A közbeszerzési törvény 2004. október 18-ai módosítása mennyiben érinti a HEF OP 1.1 végrehajtását akár szakmai, akár működési szempontból?

Nem érinti a MK-at.

A képzések szervezése és tervezése, a források hatékony felhasználása tekintetében felmerült, hogy mi a helyes módszer a közbeszerzési eljárás kiválasztása tekintetében 2004.05.01-t követően?

 

Ha nem prognosztizálható pontosan a szórvány-igények (egyéni képzés) időbeli eloszlása és a létszáma, amelyek esetenként 2-3 fő, de néha 10-15 fő (pl. Gyes-es célcsoport) beiskolázását és támogatását jelenthetik. Mi a teendő, ha a szórvány igényekre elindítandó képzés esetén mégis nagyobb létszám támogatása realizálódna, amely előre nem tervezhető, azonban így mégis meghaladja a támogatás összege a kétmillió forintos határt? Ha leszűkítjük a forrás-felhasználást néhány konkrét és viszonylag jól tervezhető szakirányra és létszámra, és arra írjuk ki a közbeszerzési eljárást – bár ez sem tökéletesen biztos, hogy teljes körűen realizálódik is majd – akkor az eszköz rugalmas működtetése, célja, de kifejezetten a támogatandó ügyfelek látják a kárát annak, hogy adott időben, viszonylag gyorsan kiválasztható, az ügyfél adottságainak megfelelő - adekvát - képzési forma nem áll a megfelelő időben rendelkezésre. (külön tekintettel a közbeszerzési eljárás és döntés időigényére, időtartamára).

 

Válasz:

A kérdés pontosítása szükséges. Lásd a 4. kérdés adott választ.

Mi tekinthető a közbeszerzési eljárás szerint „beszerzésnek”, ill. a beszerzés időpontjának, az ajánlatok beérkezésének időtartama, a megállapodás megkötésének a napja, vagy amikor a képzés ténylegesen megkezdődik?

 

Sok esetben a vizsgáztatási időpontok minisztériumok általi változtatásához kell igazítani a képzések kezdését, amely előre nem tervezhető. Melyik időponttól kell nézni visszamenőlegesen a 12 hónapot az összeszámítási szabály szempontjából?

 

Válasz:

Az FH által kiadott szakmai útmutató részletesen foglalkozik a közbeszerzés tárgyának a közbeszerzés fogalmának a meghatározásával, továbbá az egybeszámítási szabállyal az alábbiak szerint:

„ Mikor beszélhetünk közbeszerzésről? Milyen körülményeket kell először vizsgálni?

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2. §-a (Kbt.)  a törvény alkalmazási körét határozza meg, és egyben definiálja a közbeszerzés fogalmát. Ennek értelmében közbeszerzésnek minősül a Foglalkoztatási Főosztályok (továbbiakban: ajánlatkérő) olyan beszerzése, amely a törvény által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Az ajánlatkérő mindazon beszerzése, melyeket a Kbt. szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minősülnek; ellenben pl. a kivételi körbe tartozó beszerzések és az egyszerű közbeszerzési értékhatárt [297. §, 402. (4) bekezdése] el nem érő értékű beszerzések nem minősülnek közbeszerzésnek. A kivételek körét, vagyis amikor beszerzés sajátos tárgyára tekintettel nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni a Kbt. 29., a 243. és a 296. §-ai tartalmazzák.

Fenti meghatározásból magyarázatot igényel a visszterhes szerződés fogalma. Visszterhesnek nemcsak a pénz ellenérték megfizetéséről rendelkező szerződés minősül, hanem egyéb használati tárgy vagy jog, jogosultság ellenértékként történő átadása is. A szerződés fogalma pedig a legszélesebben értendő, vagyis minden olyan megállapodást érteni kell alatta, ami kötelmi viszonyt eredményez. 

 

Fentiekből következik, hogy az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, ha nem köt szerződést a képző intézménnyel, illetve, ha a képzésben résztvevőket közvetlenül támogatja és ily módon a képző szerv részére a szakképzési szolgáltatásért nem fizet.

