Hogyan kell elszámolni a gyakorlatban a hivatali és a magán gépkocsi HEF OP 1.1-gyel kapcsolatos utazáshoz történő használatát?
Tájékoztatásul:
A hivatali személygépkocsik MOL kártyával tankolnak, így a MOL Rt. havonta az összes hivatali személygépkocsi üzemanyag fogyasztását egy számlában számlázza le, a Foglalkoztatási Főosztály ez alapján azt pénzügyileg rendezi.

Válasz:

Havonta, hivatali gépkocsinként a program teljesítése miatt futott kilométerekről szóló menetlevelekről összesítő bizonylatot kell készíteni.

Az összesítő bizonylat tartalmazza a teljesítés (menetlevél) dátumát, a menetlevél sorszámát, a futott km-t, a feladatot teljesítő munkatárs nevét, valamint a km-re jutó üzemanyag összegét menetlevelenként és összesen.

 

A programban elszámolt hivatali autó használatának Ft összeg számítása tehát:

 

A futott km szorozva a hivatali személygépkocsik átalánynormájával (a személygépkocsi cm3-e alapján meghatározva), szorozva továbbá az APEH által közzétett üzemanyagárral.

 

Az elszámolás bizonylatai:

  • menetlevél
  • üzemanyagár bizonylat
  • összesítő kimutatás – számviteli bizonylat
  • bankszámlakivonat a MOL számla kifizetéséről.

Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 3 Ft/km térítés csak saját gépkocsi használat esetén van. A Pénzügyi Főosztály javaslata, hogy a hivatali gépkocsi programban használatakor külön menetlevél kerüljön kitöltésre.

A program megvalósulását követően audit szükséges, kérdésünk, hogy szerződési időszakokra vonatkozóan évenként kell-e auditálást terveznünk? Hány szerződésnek minősül a program?

 

Válasz:

A program egy szerződésnek minősül. Támogatási szerződésenként az utolsó Kifizetési kérelemmel együtt kell benyújtani a program vizsgálata alapján kiállított könyvvizsgálói igazolást, melyet mindig a tárgyévi támogatás terhére kell tervezni a 4.2.3 soron. A program végén egy teljes programra vonatkozó audit kötelező, de lehetőség van folyamatos auditot végezni is, amennyiben bizonyíthatóan költséghatékonyabb.

2004. decemberében megnyílt a lehetőség a postai szerződés módosítására a felmerülő költségek pontos elkülönített számlázása érdekében. Ehhez külön partnerkód nyitása, valamint egy szoftver megvásárlása szükséges. Ennek költsége kb. 80.000-85.000 Ft + ÁFA. A tervezéshez (mind működési, mint ESZA) szükséges lenne azt tudnunk, hogy az ilyen típusú kiadás finanszírozható-e a támogatási forrásból.

 

Válasz:

Az elkülönített nyilvántartásra szükség van ahhoz, hogy a posta költség megalapozottan elszámolható legyen, tehát az ilyen típusú kiadás finanszírozható ESZA terhére. Csak abban az esetben, ha a szoftver beszerzése a program miatt szükséges, és ha csak erre a célra használják. Alapvetően nem támogatandó! (eszközbeszerzés alapkritériuma, hogy a projekt végrehajtásának közvetlen céljait szolgálja az eszköz, ez közvetett célnak minősül.)

A tervezéshez az alábbi információra van szükségünk: Költségvetési tábla 4.2.7. Eseti gépjármű bérlet, javítás stb. sorában a tervezési útmutató szerint lehetőségünk van a megvalósítók és/vagy célcsoport szállításához eseti gépjármű bérlési szolgáltatást igénybe venni és elszámolni.
Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy az eseti gépjármű bérléséhez kapcsolódó üzemanyag költsége hol, melyik soron számolható el, elszámolható –e?

 

Válasz:

Az eseti gépjármű bérléséhez kapcsolódó üzemanyag költsége szintén a 4.1.2. Gépjármű használat anyagjellegű ktg-ei soron számolható el.

