Beszámoló az írországi tanulmányútról

 

Az Ír Foglalkozatási Szolgálat - FAS - 1988-tól működik jelenlegi formájában. Ekkor tömörült egy munkaszervezetbe a foglalkoztatással, a képzéssel és az ifjúsággal korábban elkülönülten foglalkozó apparátus.  

 

A fő célkitűzés, a minél magasabb szintű foglalkoztatás Írországban már  megvalósult. A foglalkoztatottsági szint 83 %, a munkanélküliségi ráta 4, 3%. A foglalkoztatási szolgálat fő feladata a gazdaság munkaerőigényének kielégítése és a munkanélküliek foglalkoztathatóságának biztosítása.

 

A FAS,  Írország képzéssel és munkaközvetítéssel foglalkozó vezető ügynöksége.  A munkavállalók lehetőségeinek, szaktudásának és mobilitásának növelésével elősegíti, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfeleljenek, ezzel is támogatva a versenyképességet és a szociális beilleszkedést.

 

Az EURES szolgálat jelentős szerepet játszik a célkitűzések megvalósításában. Mind az Ír Köztársaságban, mind az Észak-Írországban működő EURES szolgálatnál jelentős erőfeszítéseket tesznek a munkaerőigények és a munkavállalási szándék találkozása érdekében. Tevékenységüket kiváló infrastruktúra és jól működő informatikai háttér segíti.

 

A tíz új tagállam állampolgárai ugyanolyan elbánásban részesülnek munkavállalás terén, mint a régebbi tagországok lakói. Ennek megfelelően szabadon regisztráltathatják magukat, és igénybe vehetnek különböző szolgáltatásokat, mint például az elhelyezkedéssel kapcsolatos interjúk, útmutatók és tanácsadások.  Megtekinthetik és megpályázhatják a FAS weboldalán található különböző állásajánlatokat, továbbá ingyenesen használhatják az előtérben elhelyezett telefont, újságokat és a Kiosk szolgáltatást.

  

Mit láttunk az egyik FAS-kirendeltségen? 

  

A meglátogatott kirendeltségen első pillantásra szembetűnt az akadálymentes rámpa, majd ez után vált láthatóvá a főbejárat. Ezen túljutva elénk tárult az egyterű ügyféltér, amely kedvező belmagasságával, nagy alapterületével, átlátható berendezésével jó benyomást tett ránk. Arculati színei is barátságosak, alapvetően a zöld és a sárga határozza meg a tér hangulatát. A kirendeltségen nagy volt a „nyüzsgés”. Érezhető volt, hogy a kioszkok mennyire központi helyet foglalnak el az ügyfelek kiszolgálásában.

 

Az ügyféltérben kb.12 db kioszk található. Az összes kioszk álló kialakítású, ami azt sugallta, hogy viszonylag rövid, gyors átfutással használják a gépeket. Kezelőszemélyzet nem szükséges, mert mindenki tudta használni a számítógépet.

 

A kioszkok kialakítását a célszerűség határozta meg: „gyári” kialakítású műanyag házban helyezkedik el a síkképernyős monitor, valamint a nyomtató. A kioszk anyaga kemény műanyag, ami jól bírja az igénybevételt. Sorolhatóság, formatervezés szempontjából megállapítható, hogy a kialakítás nagyon jól szolgálja a kitűzött célt: egyszerű, majdnem puritán, de ugyanakkor jól kezelhető, ergonómiailag is megfelelő. Számunkra követendő példának tűnt a kiválasztás. 

 

Az ügyféltéren kívüli irodák tulajdonképpen nem szolgáltak túl sok újdonsággal, hacsak nem az irodai paravánfalak, melyek átlátható, de ugyanakkor bizonyos szeparáltságot eredményeztek.

 

Összességében megállapítható volt hogy a mi lehetőségeink sem maradnak el az itt tapasztalt viszonyoktól.

 

***

 

Svédországban gyűjtött tapasztalatok

 

Az Európai Unión belül Svédország költi a legtöbbet a foglalkoztatási problémák megoldására, ezen belül főleg az aktív eszközökre. Ennek is köszönhető, hogy magas a foglalkoztatási ráta (75% körüli) és viszonylag alacsony a munkanélküliségi ráta (5,5%). Ezeket az értékeket tovább szeretnék javítani.