 

„…A közbeszerzési eljárás tárgya lehet árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás.”

 

A MK-nak 2005-évben közbeszerzési tervet kell készítenie. Az egybeszámítási szabálynál lásd a 4. pontra adott választ.

Több közbeszerzéssel foglalkozó iroda szakértője is úgy nyilatkozott kérdésünkre, hogy össze kell számolni valamennyi azonos tárgyú (pl. képzés) beszerzés értékét, és nem lehet csak szakirányonként összeszámítani, továbbá az 1.1. program keretében az ESZA-ból és a dec. FA-ból finanszírozott képzésekkel összesítve, együttesen kell vizsgálni.

 

Ugyanakkor az 1.1 program azonos tárgyú beszerzéseinek értékét a program teljes időszaka alatt is egybe kell számítani, amihez még a dec. FA-ból nyújtott beszerzések is kapcsolódnak, vagyis az összeghatár eléri az uniós közbeszerzés határát. Az eljárás rendkívül költséges, milyen forrás (dec. FA, ESZA, működési költségvetés) terhére finanszírozza ezt a foglalkoztatási főosztály?

 

Válasz:

Az egybeszámítási szabállyal a 3. pontban hivatkozott szakmai ajánlás részletesen foglalkozik. A kérdésben hivatkozott szakértőkkel egyetértek, de megítélésünk szerint a Kbt. szerint csak a költségvetési év (főszabály szerint) alatt tervezett (képzési) szolgáltatások beszerzését kell egybeszámítani. Ismételten idézzük a szakmai ajánlás vonatkozó részét:

 

„A Kbt. 40.§ (2) bekezdése értelmében a becsült érték kiszámítása során mindazon azonos típusú (tárgyú) beszerzés értékét egybe kell számítani (pl. szolgáltatás megrendelést a szolgáltatás megrendeléssel), amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

 

Hangsúlyozzuk, hogy az egybeszámítási kötelezettséget kizárólag e három feltétel együttes fennállása alapozza meg; e tekintetben egyéb körülmény irreleváns. Ez azt is jelenti egyben, bármely fenti feltétel hiánya esetén az ajánlatkérő nem köteles az azonos típusú beszerzéseit egybeszámítani a becsült érték meghatározása során. A Kbt. 40.§ (2) bekezdésének a) pontja kapcsán a következőkre kell figyelemmel lenni. Az egybeszámítási feltételek együttes fennállását főszabály szerint azon beszerzések vonatkozásában kell megvizsgálni, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor.

 

E főszabály alól két kivétel van:

 

A Kbt. 39.§ (1) bekezdése szerint beszerzések - a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén ugyanis a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell a becsült érték számításakor figyelembe venni.

 

A Kbt. 37.§ (1) bekezdése szerinti beszerzések. Tekintettel arra, hogy nem lehetséges minden beszerzés esetén – a beszerzések sajátos jellege folytán – pontosan meghatározni annak becsült értékét, a Kbt. 35-40.§-ai a becsült érték meghatározása vonatkozásában – a közösségi közbeszerzési tárgyú irányelvekkel összhangban – különböző vélelmeket állítanak fel.

 

Ilyen vélelmeket állít fel a Kbt. 37.§ (1) bekezdése is a rendszeresen, illetőleg időszakonként visszatérően kötött árubeszerzésre vagy a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések vonatkozásában. E beszerzések esetében a becsült érték kiszámítása az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás alapul vételével, és ezen összegnek a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással történő módosításával kerülhet megállapításra; vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatást kell becsült értéknek tekinteni.

 

Előzőek alapján amennyiben a beszerzés becsült értékének meghatározására a Kbt. 37.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor, az ajánlatkérőnek a Kbt. 40.§ (2) bekezdése szerinti egybeszámítási kötelezettség szempontjából azon beszerzéseit kell megvizsgálnia, amelyek beszerzésére tizenkét hónapon belül kerül sor.

