1. Ki minősül hozzátartozónak a Munka Törvénykönyve szerint?

Az Mt. szerint hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

 

2. Melyek azok a rendelkezések a Munka Törvénykönyvében, amelyek 2012. július 1-je után, később lépnek hatályba?

A munkaszerződéstől eltérő foglakoztatásra, a szabadságra, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések az új Mt.-ben csak 2013. január 1-től hatályosak. Az átmeneti időben, 2012. július 1-je és december 31-e között a régi Mt. szabályait kell alkalmazni ezen rendelkezésekre vonatkozóan.

 

3. Eltérhet törvény a Munka Törvénykönyvétől?

A Munka Törvénykönyve záró rendelkezései között kimondja, hogy más törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt.  rendelkezéseitől eltérhet.

 

4. Mit tekint az Mt. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak?

Az Mt. meghatározása szerint, munkavégzésre irányuló jogviszony:

  • a munkaviszony,
  • a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony,
  • a vállalkozási és megbízási szerződés,
  • a gazdasági társaságvezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony és
  • az egyéni vállalkozás.

 

5. Ki számít gyermeknek az Mt. szerint?

A Munka Törvénykönyve a következőképp adja meg a gyermek fogalmát: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.

Fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

 

6. Melyek azok az orvosi vizsgálatok, amelyekre a Munka Törvénykönyve utal?

Az Mt. meghatározása szerint, kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is.

Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni.

Jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálatnak minősülnek például a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és orvosi véleményezésről szóló 33/1988. (VI. 24.) NM rendelet szerinti orvosi vizsgálatok, továbbá az egyes ágazatokban előírt egészségi alkalmassági vizsgálatok, vagy a tevékenység jellegéből adódóan egyes munkakörökben például a szerezett immunhiányos tünetcsoport okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28) ESzCsM rendelet szerint elvégzendő vizsgálatok. Számtalan ágazati jogszabály rendelkezik arról, hogy az adott esetben valamely munkakör ellátásával összefüggésben milyen orvosi vizsgálaton szükséges részt venni.

Kötelező orvosi vizsgálatok közé tartoznak azok a vizsgálatok is, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával függenek össze, például a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményéiről szóló 18/1988. 50/1999. XI.3.) EüM rendelet szerinti szem és látásvizsgálat.

Kötelező orvosi vizsgálatnak tekinthetőek az egyes munkakörökhöz kapcsolódóan a védőoltáson való részvétel.

Nemcsak a jogszabályban kifejezetten megnevezett orvosi vizsgálat tekinthető a mentesítés szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak, hanem például a jogszabályban meghatározott vizsgálathoz kapcsolódóan, az orvos által elrendelt és indokolt szakvizsgálat is, például alkalmi vizsgálattal összefüggésben.

Kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás részletezheti, hogy mely vizsgálatok tekinthetők kötelező orvosi vizsgálatnak. Továbbá a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy mely esetekben mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól.

Nem tekinthetőek az Mt. szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok, (például: mammográfia, tüdőszűrés,) és nem tekinthető kötelező orvosi vizsgálatnak a betegség okán elrendelt nőgyógyászati kivizsgálás sem, a munkakörhöz kacsolódó egyéni kockázati tényezők hiánya miatt.(kivéve terhesgondozás).