 

A központi foglalkoztatási célkitűzés kettős:

  • a foglalkoztatható munkaerő munkához segítése;
  • a foglalkoztatottak munkaerőpiacról történő korai kilépésének megakadályozása.

 

Igen fontos a munkanélküliek egyéni aktivitásának fokozása egy adott állás megtalálása érdekében, melyhez az állami foglalkoztatási szolgálat minden lehetséges segítséget megad.

 

A munkanélkülieken belül az alábbi csoportokat különböztetik meg:

  • átmeneti munkanélküliek, akik némi állami rásegítéssel önállóan is vissza tudnak térni a munkaerő-piacra;
  • klasszikus munkanélküliek, akiknek nem megfelelő a képzettségük a munkaerő-piacra történő visszatérésre;
  • strukturális (tartós) munkanélküliek (bevándorlók, betegek, képzetlenek).

 

A svédek elsősorban a harmadik csoportba tartozók számát szeretnék csökkenteni. Ennek egyik eszköze a képzés. E mellett az állam pénzbeli támogatást is nyújt a munkáltatóknak a kedvezőtlen munkaerő-piaci kondíciókkal rendelkezők alkalmazása érdekében. Úgy tekintik, hogy amennyiben egy munkanélkülit a második és harmadik kategóriából egyszer sikerül munkához juttatni - ha később el is bocsátják -, akkor ő már az első csoport tagja lesz.

 

Bizonyos mértékű munkanélküliségre szükség van az alacsony infláció megőrzéséhez, ezért nem is annyira a munkanélküliség mértéke, hanem a minősége a lényeges - állítják a svéd szakemberek.Szerintük, ha a munkanélkülivé vált személyek versenyképesek a piacon, akkor nem olyan nagy baj, ha átmenetileg nincsen állásuk. Amennyiben beleragadnak a munkanélküliségbe és lecsúsznak, az jelent igazi problémát. Ennek megakadályozása a legfontosabb. Ezért kell az egyéni aktivitást motiválni, különösen a fiataloknál és az időseknél. Közöttük ugyanis sok a frusztrált és reményt vesztett személy, akik csak motivációs tréningek segítségével aktivizálhatók. Ennek keretében el kell érni az álláskeresés minőségének javítását. Amennyiben tartósan nem sikerül elérni, hogy valaki aktívan vegyen részt az álláskeresésben, úgy a munkaügyi szervezet kezdeményezheti a munkanélküli segély folyósításának átmeneti felfüggesztését, ugyanis Svédországban külön szervezet folyósítja a munkanélküli segélyeket.

 

A munkaügyi szervezet nem hoz létre közvetlenül munkahelyeket. Amikor azt tapasztalják, hogy növekszik a munkanélküliség, akkor emelik az intézkedések számát és a támogatások összegét. A gyakorlatban a bértámogatás mutatkozik a leghatékonyabb támogatási formánakfőleg a bevándorlók és a pályakezdők esetében. Ennek segítségével az érintettek meg tudják szerezni azt a minimális munkatapasztalatot, amely később a támogatás nélküli foglalkoztatásukat megalapozza. A munkához-jutáshoz ugyanis egyformán fontos a képzés mellett a munkatapasztalat megszerzése. 

*** 

Látogatás a nürnbergi foglalkoztatási osztályon

A németországi tanulmányút legérdekesebb helyszíne

 

A Service-Center

Itt fogadják az összes telefonhívást. Ha közvetítővel, hatósági ügyintézővel szeretne az ügyfél beszélni, akkor is ide fut be a hívása, más nyilvános szám nincs. A Nürnberghez tartozó teljes körzetet - naponta 3500-4000 hívás - itt látják el. Ha a Service-Center-es kolléga tud válaszolni az ügyfél által feltett kérdésre, akkor ő segít, ha bonyolultabb az eset, akkor kapcsolja az ügyintézőt, de a közvetlen telefonszámot nem adhatja meg. 