 

Megjegyzésre kívánkozik, hogy a Kbt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a tekintetben, hogy a beszerzések egybeszámítása szempontjából mit ért tizenkét hónap alatt sorra kerülő beszerzések alatt (tehát a tizenkét hónapot a közbeszerzési eljárás megkezdésétől, a szerződés megkötésétől, a kötelezettségvállalástól stb. kell-e számítani.). E kérdés megítélésénél az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie az eset összes körülményre, és arra, hogy ezen döntése nem vezethet a Kbt. alapelveinek vagy rendelkezéseinek megsértéséhez, illetőleg nem eredményezheti az egybeszámításra vonatkozó szabályok megkerülését. Ezen döntését valamennyi hasonló beszerzése vonatkozásában konzekvensen alkalmaznia kell.

 

A Kbt. 40.§ (2) bekezdésének b.) pontja kapcsán az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy létezik-e olyan ajánlattevő, akivel valamennyi azonos típusú beszerzési tárgyra kiterjedően szerződés köthető. Erre minden esetben a potenciális ajánlattevői kör és a beszerzéssel érintett piac sajátosságainak ismeretében adható megalapozott válasz, az ajánlatkérőnek ezek vizsgálatával kell e kérdést eldöntenie.

 

Amennyiben az ajánlatkérőnek több, egymástól eltérő jellegű, de azonos beszerzési típusba tartozó beszerzési igénye merül fel, abban az esetben azt kell megvizsgálnia, hogy azok rendeltetése azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e.

 

Felhívjuk figyelmet arra, hogy a Kbt. 40.§ (2) bekezdésének c.) pontjának két fordulatában meghatározott jellemzők – így egyrészről a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága, másrészről a felhasználás egymással való összefüggése – legalább valamelyikének kell fennállnia az egybeszámítási feltétele ezen szempontjának teljesüléséhez. Azaz a rendeltetés azonossága vagy hasonlósága is, és a felhasználás egymással való összefüggése is önmagában megalapozza a kérdéses részszempont teljesülését.

 

A Kbt. 40.§-a szerinti feltételek együttesen fennállnak, az egybeszámítási szabályok mellőzésére nincsen mód azon az alapon, hogy a megvalósítani kívánt beszerzések földrajzilag egymástól eltérő helyen realizálódnak, illetőleg földrajzilag eltérő helyszínekhez kapcsolódnak. Szintén nem zárja ki az egybeszámítási szabályok alkalmazásának kötelezettségét az, ha az egybeszámítási feltételeket teljesítő beszerzések megrendelésére nem egyidejűleg kerül sor, hanem csak az adott beszerzési igények felmerülésének időpontjában. Az ajánlatkérőnek ebben az esetben is közbeszerzési eljárást kell folytatnia a Kbt. azon részére, ill. fejezete szerint, amely az egybeszámított becsült érték alapján irányadó.

 

A Kbt. 40.§ (3) bekezdése szerint nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a becsült érték alapján alkalmazandó rész, illetőleg fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be az ajánlatkérő. Tehát ilyen esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy ezen egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat egy közbeszerzési eljárás keretében (amennyiben szükséges részajánlat-tételi lehetőség biztosításával), vagy beszerzési tárgyanként (a beszerzés felmerülésének időpontjában) külön-külön lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében szerezze be.

 

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 40.§ (2) bekezdése nem tartalmaz olyan feltételt, mely szerint kizárólag azon beszerzések vonatkozásában kell az egybeszámítási feltételek teljesülését vizsgálni, amelyek megvalósítására közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, amennyiben az egybeszámítási feltételek a Kbt. 40.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti időszakban együttesen fennállnak, a beszerzések becsült értékét egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy 2004. május 1-je előtt vagy azt követően, illetőleg közbeszerzési eljárás keretében vagy anélkül történt a beszerzésük.

