Mt. XIV. fejezet

1. Mit jelent a leltárhiány? Mikor tartozom a leltárhiányért felelősséggel?

Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra, vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

A leltárhiányért való felelősség feltétele a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. Ezen feltételek hiányában a munkavállalótól leltárhiányért kártérítés nem követelhető.

 

3. Milyen feltételek teljesülése alapozhatja meg a munkavállaló kártérítési felelősségét?

A vétkességen alapuló, általános felelősségi alakzat megállapíthatóságának négy feltétele van, úgymint:

  • a munkavállaló kötelezettségszegése,
  • a munkavállaló vétkessége,
  • a kár bekövetkezése, és
  • a munkavállaló magatartása és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés.

 

4. Mit tekint az új Munka Törvénykönyve a kárfelelősség alapjának?

A munkaviszonyból származó kötelezettség megsértésének felróhatónak kell lennie. A munkavállaló akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (Eddig a vétkes károkozást tekintette a törvény a kárfelelősség alapjának.)

 

5. Mikor nem kell megtéríteni a munkavállalónak a munkáltató kárát?

Nem kell megtéríteni azt a kárt,

  • amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, nem állt közvetlen okozati összefüggésben a munkavállaló magatartásával,
  • amelyet a munkáltató részben vétkes magatartása okozott, és
  • amely abból származott, hogy a munkáltató nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

 

6. Ki terhel a felelősség, ha a kárt több munkavállaló közösen okozta?

Ha a kárt többen okozzák, a kárösszeget a vétkesség arányában kell közöttük elosztani. Ha a vétkesség nem állapítható meg, a károkozó munkavállalók a kárt közrehatásuk arányában viselik, ha ez sem egyértelmű, akkor pedig egyenlő arányban. (Korábban a közrehatás arányát a törvény nem rendelte vizsgálni.)

Ha valamennyien azonosan vétkesek, akkor a kárért szintén egyenlő arányban felelősek. Ha szándékosság állapítható meg a károkozásnál, a munkavállalók felelőssége egyetemleges, vagyis a munkáltató bármelyik munkavállalótól követelheti az egész kártérítést.

 

7. Lehetőség van-e arra, hogy munkavállalóként mentesüljek a kártérítés egy részének megfizetése alól?

Ha a törvény alkalmazása túlságosan hátrányos következménnyel járna a kárért felelős munkavállalóra, szociális szempontokat is figyelembe lehet venni. A munkáltató mérlegelheti a munkavállaló helyzetére gyakorolt hatásokat, és eltekinthet a kártérítés egészének vagy egy részének megtérítésétől.

A kárfelelősség érdekében indult perben eljáró bíróság a munkavállalót méltányosságból részben mentesítheti a kár viselése alól akkor is, ha felelőssége megállapítható.

 

8. Mikor szűnik meg a leltárfelelősségi megállapodás?

Új előírás, hogy a leltárfelelősségi megállapodás megszűnik,

  • ha a munkavállaló azt írásban felmondja, ezt indokolni nem kell, de felmondás csak a leltáridőszak végével történhet,
  • ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik,
  • ha a munkavállaló, munkakörének megváltozása folytán már nem kezeli a leltárkészletet.

A megállapodás megszűnése nélkül sem kérhető számon a munkavállalótól annak megtartása - azaz nem áll fenn a leltárfelelősség -, ha a munkavállaló a leltáridőszak legalább felében nem végez munkát az adott munkahelyen.

 

9. Mia munkavállalói biztosíték és milyen célt szolgál?

Új előírás, hogy a munkavállaló írásbeli megállapodás alapján az általa okozott esetleges károk fedezésére pénzbeli biztosítékot adhat a munkáltató részére. Biztosítékadásról csak olyan munkavállalóval lehet megállapodni, aki munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyet fizet, átad, illetve ilyen feladatok más általi teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

Biztosíték nyújtására a munkaviszony során egy alkalommal kerülhet sor. A biztosítékot pénzben kell nyújtani, összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét és az alapbér növekedése miatt a munkáltató, nem követelheti a biztosíték kiegészítését.

 

10. Mekkora a munkavállalói kárfelelősség mértéke?

Szándékos károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térítenie, függetlenül anyagi helyzetétől, szociális körülményeitől.

Gondatlan kártérítés esetén a megtérítendő kár mértéke a korábbi rendelkezések szerint a munkavállaló egyhavi keresetének ötven százalékáról 2012. július 1-je után a távolléti díj négyszeresére emelkedik. Ezt kollektív szerződés a távolléti díj nyolcszorosára emelheti (a korábbi hathavi átlagkeresettel szemben).

Súlyosan gondatlan károkozás esetén szintén a teljes kárösszeg térítendő meg.