A Service-Centerben dolgozó kollégák képzésen vesznek részt, hogy tudjanak válaszolni az egyszerűbb kérdésekre. Ha ennek ellenére ebben hiányosságuk mutatkozik, akkor időközi továbbképzést tartanak számukra; emellett 1 hetes kommunikációs tréningen is részt vesznek. Kb. 70 fő fogadja a napi 3-4 ezer hívást. Dolgoznak itt részmunkaidős munkatársak is. Ha tanácsadóhoz vagy pszichológushoz kell mennie az ügyfélnek, azt nem ők, hanem a közvetítők döntik el.

A falak hangszigeteltek, csakúgy, mint a padló, a panelek, amelyek elválasztják egymástól a munkatársakat. Egy teremben 16 munkahely található. Most fejlesztik a számítógépes portált, amelyen minden aktuális információ rajta lesz. A feltett kérdéseket nem, csak a válaszokat rögzítik, illetve a beszélgetés eredményét. A hívások számát, a beszélgetést kódolják, pl. munkaadó vagy munkavállaló. Ezen kívül 10 területre sorolják a kérdéseket: képzés, segély, közvetítés, stb. A fogyatékos ügyfeleket külön zónában fogadják, csakúgy, mint a 25 éven aluliakat és az egyetemet végzetteket. A fogadóterületen fél óra a munkanélküli bejelentkezés elintézése, de néha erre többet is kell várni. Itt kapnak az ügyfelek időpontot a hatósági ügyintézőhöz, illetve a közvetítőhöz is.

Ha valaki munkanélküli járadékra jogosult, akkor a bejárati zónában felveszik az adatait és kap két időpont: előbb a közvetítőhöz megy, majd a hatósági ügyintézőhöz, ahol megállapítják számára a járadékot. Az ügyintéző azonnal megnézi, tud-e állást ajánlani az ügyfélnek, ha nem, akkor felméri, hogy mire van szüksége.

Megnéztük a hatósági ügyek és a közvetítők munkáját is. Az ügyintéző gépén megjelenik a várakozó ügyfél adata, akit aztán behív a várószobából. A közvetítőket szakmacsoportok szerint osztották fel, illetve foglalkozások szerint: pl. építőipar, kereskedő. A munkaadói ügyintézőket pedig ágazatok szerint. Az ügyfél az utolsó foglalkozása alapján kerül az ügyintézőhöz. Pl. ha kőműves, akkor itt tudja meg, hogy vannak-e munkahelyek az eredeti szakmájában. Az ügyintéző abban az esetben egyeztet egy másik közvetítővel is, aki pl. a konyhai kisegítőkkel foglalkozik, amennyiben az ügyfél konyhai kisegítőként szeretne elhelyezkedni, mert nem talál kőműves állást. A pályakezdőkkel külön egység foglalkozik. Tanácsadást kapnak és közvetítést, továbbá gyakornoki helyeket is ajánlhatnak nekik. Azt is megállapítják, milyen intézkedésekre és támogatásokra van szükségük. 

 

 Profiling

Az ügyfél kitölt egy adatlapot magáról: mihez ért, milyen gyakorlata van, szeretne-e részmunkaidőben dolgozni, milyen a mobilitása, stb., ami még az első interjú előtt eljut a közvetítőhöz. Mikor az első interjún célmegállapodást kötnek, a motiválás és támogatás aránya a saját felelősség növelését szolgálja. Ezt a dokumentumot a felek aláírják. Az ügyfél kötelezi magát, hogy rendszeresen megjelenik az ügyintézőnél. A második interjúra már pontosabban látják, mire van szüksége az ügyfélnek, ekkor újra kötnek vele egy úgynevezett „betagozódási” megállapodást. A besorolást viszont nem mondják meg neki. Magyarországon vita tárgyát képezi, hogy meg kell-e mondani ezt az ügyfélnek. Itt ez csak belső eszköz, segít dönteni a jövőt illetően. Kizárólag belső felhasználásra van. A besorolás tovább változhat, pl. ha az ügyfél azt állítja, hogy jó számítógépes ismeretekkel rendelkezik, de kiderül, hogy nem így van, akkor kategóriát vált. Felülvizsgálat minden esetben 6 hó munkanélküliség után történik.