Közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdések

1. Ha a közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyára hivatkozva kéri felmentését, – mivel a Kjt. már nem szabályozza a nyugdíjasnak minősülést – a felmentési időn kívül végkielégítés is megilleti?

A nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik (18.§ (2a) bekezdés a) pontja).

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi (30.§ (4) bekezdés).

Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha

a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],

b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (37.§).

Tehát a közalkalmazottat ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg.

 

2. Ha a közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyára hivatkozva kéri felmentését – mivel  a Kjt. már nem szabályozza a nyugdíjasnak minősülést – megilleti-e a jubileumi jutalom előrehozott kifizetése?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a törvényben meghatározott okból és módon megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Mivel a Munka törvénykönyve 294.§ (1) gb) pontja alapján nem minősül nyugdíjasnak, tekintve, hogy nem részesül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjban, ezért a nők 40 éves szolgálati idejével nyugdíjba menő nőt nem illeti meg a jubileumi jutalom előrehozott kifizetése.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint csak akkor részesülhet bárki nyugdíjban, ha nem áll biztosítással járó jogviszonyban, vagyis közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

 

3. Ajubileumi jutalom éveibe a tartósan távol (pl. gyeden, gyesen) töltött évek beleszámítanak-e?

Igen, beleszámít a jubileumi jutalom éveibe a gyed, gyes időtartama, ha a közalkalmazotti jogviszony ezek alatt fennállt. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál – a jubileumi jutalomra jogosultság megállapítása szempontjából – figyelembe kell venni ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyon belül a közalkalmazotti jogviszony fennállásának azt az idejét, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt, mint például ahogy gyes, gyed ideje alatt.

 

4. Miszámít közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a végkielégítés szempontjából?

A végkielégítésnél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként figyelembe kell venni:

  • az utolsó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
  • az 1992. július 1-jét követő áthelyezés, vagy áthelyezések szakadatlan láncolata esetén a – Kjt. hatálya alá tartozó – korábbi munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt.
  • jogutódlás esetén a jogelőd munkáltatónál eltöltött időt
  • a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
  • felmentés esetén, ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesetés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyás alatt álló bármely vállalkozással teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján a végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni
  • a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot, illetve a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságnak azt az időtartamát, amelyet a közeli hozzátartozó a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében vett igénybe
  • az új Mt. hatálybalépését (2012. július 1-jét) megelőzően létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a sorkatonai szolgálat tartamát.

 

5. Milyen időszakok tekinthetőek a jubileumi jutalom szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) szerint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál – a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából – figyelembe kell venni:

a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,

c) a kormánytisztviselők, illetőleg a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) szolgálati jogviszony időtartamát,

e) bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban,

f) hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,

g) a közszférában ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt,

i) a Kjt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony időtartamát mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg,

j) a fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azt az idejét, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt

k) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejének megállapítása során az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

l) ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

 

6.  Milyen időszakok tekinthetőek a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapítása szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) szerint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő meghatározásánál – a fizetési fokozat megállapítása szempontjából – figyelembe kell venni:

a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,

c) a kormánytisztviselők, illetőleg a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) szolgálati jogviszony időtartamát,

e) bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött időt,

f) a fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállásának azt az idejét, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt,

g) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezett

h) az 1992. július 1. napját megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, függetlenül annak megszűnési módjára,

i) sor-vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött időt,

j) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

k) hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,

l) állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt,

m) ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani

n) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejének megállapítása során az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

o) a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban történt csökkentését is figyelembe veheti.

 

Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

 

A törvény rendelkezése alapján tehát pl. az egyéni vállalkozóként eltöltött időszak nem tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak.