Előzmények

 

HEFOP 1.2 intézkedés, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésének szolgáltatásfejlesztési komponensén belül kerül megvalósításra az „1.1.3.1. A profiling rendszer továbbfejlesztése” című projekt.

 

Ennek keretében egy  két pilléren alapuló modell kidolgozására született döntés:

a) egy elhelyezkedési esélymérő program (szoftvercsomag) kialakítására,mely munkaerő-piaci kistérségi szinten biztosít lekérdezési, és beavatkozás esetén előrejelzési lehetőséget a nyilvántartásban lévők elhelyezkedési valószínűségének ábrázolására.

b) Profiling kérdéssorok és SWOT tábla kialakítására, mely az ügyfél szocio-kulturális, és kompetencia jellemzőinek felmérésével segítséget nyújt az ÁFSZ ügyintézőinek az ügyfelek kategorizálásához.

 

Szintén a projekt keretében került sor a rendszer és az elkészített projekt-termékek megismertetésére egy képzéssorozat keretében.

Az alábbiakban a profiling képzések tapasztalatairól szeretnék beszámolni.

 

A képzéssorozat megvalósítása

 

Az eredeti projekt-tervben az ország kirendeltségeiről hatszázhetven fő ügyintéző kolléga képzése a Balatonboglári Képző Központban történt volna az erre a célra kiképzett trénerek segítségével.

A szervezet munkájában bekövetkezett változások, valamint a kollégák nagyfokú leterheltsége miatt a projekt vezetése úgy döntött, hogy inkább „közelebb” viszi a képzéseket a kirendeltségek helyszíneihez, és a azokat multiplikátorok segítségével valósítja meg.

2007. április 25-én történt meg húsz multiplikátor (az ország minden megyéjéből) egy napos képzése Balatonbogláron, akik jellemzően nagy tapasztalattal rendelkező közvetítő kollégák. Részükre a projekt-team két tagja adta át a szükséges ismereteket.

Ezt követően történt meg a helyszínek kiválasztása és közbeszerzés lebonyolítása, melynek eredményeképpen a megyeszékhelyeken és a fővárosban összesen harmincöt alkalommal bonyolódtak le a képzések május 22–31 között. A képzéseken hétszáz kollégánk vett részt az ország összes kirendeltségéről.

 

A képzések befejezését követően a multiplikátorok összefoglalták a tapasztalatokat és az ott elhangzott javaslatokat, melyek előremutatnak, és nagyban segítik a rendszer továbbfejlesztését, és előkészítését a teljes körű bevezetésre.

 

A vezető multiplikátorok és a résztvevő kollégák megállapításai, építő kritikái, javaslatai összegyűjtésre kerültek, melyeket a projekt-team beépít a zárótanulmány javaslatokat megfogalmazó fejezetébe.

 

A képzések tapasztalatai

 

A profiling fogalmával szinte minden kirendeltség találkozott. Az ott elhangzottak felfrissítésére újra lehetőség nyílt, kiigazítva természetesen az elmúlt időszak változásaival.

Az esélymérő program bemutatására is sor került az előadás folyamán. Ez néhány kirendeltségi munkatársnak újdonságot jelentett, így számukra duplán hasznos volt a képzés. Ebből fakadóan nem csak szűken vett szimuláció került bemutatásra, hanem a program nyújtotta többi lehetőség is, kiegészítve a jövőbeli változásokkal.

Az igazi újdonságot a BSK család kérdőívei és az ügyintézői SWOT lap jelentette.

A továbbképzés szemléltető eszközökkel történt, a résztvevők előre e-mailen megkapták a képzés anyagát.

 

A kirendeltségi munkatársak által elmondottak szerint az ügyfelek elhelyezkedési esélyeinek kategorizálása kapcsán képezhető statisztikai mutatók hasznossága kirendeltségenként eltérő. Több kirendeltség úgy ítéli meg, hogy a gyakorlati alkalmazással járó időráfordítás nincs arányban a profiling mutató felhasználásának lehetőségeivel.

Több kirendeltség a MEV tervezésnél, a képzési javaslatok kimunkálása során, illetve kiemelt célcsoportok szűrésénél alkalmazta a profiling szerinti kategorizálást, mint szempontrendszert.

Képzési tanácsadás, pályatanácsadás és munkatanácsadás folyamatába beépíthető a szimulációs program használata.

 

A kollégák a módszer napi munkába történő bevezetésének akadályát a nagymértékű leterheltségükben látják. A kategorizálást az új módszernek megfelelően minden ügyfél esetében újra el kell végezni, valamint háromhavonta felül kell vizsgálni a besorolás helyességét, és ez időt igényel.

 

A kollégák javaslata szerint, tovább növelné a rendszer hatékonyságát, ha a 2-es (elhelyezhető segítséggel) kategóriánál a szükséges segítségnyújtás típusa is rögzíthető lenne. (Pl.: tanfolyamra leválogatásnál, szolgáltatások felajánlásánál, közvetítésnél… ) A választólista lehetősége a közvetítőket is tájékoztatná (emlékeztetné) a felajánlható szolgáltatási lehetőségekről. A veszélyeztetett kategóriánál már megoldott a segítő szervezetek beírásának lehetősége, a fenti is hasonló módon lenne megoldható.

 

A profilingról általánosan kedvezően nyilatkoztak a képzésen résztvevők, jó lehetőséget látnak benne az ügyfelekkel való hatékonyabb munkára. A profiling során rögzített adatok egyszerűbb kereshetőségét hiányolták többen.

A profiling bevezetésével kapcsolatban javasolták, hogy lehetőség szerint a IR-ben kellene megoldani, mivel így az IR-UGYFU közti állandó váltogatást ki lehetne küszöbölni. Ebben az esetben támogatott álláshelyekhez és képzésekhez leválogatási feltétel lehetne az ügyfél kategóriája is.

 

A SWOT bemutatását követően a szolgáltatásokba való irányításnak a szakszerűbb és ügyfeleket szolgáló módszereit erősítették meg a kollégák mindennapi munkagyakorlatában.

A képzés teljes időtartamában az új programelemeket esetmegoldásokon keresztül mutatták, és gyakoroltatták be a résztvevőkkel.

 

A szimulációs program beavatkozás előrejelzés részét minősítették jól használható motivációs eszköznek a végzettségi szint növelésének, illetve a szakképzettség megszerzésének ösztönzésére.

A kérdőívek használatában az információs térben történő önálló kitöltés lehetősége váltott ki több vitát. Ennek megvalósításához az ügyfeleknek megfelelő írás-olvasás képességgel kell rendelkeznie, illetve rengeteg írószer és papír igénye van. Kérdés az is, van-e minden kirendeltségen megfelelő számú kitöltő hely kialakítva.

 

A módszer hasznosságához nem fér kétség, teljes körű alkalmazása segíti munkájukat, de a folyamatos karbantartás az óriási ügyfélforgalom miatt nem biztosított.

 

Felvetődött a részvevőkben, hogy hasznos és fontos lenne valamennyi kirendeltségi munkatárs, valamint kiemelten a kirendeltségvezetők számára is egy ilyen képzés megtartása.

 

Összegezve a tapasztalatokat sajnálatosnak tartották a kollégák, hogy nem hamarabb került sor az oktatásra, mivel a munkatársak elmondása szerint nagyon sok új, hasznos információt szereztek a képzés során. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a régi és különösen az új munkatársak sokkal tisztábban látják a kirendeltségi munkavégzés folyamatának logikáját és az ÁFSZ modernizációjának célját.

 

Busch Irén

főosztályvezető

FSZH, Statisztikai és Elemzési Főosztály