A menedzsment költségnél az 1. fősoron a legutóbbi válaszok között (15.) rögzítésre került, hogy mindent lehet tervezni és elszámolni, amit az adott szervezet az egyéb köztisztviselőinek biztosít, kivéve a jutalom. A 32. soron viszont azt írja, hogy az üdülési csekk csak működési költség terhére számolható el, miközben minden köztisztviselő megkapja a KTV szerint.

 

a. Melyik az igaz A 15.pont, vagy a 32-es?

 

Válasz:

a 15. pont az irányadó, mindaz elszámolható, ami az adott munkahely közszolgálati szabályzata szerint a valamennyi munkatársnak kötelezően fizetendő. Ennek alátámasztására a programtervhez kérjük csatolni a foglalkoztatási főosztály közszolgálati szabályzatát. Jutalom nem elszámolható.(Emlékeztető szerint.)

 

b. 1.1.1.2 és 1.1.2.2 soron korábban bérlet leadása nélkül került elszámolásra munkába járási költség térítés azoknál a kollégáknál, ahol a gépkocsi használata előírás. 2005.jan.1-től a törvény változása miatt erre mód nincs. Felső vezetés döntése alapján a szervezetnél azoknál a kollégáknál, ahol a munkavégzéshez a gépkocsi használat előírás, ott engedéllyel továbbra is a korábbi rend szerint, bérlet leadása nélkül kerül elszámolásra a munkába járás. Adózottan a munkavállaló és munkáltató részéről is.

 

Válasz:

A HEF OP-ból erre nincs lehetőség, bérlet leadása kötelező. Amennyiben a munkába járás saját gépkocsival történik, a költség elszámolásának módja a következő: A futott km szorozva az APEH által közzétett üzemanyagárral.

 

c. Van-e a fent hivatkozott 15. pont alapján mód arra, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, vagy marad a 3 Ft/km költségtérítés?

 

Válasz :

Követendő: a 3 Ft/km költség térítés

 

d. Célcsoport toborzása 1.2.1.1 pontnál lehet-e külső szakembert is tervezni, ha egyébként vettünk fel mentorokat köztisztviselői státuszba, de nem minden kirendeltségen tudjuk ezt biztosítani? Ahol nem tudjuk, ott mentort milyen módon tervezhetünk? Megbízási szerződés szóba jöhet-e, nem ütközik-e törvénybe (burkolt munkaviszony?)

 

Válasz:

A szakmai tevékenységet szolgáltatás vásárlás esetén a 3.3 szakmai szolgáltatások igénybevétele soron kell megjelentetni, amennyiben nem szolgáltatásvásárlásnak minősül, megbízási díjat lehet fizetni megbízási szerződés alapján, és a személyi költségeket 1.2 soron kell tervezni.

 

e. Civil szervezetnél foglalkoztatott bérének arányos részének biztosítása szóba jöhet-e, ha igen, milyen módon (fejpénz? Vagy egyéb?)

 

Válasz:

Csak abban az esetben, ha megbízási szerződés köthető vele, és kimutatható az 1.1. Intézkedéssel kapcsolatos munkavégzése.

 

f. Az B/3 útmutató 5. oldalán a táblázatot hogyan lehet kitölteni, hisz a béreket éves szinten korrigálni kell, bontsuk-e alá, vagy átlagot számoljunk?

 

Válasz:

Havi átlagbérrel kell számolni, és a szöveges indoklásban kell megmagyarázni, hogy mi alapján határozta meg az átlagbér nagyságát.

A célcsoport részére humánszolgáltatást 2 alap esetben kívánunk biztosítani.

 

    • Akcióterv elkészítése előtt, annak megalapozására
    • Együttműködési megállapodást követően a program során szükség szerint több alkalommal is.

