Avagy néhány szóban az új programokról

Az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakához kapcsolódva, s egyben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) céljaihoz illeszkedően új operatív programok (OP) tervezése kezdődött meg ez elmúlt évben. A tervezési munka során – a minisztérium aktív közreműködésének eredményeképpen – megalkotásra került a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Ez a két új OP bizonyos tekintetben továbbviszi a HEFOP-ban megkezdett programokat (pl. 1.1 és „Lépj egyet előre!”) másrészről azonban új programok indítására is lehetőséget biztosít. Az új programok nevei tehát most már nem HEFOP-al kezdődnek – hiszen ez az OP csak a 2004-2006-os időszakra vonatkozó fejlesztéseket tartalmazta – hanem TIOP-al és TÁMOP-al.

A másik fontos különbség, hogy míg a korábbi időszakban az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásait egy OP-n belül is lehetett tervezni, addig erre most már nincs lehetőség. Külön ESZA és ERFA „OP-k” jöttek létre a humánerőforrás-fejlesztés és a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra biztosítása céljából. Mindez azt jelenti pl., hogy míg a TÁMOP 1.1 intézkedése ESZA forrásból biztosítja a jelenlegi „HEFOP 1.1 folytatását”, addig a TIOP 3.2 intézkedésben ERFA forrás segíti az ÁFSZ infrastruktúrájának modernizációját (informatikai fejlesztések és a kirendeltségi ügyféltér átalakítása).

2006 decemberében az OP-k hivatalosan is benyújtásra kerültek. Az Európai Unió Bizottsága 2007 tavaszán dönt ezek elfogadásáról. Az új programok várhatóan 2007. év közepén indulnak el. A következő részben néhány mondatban összefoglaljuk a szolgálatot érintő legfontosabb programokat. Mivel az OP-k elfogadásáig az adott intézkedésekhez tartozó források nem tekinthetők véglegesnek, mindezt a források megjelölése nélkül tudjuk megtenni:

 

TIOP 3.1 A regionális képző központok infrastruktúrájának fejlesztése

·        regionális képző központok informatikai rendszerének (szoftver, hardver, hálózat) fejlesztése;

·        a képző központok épületeinek bővítése, felújítása;

·        az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszközök beszerzése.

 

TIOP 3.2 Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása

·        foglalkozási rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális fejlesztések, a minősítési rendszer bevezetéséhez szükséges diagnosztikai eszközök beszerzése;

·        az integrált rendszer működtetéséhez szükséges informatikai rendszer (szoftver, hardver, hálózat) fejlesztése, egységes informatikai adatbázis létrehozása;

·        a foglalkoztatási osztályoken az öninformációs ügyféltér kialakításához szükséges informatikai és infrastrukturális fejlesztések.

 

TÁMOP 1.1 Komplex munkaerőpiaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért

Az intézkedés a munkanélküli és inaktív emberek elhelyezkedését segítő személyre szabott és a helyi munkaerőpiaci igényeknek és lehetőségeknek megfelelő szolgáltatásokat és a foglalkoztatásukat ösztönző támogatásokat „csomagba” rendező komplex foglalkoztatási programokat támogatja, amelyeket a foglalkoztatási főosztályok valósítanak meg. A foglalkoztatási főosztályok a támogatást az MpA-n keresztül kapják meg és használják fel.

Az intézkedés a végrehajtás tekintetében két fő elemre bontható:

·        megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítése;

·        decentralizált programok a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáért.

 

TÁMOP 1.3 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként

Az intézkedés célja, hogy a munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében javítsa a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását segítő eszközöket. Az állam feladata a munkaerőpiac működésének segítése egy olyan közvetítő és információs szolgáltatás révén, amely hozzájárul ahhoz, hogy az álláskereső megtalálja az elérhető álláslehetőségek közül a neki leginkább megfelelőt, a vállalkozások pedig megtalálják a vállalat sikeres működtetéséhez szükséges munkaerőt. A szolgáltató-rendszer fejlesztésével biztosítani kell, hogy az álláskeresők minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak, a szolgáltatások kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Ezzel egyidejűleg bővíteni kell a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások körét is.