 

Amennyiben az ajánlatkérő egy költségvetési évben, illetőleg tizenkét hónap alatt közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül megkezdte egyes közbeszerzési tárgyak beszerzését (úgy, hogy a becsült érték kiszámításakor a Kbt. 40.§ (2) bekezdésében foglaltakat nem vette figyelembe), az adott költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt még megvalósítandó beszerzései vonatkozásában figyelemmel kell lennie arra, hogy a már beszerzett, illetőleg a még beszerezni kívánt közbeszerzési tárgyak együttes értéke eléri-e, vagy meghaladja-e az egyszerű, a nemzeti, illetőleg a közösségi közbeszerzési értékhatárt.

 

Amennyiben ugyanis ezen értékhatárok valamelyikét a már beszerzett, és az éppen megvalósítani kívánt beszerzések együttes értéke eléri vagy meghaladja, a Kbt. 40. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérő köteles az éppen megvalósítani kívánt beszerzése, illetőleg az ezt követő, adott költségvetési évben vagy tizenkét hónapon belül megvalósítani kívánt további beszerzései vonatkozásában – azok érékétől függetlenül – a Kbt. azon része, illetőleg fejezete szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatni, amely értékhatárát az ilyen beszerzések együttes értéke eléri vagy meghaladja.

 

A becsült érték megállapításának vizsgálata szükséges minden beszerzés megrendelése előtt. A képzési szolgáltatásokra vonatkozóan a Kbt. becsült értékének meghatározása során a törvény személyi/alanyi hatálya alá tartozó intézmények tekintetében mindegy, hogy a beszerzés milyen forrásból valósul meg, az milyen költségvetési soron szerepel.

 

A fentiekben meghatározott alapelvek/szabályok ismertetésén túlmenően a legfontosabb szerepet betöltő képzésekkel kapcsolatos néhány fontosabb információt kiemelnénk. Mint minden beszerzés esetében itt is a legfontosabb és egyben legnehezebb szempont a becsült érték meghatározása. Figyelemmel arra, hogy minden képzés rendeltetése azonos, a becsült érték megállapítása során csak annak mérlegelésére nyílik lehetőség, hogy az ún. egybeszámítás során azt vizsgáljuk, hogy mely képzések tekintetében lehetséges egy szerződést kötni. Ezt a leghatásosabb módon úgy lehet elvégezni, hogy az ajánlatkérő vizsgálja azokat a képzéseket, amelyeket meg kíván rendelni, és összeveti a képzési rendszer adottságaival. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a vizsgálat során nem csak a HEFOP programból megvalósítandó képzések értékét, hanem minden képzés megrendelést a korábbiakban említett szabályok szerint együttesen kell vizsgálni.

Tehát például a képzési szolgáltatások megrendelése során nem csak az EU támogatásból megrendelendő szolgáltatások/képzések értékének egybeszámítását kell elvégezni, illetve vizsgálni, hanem minden képzési szolgáltatást, amelyet az ajánlatkérő a költségvetési éven belül megrendel, vagy megrendelni szándékozik.”

 

A FA-ból alaprész terhére indított közbeszerzési eljárások kapcsán a felmerül költségek rendezésére irányuló kérdésekre FMM MPA Alapkezelési Főigazgatósága 12074-1/2004. számú tájékoztatójában valamennyi MK-nak kielégítő választ adott. Lásd az FMM MPA Alapkezelési Főigazgatóság 2004. november 29-én a tárgyban kelt levelét.

Ajánlott képzéseink egy részét 90%-os támogatásként ítéljük meg. Milyen beszerzési összegre irható ki a közbeszerzési eljárás, a képzés teljes (100%-os) költségére vagy csak a támogatott összegre?

 

A beszerzés értéke az, amit a MK megfinanszíroz, vagyis amire kötelezettséget vállal az ajánlattevő (Képző) felé.

Az OKJ-ban szereplő és az egyéb jogszabály által (más hatóság által, úgymint Közlekedésfelügyelet) meghatározott képesítések kombinált támogatása esetén hogyan működik a „szakmacsoportonkénti” összeszámítási szabály? Hogyan kell alkalmazni a közbeszerzési eljárást ilyen egyéni támogatású esetekben?

 

Lásd a 4. pontra adott választ, vagyis nem jó a szakmacsoportonkénti egybeszámítás.