             Kérdés:

      • Melyik költségvetési sorra kell tervezni?
      • Mindkettőt azonos sorra, vagy eltérően?
      • A B/3 melléklet 9.10 oldalán található magyarázat szerint a 3.3.1.3 soron, az egyéb, a célcsoport számára igénybevett szakmai szolgáltatások, Itt a magyarázat szerint a gyermekfelügyelet és közeli hozzátartozó ápolása költségeit lehet tervezni és elszámolni.3.3.2.5 Egyéb szakmai tanácsadás igénybevétele,
      • Vagy 3.3.2.7 Egyéb szakmai szolgáltatások igénybe vétele E két utóbbi között mi a különbség?
      • A 30/2000-es GM rendelet a humán szolgáltatásnál megadott létszámra határozza meg az éves költséget (pl. 500-600 fő 4 711 eFt ez 1 ügyfélre 8564 Ft.) nem beszél alkalomról, kivéve a pszichológiánál. Kell-e tervezni, hogy 1 ügyfél kb. hány alkalommal vesz részt illetve ha egy ügyfél munka tanácsadáson 4-szer jelenik meg, akkor ez 1 fő, a megadott átlag költséggel, vagy ha az első szakaszban és később ismételten (képzés előtt, majd később elhelyezkedés előtt humánszolgáltatást kap (2 különböző alkalom, mindegyik külön-külön lehet több alkalmas, akkor főként hányszor kell beírni? Mennyiségi egységként fő, vagy alkalom a jobb megközelítés? Pszichológiai tanácsadásnál 1-6 óráról (alkalom) beszél a rendelet, és 1 összeget ír, ezt hogyan kell tervezni, az adott összegben benne van-e a 6 alkalom, vagy azt hattal szorozni kell.) A közbeszerzést mi órára írtuk ki. Ha letelt a 6 alkalom, a 7. után ismételt eljárás, plussz főnek számít?

Válasz:

Függetlenül attól, hogy az akcióterv megkötése előtt, vagy az együttműködési megállapodás megkötését követően kerül sor humánszolgáltatás biztosítására a következők szerint kell eljárni:

 

Amennyiben megbízási szerződés alapján történik, a következő sorokon kell elszámolni:

1.2.1.2. Bérjellegű költségek (étkezési hozzájárulás, munkába járás, stb..)

1.2.1.3. Kapcsolódó járulékok

 

Szolgáltatásvásárlás esetén a 3.3.1.3. Egyéb, a célcsoport számára igénybevett szakmai szolgáltatások soron kell tervezni.

 

A költségvetés tervezésekor szolgáltatásonként érdemes tervezni, és úgy, hogy alkalmat egységárral szorozni.

A 3.3.1.2 soron Résztvevők biztosítása, Mit lehet ide tervezni? Lehet-e civil szervezetnek megbízási szerződést, vagy „fejpénzt” tervezni X Ft/ bevont inaktív fő, vagy X FT/ bevont egyéb fő?

 

Válasz:

Ezen a soron azt a költséget lehet tervezni, ami a projekt megvalósításával kapcsolatosan a résztvevők biztosítására megrendelt, "kiszerződött" szolgáltatások költsége, Az elszámolás számlák, illetve az igénybevételt és teljesítést igazoló egyéb dokumentumok alapján történik. Tehát kifizetni a konkrét teljesítés alapján lehet.

A 3.3.2.6 Rendezvényszervezés soron

 

a. van-e lehetőség rendezvényszervező cégnek adott megbízásra,

 

Válasz/a:

Igen, van lehetőség.

 

b. Lehet-e közbeszerzéssel kiválasztott céget a komplett szervezéssel megbízni, és az általa adott számla alapján elszámolni. 2004-ben itt mi terembérletet, rendezők költségét, takarítás, stb költséget terveztünk külön-külön, most együtt szeretnénk, beleértve az értesítések postázását, szórólapok, dekoráció, üdítő, kávé, stb biztosítását is.

 

Válasz/b:

Igen, van lehetőség.

 

b/1. Milyen módon lehet a saját szervezet által szervezett képzési vagy állásbörzébe beszállni, meg lehet-e osztani a költségeket? Mi a megosztás alapja?

 

Válasz/b/1:

Meg lehet osztani a költségeket, szakmailag elfogadhatóan alátámasztott indoklással. Elszámolási szabályzatot (önköltségszámítási szabályzat) kell készíteni, melyben rögzíteni kell az alkalmazott (általánosan elfogadott, korrekt és méltányos) arányosítás módszert, vázolva azt az audit mechanizmust, mely alkalmas annak igazolására, hogy a költségek elosztása megfelelő.