 

11. Hogyan tudja érvényesíteni kárigényét a munkáltató?

Ha a levonás szabályai nem alkalmazhatók, a munkáltató akár fizetési felszólítással is érvényesítheti a minimálbér háromszorosát meg nem haladó igényét. (A korábbi szabályok szerint a munkáltató írásbeli felszólítással érvényesíthette a munkavállalóval szembeni követeléseit, s ha ez eredménytelen volt, bírósághoz fordulhatott.) Ez esetben a munkavállalónak kell pert kezdeményeznie a munkáltató ellen, ha a követeléssel nem ért egyet. A minimálbér háromszorosát meghaladó összeg esetén a munkáltató fordul bírósághoz.

 

12. Korábban megkötött munkaszerződésben meghatározott kártérítés mértékét szükséges-e az új Mt-vel összefüggésben módosítani?

A kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések 2012. július elsején hatályba léptek és azokat ezen időponttól - a törvényben meghatározott kivételekkel - alkalmazni is kell.

Az új törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak hatályba lépésével a korábbi törvény alapján megkötött munkaszerződések rendelkezéseit felül kell vizsgálni. Például, ha a megállapodásban foglalt kikötés eltér a törvénytől, vizsgálni szükséges azt, hogy az eltérés az új törvény szerint jogszerű-e. Ha a megállapodás a törvénytől eltér, és erre a törvény felhatalmazást ad, akkor az adott kikötés továbbra is jogszerűen fenntartható. Ha a munkaszerződések korábbi kikötései az új Mt-be ütköznek, akkor az adott rendelkezés érvénytelen, semmis.

 

13. Felel-e a munkavállaló a gondatlan károkozásért, ha ez a munkaszerződésben nem került rögzítésre?

A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás, ha pedig ennek időpontja nem állapítható meg, akkor a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

A kártérítési felelősség szabályozásának esetében biztosít egyfajta átmeneti időszakot az új Munka törvénykönyve. A kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések mindazonáltal 2012. július 1-jén hatályba léptek, és azokat ezen időponttól – a törvényben meghatározott – kivétellel alkalmazni kell.

 

14. Módosítani kell-e a munkaszerződést, ha a felek a gondatlan károkozás esetén másfél havi átlagbér kártérítési mértéket jelöltek meg?

Az új Munka Törvénykönyve kártérítési felelősségre vonatkozó szabályainak hatályba lépésével, amelyek jelentősen különböznek a korábbi törvény szabályaitól, a korábbi Munka Törvénykönyve alapján megkötött munkaszerződések rendelkezéseit felül kell vizsgálni.

Az új törvény rendelkezéseit a kártérítés mértékének meghatározásakor széles tárgyalási szabadságot biztosítanak a felek részére, ezért a későbbi viták elkerülése érdekében célszerűségi okokból szükséges a munkaszerződések módosítása is.

Ha például a megállapodásban foglalt kikötés a törvénytől eltér, vizsgálni szükséges azt, hogy az eltérés az új Munka törvénykönyve szerint jogszerű-e. Ha a megállapodás a törvénytől eltér, és erre a törvény felhatalmazást ad, akkor az adott kikötés továbbra is fenntartható.

Ha a megállapodás a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, mint az új Munka törvénykönyve, addig, amíg e megállapodásokat nem módosítják, vagy hatályon kívül nem helyezik, a munkáltató azokhoz kötve van. A munkavállaló gondatlan károkozás esetén legfeljebb négyhavi távolléti díjával felel az új szabályozás szerint, így ha a korábban kötött munkaszerződés szerint ez a mérték csupán másfél havi, úgy a munkáltató e szabályhoz mindaddig kötve van, amíg a felek a szerződést nem módosítják. Ez ugyanis a munkavállaló javára történő eltérést jelent a törvény szabályától, ami a kártérítési felelősség körében megengedett.

Ha a korábbi munkaszerződés kifejezetten szabályozta a munkavállalói kártérítési felelősség esetkörét, és az nem ellentétes az új jogszabállyal, akkor annak módosításáig az adott kikötés alapján tartozik kártérítéssel a munkavállaló.

Ha a munkaszerződések korábbi kikötései az új Munka Törvénykönyvébe ütköznek, vagy ha a megállapodásban foglaltak eltérnek a törvénytől, és az eltérésre nincs törvényes lehetőség, úgy az adott rendelkezés érvénytelen, semmis.

 

15. Alkalmazható-e a nyolchavi távolléti díjnál magasabb kártérítési mérték leltárhiány esetén?

A törvénynek a munkavállalói kárfelelősségre vonatkozó rendelkezései általános jelleggel úgynevezett relatív diszpozitív szabályok, azaz azoktól a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el, akár a felelősség jogalapja, akár a kártérítési felelősség mértéke tekintetében.

Ezen elv alól csak a leltárfelelősség kivétel, ahol a kollektív szerződés a kártérítés mértékét korlátozó szabálytól a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

A leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét a törvénytől eltérően a munkavállaló hátrányára történő eltéréssel is meg lehet állapítani.