2007. tavaszán a Mobilitás szervezet volt a házigazdája annak az országos konferencia-sorozatnak, amelynek keretében az SZMM képviselői régiós szinten összehívták a felügyeletük alatt működő legkülönbözőbb szervezeteket.

Akkor a foglalkoztatási főosztályok és a régiós képző központok a Mobilitás szervezetnek feladataival, pályázataival és pénzügyi forrásaival ismerkedtek meg. Ez a sorozat 2007. november 23-án Székesfehérváron folytatódott, ahol dr. Tarcsi Gyula szakállamtitkár hívta össze a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság képviselőit: ismertessék feladataikat a régiós foglalkoztatási főosztályok, valamint a képző központok vezetői előtt, és mutassanak rá az együttműködés lehetséges módozataira.

 

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség az Európai Unió öt fogyasztóvédelmi alapjogához kapcsolódik. Feladata a fogyasztók egészségügyi és gazdasági érdekeinek védelme. Az ellenőrzés mellett foglalkoznak a békéltető testületek működésének javításával, érdekegyeztetési mechanizmusokkal. Nem elsődleges feladatuk a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása, hanem a megelőzés és általában a piacok védelme. Nem az a célkitűzés, hogy minél jelentősebb összegű bírság folyjon be a költségvetésbe, sokkal inkább az, hogy kifehéredjen a feketemunka, javuljon a termékek minősége, és a fogyasztói érdekek védelme. A legtöbb cégnél már működik az ún. minőségbiztosítás, ez a rendszer az ÁFSZ szervezeteinél is terjed. Nincs kellő áttekintés arról, hogy a minőséggel a cégek hogyan élnek vissza, megtartják-e a szavatossági időt, visszaveszik-e a hibás árut, stb.

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az idevonatkozó követelmények megsértése esetén kezdeményez eljárást. Erre akkor kerülhet sor, ha valakit vagy valamely csoportot az idevonatkozó törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek. Nehéz a tettenérés, de egyre több esetben sikeres ez a tevékenység. A hatóság képviselői bírságot szabhatnak ki, ez felkerül a honlapra, és az ilyen cég 3 évig nem pályázhat állami megrendelésre. Ez a következmény sokkal súlyosabb a cég számára, mint maga a bírság. A megbeszélésen elhangzottak olyan konkrétumok, hogy például egy vendéglős nem szolgál ki roma vendéget. Ezt egy táblára kiírja, és a táblát az ellenőrök kérésére sem veszi le. Az is előfordult egy másik vendéglőben, hogy a romáknak drágábban adták a sört. Most folynak az egyeztetések, hogy jelen esetben a bírságon túl mely hatóság intézkedhet. Elvileg a jegyző dolga lenne ilyen esetben akár a működési engedély megvonása is.

 

A konferencián elhangzottakra az érintett hatóságok vezetői válaszoltak, a szakállamtitkár pedig megígérte, hogy fél év múlva a felvetett problémák megoldására vissza fognak térni.

 

(Tudósítónktól)