 

b/2. Külön HEFOP osztály által szervezett börze esetén a nem a HEFOP keretében foglalkoztatott PMMK dolgozók bére elszámolható-e, ezt milyen módon kell dokumentálni?

 

Válasz/b/2:

A nem a HEFOP keretében foglalkoztatott PMMK dolgozók bére nem elszámolható.

 

b/3. 3.3.2.3 soron Hatékonyság vizsgálatot milyen módon lehet tervezni, milyen egység költséggel, ki végezheti, van-e szakmai előírás?

  

Válasz/b/3:

A hatékonyság vizsgálatra, vagy önértékelésre nincs külön, a Foglalkoztatási Hivatal által meghatározott szakmai előírás. A hatékonyság vizsgálat vagy önértékelésre vonatkozóan a B/7 melléklet, a „Monitoring és önértékelési útmutató” ad iránymutatást. Az önértékelés keretében felmerülő költségek számolhatóak el a 3.3.2.3 soron.

 

b/4. Beszerzéseknél 2004-ben nem volt a min 50 ezer forintos alsó határ, ezért 3.2.1 soron terveztük a bútorokat, és a telefont, stb. A beszerzési ár 50 E ft alá ment, ha ezt át kell tenni a kisértékű4.1.1 sorra, ami a 10% menedzsment költségbe beszámít, komoly gondba kerülünk (. Pl, a székek is átkerülnének) Javaslatunk, hogy a 2004.évben már beszerzett és 3.2.1 sorra tervezett eszközök, mivel azok a támogatási szerződésbe így kerültek jóváhagyásra, (a kiírás szerint is helyesen lettek tervezve) ott maradjanak, és csak a 2005.évben beszerzett eszközöknél kelljen alkalmazni a most meghatározott 50 eFt alsó határt.

 

Válasz/b/4:

Az 50.000 Ft alatti beszerzéseket 2004. évi tervezésnél is a Megvalósító szervezet kisértékű beszerzései sorra kellett tervezni (lsd kitöltési útmutató). Ezt az áttervezésnél is be kell tartani.

 

b/5. A 4.2.4-4.2.9 sorig a gépkocsi javítási költsége milyen esetben számolható el? Arányosítani hogyan kell ha a saját tulajdonú gépkocsit csak alkalmanként használja a HEFOP?

 

Válasz/b/5:

4.2.4-4.2.9 sorig a gépkocsi javítási költsége sorokon csak a megvalósító szervezetek tulajdonában lévő gépjárműveknek a program támogatott tevékenységeivel kapcsolatban felmerült javítási stb. költségeit lehet elszámolni, a saját tulajdonú gépkocsik javítási költségeit nem lehet elszámolni.

A 2004. évi programban tervezésre került olyan költség, melyet nem használtunk fel és nem is szeretnénk. Gépjármű bérletet terveztünk, mely a költségtábla 3.3.2.7. Egyéb szakmai szolgáltatás során jelent meg. Ez nem valósult meg. Jelenleg a gépkocsi bérlet helyett saját gépjármű költségét szeretnénk elszámolni, mely a költségtábla 4.1.2. ill. 4.2.7. sorában jelenne meg.
A 2004-2006. évi költségtáblában ez nem is okozna gondot, azonban be kell nyújtani az un. számított 2005-2006. évi költségtáblát is, melyet úgy kell kiszámítani, hogy a 3 éves költségtábla összegéből kell levonni a 2004. évben benyújtott költségvetési táblában szereplő összegeket. Az általunk felvázolt esetben így a 3.3.2.7. sorban „-„ szám jelenne meg, hiszen egy tervezett összegből kell 0,- Ft-ot csinálni.

 

Válasz:

Saját gépjármű esetén gépjármű javítást nem lehet elszámolni. A mínusz szám kezelését IH-val egyeztetni kell.

Igen, ez esetben a számított táblán „-„ összeg szerepel, kérjük csillagozza meg, s a táblázat alján indokolja.

Elegendő-e benyújtani egy 2004-2006. évi tervet, vagy az IH-nál tartott értekezleten elhangzottaknak megfelelően 2005-2006-os tervet is be kell-e nyújtani? Ha igen, 2004, vagy 2005-2006-ra tervezzük-e be a december 17-i levélben kért módosításokat, melyekre még nem kaptunk választ, és kérdéses, hogy a terv benyújtásáig azt megkapjuk-e?

