoltán szakmai főigazgató-helyettes

Kókai Sándorné gazdasági főigazgató-helyettes

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Pécs

Dr. Brebán Valéria főigazgató

Dr. Kékes Ferenc általános főigazgató-helyettes

Janovics László koordinációs főigazgató-helyettes

Gaszné dr.Szekér Erzsébet gazdasági főigazgató-helyettes

Szőke István szakmai igazgató

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Székesfehérvár

Zimmermann József főigazgató

Dr.Gyűszű György általános főigazgató-helyettes

Soós Ferenc szakmai főigazgató-helyettes

Szmerha Béláné gazdasági főigazgató-helyettes

NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY, Szombathely

Kiss Ambrus főigazgató

Dr. Kovács Péter szakmai főigazgató helyettes

Rimányiné Somogyi Szilvia szolgáltatási főigazgató-helyettes

Vass Péter gazdasági főigazgató-helyettes

Gombás József stratégiai és nemzetközi igazgató

 

Új feladat a munkaerőpiaci és szociális ellátórendszer integrálása. A feladat itt is hasonló, meg kell győznünk a szociális segélyre aspirálókat, hogy megfelelő munkahelyi ajánlat esetén azt válasszák a segély helyett. Nem könnyű feladat, hiszen a rendszeres szociális segélyhez számos esetben egész életforma társul: részvétel a fekete gazdaságban, egyfajta kötetlen időtöltés, az egészségbiztosítás kikerülése és sok minden más. Amikor tehát valaki lemond a segélyről és munkát vállal, egész életvitele megváltozik. Eleinte nem biztos, hogy könnyebb lesz az élet, hosszú távon azonban ez az életforma több biztonságot nyújt. Ennél is nagyobb gond, hogy az inaktív állományról a szervezetnek nincsen megbízható képe. A rendszeres szociális segélyben részesülőket a kirendeltségek ismerik, és próbálnak számukra állást szerezni. Van azonban közel egymillió olyan állampolgár aki nem szerepel sem a munkaügyi sem a szociális regiszterben, nem fizet adót, nem tudjuk miből él. Ők olyanemberek, akik lehet hogy nem is munkanélküliek és lehet, hogy jobb életszínvonalon élnek mint a bérből és fizetésből élnek. Sok olyan fiatalt ismerünk, aki feketén dolgozik, eddig valahogyan megoldotta az egészségügyi biztosítást, a bérjárulékon megosztoznak a munkáltatóval. Ezeket az érdekeket nehéz átütni és nyilván valóan csak fokozatos előrehaladást remélhetünk.

 

Az intézményrendszer átalakulásához tartozik az is, hogy az FSZH hatáskörébe került az ágazati megállapodások köre, a munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgáltatás, valamint az Mobilitás Ifjúsági Szolgálat. Fontos, hogy ez utóbbi három terület együttműködése megerősödjön, és kapcsolatuk a regionális foglalkoztatási főosztályokkal pontosan meghatározásra kerüljön.

 

TISZK-ek és régiós átképző központok

 

Különféle joghézagok miatt egyes kollégákban felmerült, hogy a regionális képzőközpontok sorsa bizonytalan, és talán nem részei az ÁFSZ-nek. Ez úton is szeretnénk megerősíteni, hogy a jogszabályok értelmezése folyamatban van, azonban az fel sem merült a jogalkotókban, hogy a képzőközpontok elkerüljenek tőlünk. Korábban főleg 2005 előtt sok bizonytalanság volt a regionális képzőközpontok hova tartozása és finanszírozása körül. Végül is egy miniszteri rendelet szabályozta státuszukat. Ehhez igazodva a képzőközpontok és a foglalkoztatási főosztályok a tervezés során megállapodnak abban, hogy a következő évben milyen szakirányokban, milyen helyszíneken és milyen nagyságrendben biztosítják az álláskeresők számára a képzést. Ez a módszer 2006. évben eredményes volt, a lebonyolított képzés éves szinten 15 ezer főt érintett. Ez az együttműködés nem csak a központok számára előnyös, hanem a hallgatók számára is: csökken a képzésre a várakozás idő, pályaorientációs és elhelyezkedési tanácsadásban is részesülnek. Az ÁFSZ intézményei 2007. évre is megállapodtak, az indítandó képzések idejében és a helyszínekben. A felhasználható keretösszeg nem változott, a költség megtakarítás érdekében azonban az elmúlt évhez képest nagyobb létszámot kell az intézményeknek kiképezni. Komoly feladat még az új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmára történő felkészülés, új tananyagok kidolgozása. A régi programok alapján ugyan is 2007. év második felétől nem indíthatók képzések. Új kihívást jelent az FSZH számára a „Lépj egyet előre” program folytatása. A programba még 2007 első felében lehet jelentkezni, most készül a második szakasz, ami tavasszal indul, és amelynek során az elavult és a munkaerőpiacon használhatatlan szakmával rendelkezők is kapnak támogatást.

 

Szakmai folyóiratokban sokat lehet olvasni a TISZK-ek (Területi Integrált Szakképző Központok) és a regionális képző központok munkamegosztásáról. A TISZK-ek feladata elsősorban az ifjúsági (iskolarendszerű) szakképzés koordinálása, a regionális képzőközpontok feladata pedig a felnőtt szakképzésen belüli összhang megteremtése.

 

Az ÁFSZ képző központjai akkor vehetik fel a versenyt a TISZK-ekkel, ha technikai fejlesztésre részben EU-s pénzből olyan forrásokhoz jutnak, mint amihez a versenytársak hozzájutottak.

 

Hírek a Microsoft világából

 

Ez év január 23-án a Four Seasons Gresham Place, télikertjében a Microsoft vezérkara sajtótájékoztatót tartott arról, hogy segíteni kívánják Magyarországon az informatikai alapismeretek terjesztését, elsősorban szakképzetlen, elektronikusan analfabéták körében. Mr.Brad Smith a Microsoft Corporation alelnöke első lépésként 130 ezer dollárról kiállított csekket adott át Csizmár Gábornak az SZMM államtitkárának. Az adományozók úgy gondolják, hogy az informatikai tudás fejlesztése végső fokon cégük üzleti érdekét is szolgálja, mivel így további megrendelésekre számíthatnak.

 

A források felhasználásával két civil szervezet foglalkozik: a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) és a Civil Szolgáltató Központ (CISZOK). A projekt három éves, a civilek megyénként hoznak létre olyan felszerelt technológiai központot, ahol az informatikai infrastruktúra után tréning, tanácsadás és oktatás lesz. A tanfolyami résztvevőket a civil szervezetek részben saját munkatársaiktól, részben a régiós foglalkoztatási főosztályoktól és átképző központoktól gyűjtik össze. A civil szervezetek egyik vezetője Gelencsér Balázs úr, akit az OFA-n keresztül az érdeklődő régiók bármikor el tudnak érni. Ismeretes, hogy a Microsoft 25 éve Londonban nyitotta meg első európai irodáját. Tíz évvel később 1992-ben, irodát nyitott közép Európában, ma a régió 20 irodájában több mint 1200 munkatárs dolgozik. A cég magyarországi képviselete 1993-ban alakult mindössze kettő fővel. A létszám ma 150 fő. Tevékenységük fontos eleme az üzleti haszon elérése mellett egyfajta társadalmi felelősség vállalás. Ez utóbbi keretében ajánlották fel mintegy 2000 fő alulképzett magyar állampolgár részére az informatikai alapképzést.

 

Rózsa József