Főbb tartalmi elemek:

·        a komplex rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések;

·        az egyablakos rendszer kialakítása;

·        munkáltatóknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése;

·        munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése;

·        roma foglalkoztatás-szervező hálózat kiépítése;

·        a stratégiai irányítás és a regionális tervezés támogatása;

·        foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása – kutatás.

 

TÁMOP 2.1 „Lépj egyet előre!”

Cél az alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása: általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek szakképzésre való felkészítése és szakképzése, az általános iskolai végzettséggel rendelkező, szakképesítés nélküli felnőttek szakképzése, elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzése.

 

TÁMOP 2.2 A képzés és a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése – két program:

A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel közösen kerül megvalósításra.

A szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztésének célja, hogy – az oktatás reformjával összhangban, az államreform részeként – erősödjön a szak- és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci alkalmazkodása, munkaerő-piaci igényekre reagáló képessége, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciáival a munkáltatók elégedettebbek legyenek.

 

Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

A pályaorientáció fejlesztésének célja, hogy csökkenthető legyen az információhiány miatt megalapozatlan szakmaválasztások száma, ezáltal javuljon a szakképzésre fordítható források felhasználásának hatékonysága, növekedjen képzésből kikerülők elhelyezkedési esélye.

A pályaválasztás rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos tevékenységek:

·        az információs rendszer továbbfejlesztése az új OKJ-ra tekintettel;

·        a munkáltatók és az iskolák közötti kapcsolat erősítése, a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára a szakmák megismerését, a munkakultúra fejlesztését lehetővé tevő munkahelyi gyakorlat beillesztése választható modulként kerül a képzésbe;

·        a pályaválasztásban közreműködő szereplők (tanárok, pályaválasztási intézetek, művelődési házak, stb. munkatársainak) felkészítése a pályaválasztással, pályaorientációval, életpálya-tervezéssel, stb. kapcsolatos döntések segítésére.

 

TÁMOP 2.3 Munkaerőpiaci kínálati és keresleti előrejelzések, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése

A szerkezetváltási folyamatokra való felkészülés segítése érdekében fejlesztjük a munkaerőpiaci előrejelzéseket a gazdaság szereplőivel együttműködésben. Rövid és középtávú munkaerőpiaci keresleti és kínálati előrejelzések és a strukturális átalakulással kapcsolatos (országos, regionális, helyi, ágazati) előrejelzések készítését támogatjuk.

 

TÁMOP 2.6 A munkaerőpiaci szolgáltatások kiszervezéséhez szükséges akkreditációs rendszer kialakítása – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal közös megvalósításban

A civil (és egyéb nem állami) szervezeteket fokozottan be fogjuk vonni a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerébe. Ezek a szervezetek jelenleg pályázatok útján kapnak támogatást, és az ÁFSZ szolgáltatásaitól elkülönülten nyújtanak munkaerőpiaci szolgáltatásokat elsősorban a hátrányos helyzetű emberek számára.

Az intézkedések végrehajtása során olyan mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az aktív munkaerőpiaci politikák rendszere (az állami és a nem állami szereplők által nyújtott szolgáltatásokat egyaránt beleértve) összehangoltan működjön. Az államháztartás ésszerűsítésének és a közigazgatás korszerűsítésének rendszerébe is illeszkedve megvizsgáljuk, hogy milyen munkaerőpiaci szolgáltatások láthatók el nem állami szervezetek bevonásával, rugalmas formában. Kiépítjük azt a mechanizmust, amelyen keresztül az ÁFSZ a nem állami szervezetektől szolgáltatásokat rendel meg, és azokat a saját szolgáltatásaival egységes rendszerben irányítja. (Szolgáltatók és szolgáltatások akkreditációs rendszere)

Az akkreditációs rendszer kialakításának célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a nem állami szervezeteknek az ÁFSZ szolgáltatási rendszerébe történő rendszerszerű bevonását, és biztosítsák, hogy az ügyfelek mindenhol – szolgáltatótól függetlenül - ugyan olyan minőségű és tartalmú szolgáltatást kapjanak a munkaerőpiaci intézményrendszerben.

 

A TÁMOP és TIOP akciótervek alapján összeállította:

Komáromi Róbert, FSZH Programiroda