 

Válasz:

A tervezési dokumentáció részét képezi a 2005-2006-os terv is, ezért azt is be kell nyújtani. A „december 17-i levélben” kért módosításokat még a 2004. évi programtervben kellett átvezetni.

Az előleget most is a 2004. évi késedelemhez hasonlóan kapjuk-e meg?
Ez a tervezés szempontjából azért fontos, mert ha áprilistól elkezdjük a 2005. évi bevonásokat, akkor ezeket nem lesz miből finanszírozni, illetve a korábbi kötelezettségvállalásokat nem tudjuk miből kifizetni. 44 millió Ft előlegből júniusig a bérek, a beszerzések és a működési költségek kb. 24 millió Ft, így ahhoz, hogy a likviditásunk is fennmaradjon támogatások kötelezettségvállalására fennmaradó összeg kb. 40 emberre elég. Az eddig benyújtott kifizetési kérelmek alapján, pedig visszatérítéseket még nem kaptunk, valamin azok kis összegűek. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy 2005 áprilisa után melyik hónaptól tervezzünk bevonásokat?

 

Válasz:

Az előleg kifizetése a 60 napos határidőn belül fog megtörténni. Azonban arra kell számítani, hogy az előleg nem a támogatási szerződés teljes összegének 20%-a lesz, mert a 2004. évi szerződés összegének megfelelő 20% már átutalásra került.

A programtervezési nyomtatvány azt írja, hogy kötelezettséget csak 2006. december 31-ig lehet vállalni. A 2007. évi működési költségekre, és beszerzésekre vonatkozóan minden megrendelést 2006-ban meg kell tenni? 2007-ben eseti megrendeléseket sem tehetünk?

 

Válasz:

2006. december 31-ig határidő arra vonatkozik, hogy a program szakmai megvalósítása kapcsán eddig a határidőig lehet kötelezettséget vállalni.

 

A működési költségekre vonatkozóan 2007-ben is lehet kötelezettséget vállalni. Utolsó kifizetés azonban 2008. január 31-ig történhet a program terhére, ezután a programot pénzügyileg le kell zárni.

Az A/3 melléklet valamennyi sorát szövegesen indokolni szükséges. A 2.1.1 Képzés költsége szöveges indoklásának elkészítéséhez a B/3 mellékletben található táblázatot kell használni, de a táblázat fejléce és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató több helyen nincs szinkronban egymással (pl. a táblázat fejlécében az időtartamot hónapokban kéri megadni, a szövegben órákban, továbbá a táblázat fejlécében szereplő fajlagos költségek mértékegységei sem egyeznek).
Kérdésünk, javítsuk-e ki a táblázat fejlécét, vagy az egységesség érdekében az IH javítja ki és megküldi a megyéknek?
A B/3 melléklet 2.2. pontjában a célcsoport képzésével kapcsolatos táblázatot pontosan ebben a formában kell kitölteni? A képzéseknél nem értelmezhető fajlagos költség sem a Ft/fő/hó, sem a Ft/hó. A 2005. Összesítése fajlagosan Ft/hó, 2006-é Ft/fő. Melyik legyen? A képzéseknél egy összegben beszélünk a képzési költségről (Ft/fő), és maximum 3 részletben fizetjük, nem pedig havonta.

 

A 2005, 2006 fajlagos költségeinél valóban elütés történt, a 2006-hoz meghatározott Ft/fő a jó, 2005-re is Ft/fő-t kell meghatározni.

 

Módosított táblázat:

 

Ssz

Képzési irány

Létszám

(fő)

Időtartam (hó)

Fajlagos

(Ft/Fő)

Összes ktg

2005

2006

Fajlagos

(Ft/fő)

Összes ktg Ft

Fajlagos

(Ft/fő)

Összes ktg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ma kapott anyagban a vállalkozóvá válás támogatásáról írják, hogy EHO-t kell hozzá tervezni. Az adott támogatás bevételnek minősül a vállalkozó szempontjából, így köteles utána adót és járulékot fizetni, valamint kötelezett a tételes EHO megfizetésére. Így felmerül a kérdés, mi miért fizetnénk utána EHO-t.

 

Válasz:

Egyénnek nyújtott támogatásnak minősül, emiatt egyéb jövedelem, és ezért kell EHO-t fizetni utána.

Felmerült adminisztratív költségünk januárban, amely soron a 2004-es költségvetés szerint nem volt tervadat. A 3 éves tervezésnél 2005. januárra ez bekalkulálható? Elszámolásra benyújthatom a január havi jelentésben, vagy elszámolni majd csak az új kötségvetés elfogadása után lehetséges?

 

Válasz:

Bekalkulálható 2005. január hónapra, azonban ahhoz, hogy elszámolható legyen a 2004. évben nem tervezett költség, az IH-val jóvá kell hagyatni, mert a jelenlegi támogatási szerződés ezt nem tartalmazza. Ennek módja: FH kihelyezett egységének kérelmező levél írása. (Amennyiben a költségkategórián belüli 10%-os mozgásba belefér, akkor lehet!)

A 2007. 12 havi bér kifizetése 2008-ban esedékes. Az elszámolási időszak vége 2007. dec. 31. A decemberi bér megtérítése 2008. januárban havi jelentés keretében igényelhető?

 

Válasz:

A 2004. december 13-i tervezés indító konferencia emlékeztetője alapján utolsó kifizetés 2008. január 31-ig történhet a program terhére, ezután a programot pénzügyileg le kell zárni.

A havi ütemezés tábla utolsó oszlopa 2008. április (záró jelentés). Ennek az oszlopnak mi a tartalma?

 

Válasz:

Az utolsó elszámolási időszakra tervezett összeget kell ide beírni, azonban a zárójelentés benyújtásának határideje 2008. március 31-re módosult.

Tartós gépkocsi bérletnél a bérleti-, és a felmerülő javítási díj a 4.2.7., vagy a 4.2.9. soron számolható el?

 

Válasz:

4.2.7. sorra kell tervezni.

Vásárolt gépkocsinál a javítási-, és szervizköltségeket melyik soron kell tervezni?

 

Válasz:

A megvalósító szervezetek tulajdonában lévő gépjárműveknek a program támogatott tevékenységeivel kapcsolatban felmerült javítási stb. költségeit a 4.2.7. soron kell tervezni.

A programmenedzser megyénkben az általános igazgató helyettes, akinek a bére nem az ESZA-ból kerül finanszírozásra. Esetében program költségei között elszámolható-e, a felmerült mobiltelefon költsége?

 

Válasz:

Nem elszámolható, tekintettel arra, hogy nem egyértelműen kimutatható, hogy ez a költség a projekt miatt merült fel.

A foglalkoztatási főosztály vezetékes telefonköltségéből arányosítással elszámolható-e a program megvalósítása során felmerült telefonköltség?
Ha elszámolható akkor, milyen arányosítást tartanak elfogadhatónak? Mivel megyénkben a program megvalósításával kapcsolatos feladatokat nem csak a projektszemélyzethez tartozó 18 fő fogja ellátni, hanem a jelentkező feladatok arányában be fognak kapcsolódni a megyei és kirendeltségi dolgozók is (a kirendeltség vezetők, és a szakmai osztályvezetők munkaköri leírásában is megjelennek a program megvalósításával kapcsolatos feladatok).

 

Válasz:

Nem elszámolható, javasoljuk, hogy külön vonal/mellék legyen a projektre, ami megbontott számlán egyértelműen kimutatható.

2004. december 13.-i Tervezésindító Munkaértekezlet jegyzőkönyve szerint (16. pont) a „Foglalkoztatási Főosztályok részéről felmerült, hogy elég e csupán a szakmacsoportot megjelölni, hisz konkrét képzést még nem tudnak, az a résztvevők összetételétől függ alapvetően.
. Válasz: igen, elég. Hivatkozzanak a jogszabályra (OKJ) a szöveges indoklásban.” Ugyanakkor a Költségvetési Tábla kitöltési útmutató 2.2.1 pontjába beépített táblázat konkrét képzési irányok pontos létszám, időtartam és költség tervezését írja elő. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fenti értelmezésbeli különbségre vonatkozóan.

 

Válasz:

A kitöltési útmutatót módosítjuk a 2004. december 13.-i Tervezésindító Munkaértekezleten elhangzottaknak megfelelően.

A tervezéssel kapcsolatban az alábbi kérdés merült fel:
A HEFOP 1.1.re felvett dolgozók alapvizsga és szakvizsga költségét melyik soron tervezzük a költségtáblában? Ezek egyéb személyi jellegű kifizetésnek számítanak, de erre az 1. pont alatt nincs sor. Rakjuk a 3.3.2.8 alá mint képzési költség?

 

Válasz:

Foglalkoztatási főosztályoknál a működési költségvetésben valóban személyi jellegű kifizetés, de a költségvetési tábla logikáját követve a 3.3.2.8 alá mint képzési költség kell tervezni.

A költségvetési táblához kapcsolódó ütemezést az IH szempontjából kell elkészíteni, mint az az előző tervezési értekezleten szóba került. Vagyis amit mi pl. 2005. decemberben kifizetünk, az az ütemezésben 2006. január hónapnál szerepel, mert akkor igényeljük le rá a pénzt.
A kérdés az, hogy a tervezési formanyomtatvány 4.11.1 pontja szerint az évenkénti kifizetések oszlopait úgy kell-e kiszámítani, hogy az a foglalkoztatási főosztálynál mikor kerül kifizetésre? Mert ebben az esetben az ütemezési táblából számított évenkénti összesítés nem fog megegyezni a 4.11.1 táblában szereplő adatokkal, nem okoz-e ez gondot? A fenti példánál maradva a 2005. decemberi kifizetés az ütemezési táblában 2006. januárra van beállítva, de a 4.11.1 táblában még 2005. évnél szerepel.

 

Válasz:

A 4.11.1 táblázatot a fizetési igénylésekkel (A/3 táblázat – költség ütemezés) összhangban kell kitölteni.

Az SZJA törvény 1. számú melléklete alapján 2005-ben adómentesen téríthető a munkábajárás útiköltségének 100%-a. Az 1.1. Intézkedés terhére lehet-e a 78/1993. (V. 12.) kormányrendeletben kötelezően előírt %-on felüli részt megtéríteni?

 

Válasz:

Igen, amennyiben a foglalkoztatási főosztály közszolgálati szabályzata szerint a valamennyi munkatársnak kötelezően fizetendő. Ennek alátámasztására a programtervhez kérjük csatolni a foglalkoztatási főosztály közszolgálati szabályzatát.

2005 évre a könyvvizsgáló havi auditot javasol, erre szeretne szerződést kötni – a megye indokoltnak látja, a hiányosságok folyamatos kiszűrésére. Milyen egységes szakmai és pénzügyi elvárások lehetnek ezzel kapcsolatban?

 

Válasz:

Csak abban az esetben, ha a programtervben szerepel, valamint abban az esetben, ha ki tudja mutatni, hogy költséghatékonyabb a folyamatos audit, mint a záróaudit költsége (az árnál bizonyítani kell tudni, hogy megfelel a piaci áraknak). Az auditor kiválasztásánál pedig a közbeszerzés szabályait kell betartani.

„Költségvetési tábla kitöltési útmutató” B/3 mellékletének 5. oldalán az alábbi szövegrész található: „Ezeken a sorokon elkülönítve kell tervezni a Kedvezményezettel munkaviszonyban nem álló, képzést nyújtó (beleértve a felkészítést is) természetes személyeknek fizetendő megbízási díj összegét, aki a tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi”.
Kérdésünk: kinek a részére nyújtja a képzést az a személy, akivel a foglalkoztatási főosztály megbízási szerződést köt? Milyen alapon választódik ki ez a személy (a közbeszerzési eljárás ebben az esetben hogyan kerülhető ki)?

 

Válasz:

Képzés nyújtható: a projektmenedzsmentnek, a megvalósítóknak, és a célcsoport tagoknak. A közbeszerzési eljárás nem kerülhető ki.