„…a kis értékű árubeszerzésre és szolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési értékhatár 2 millió forintról 8 millióra nőtt…”  

2006. január 15.-től jelentősen megváltozott a közbeszerzési szabályozás. Ez részben az Európai Unió jogában bekövetkezett változásoknak köszönhető, de számos olyan kisebb-nagyobb korrekcióra is sor került, ami a 2003-ban elfogadott közbeszerzési törvény gyakorlati tapasztalatain alapul. A módosítás nagyságrendjét érzékelteti, hogy a 407 paragrafusból álló törvényt egy 136 paragrafusból álló módosító törvény igazította ki. Érdemes megjegyezni, hogy még e módosítás is jelentősen több szabályt tartalmaz, mint a 2004-ig hatályban volt, kilencvennyolc paragrafusból álló régi közbeszerzési törvény.

 

A magyar szabályozás nem mondható egyszerűnek, ugyanakkor kétségtelen, hogy még a részleteket is cizelláltan szabályozni kívánta a jogalkotó, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Igaz, hogy Finnországban sok tekintetben másképpen élnek az emberek és a társadalmi-gazdasági viszonyok, valamint a hétköznapi szokások is igencsak különböznek a mieinktől, de ott a közbeszerzési törvény csak 18 paragrafusból áll.

Dr. Patay Géza

Közbeszerzési szakértő

HEFOP 1.2 intézkedés

 

  

A nagyszámú módosítás közül érdemes kiemelni néhány, az ajánlatkérőket közvetlenül érintő változtatást. Továbbra is kötelező a közbeszerzési terv elkészítése, ami a gondos közpénzfelhasználást szolgáló államháztartási elvárásoknak megfelelő felkészülést és előrelátást vár el a költségvetési szervektől, ugyanakkor a jövőben nem kötelező ún. általános összesített tájékoztatót készíteni, ami némi könnyítést jelent az ajánlatkérők terhein.

 

Ugyancsak jelentős változás, hogy a kis értékű árubeszerzésre és szolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési értékhatár kettőmillió forintról nyolcmillió forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy ez alatt az érték alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Megmaradt ugyanakkor az egybeszámítás kötelezettsége, tehát a jövőben ugyan mindenképpen kevesebb közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, de nem lehet mellőzni automatikusan a közbeszerzési eljárást a kis értékű beszerzések esetén, hanem továbbra is vizsgálni kell az egybeszámított érték kérdését.

 

A 2003-ban született közbeszerzési törvény vezette be a keretmegállapodásos eljárást, amit a módosítás kiterjesztett a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre is. Az eljárási fajtákat tekintve a legizgalmasabb változás a versenypárbeszéd bevezetése a klasszikus ajánlatkérők körében. Ezt az új közösségi jog teszi lehetővé, ennek alapján lépett hatályba az erre az új eljárási fajtára vonatkozó magyar szabályozás. Ez azért került bevezetésre, mert - különösen a tudomány és a technika gyors fejlődése, valamint az ehhez kapcsolódó üzleti titkok miatt, továbbá a rugalmasabb, folyamatosan alakuló finanszírozási formák körében több területen - az ajánlatkérő objektíve nincs olyan helyzetben, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, illetve az ehhez kapcsolódó szerződés tartalmát saját maga, a szükséges részletességgel meg tudja határozni. Ez különösen a bonyolult eljárásokra jellemző, amelyekben még a tapasztalt szakemberek sem lehetnek biztosak a dolgukban, hogy a piacon az ajánlattevők milyen új, egyre jobb és hatékonyabb megoldásokat kínálnak.

 

A versenypárbeszéd bevezetésére a rugalmasabb eljárási technikák biztosítása jegyében került sor. Az ajánlatkérők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, a különösen összetett projektek esetében, hogy nem tudják kellő pontossággal, objektivitással meghatározni, hogy milyen eszközök szolgálják leginkább saját igényeik kielégítéseit, illetve, hogy a piac milyen műszaki, illetőleg pénzügyi, jogi megoldásokat kínál. A versenypárbeszéd elnevezés arra kíván utalni, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevők az egymással történő tárgyalás jellegű párbeszédek során vitatják meg, tárják fel azokat a lehetőségeket, amelyek alapján az ajánlatkérő el tudja készíteni a közbeszerzési dokumentációt. Ez az eljárás felfogható egy olyan speciális tárgyalásos eljárásnak is, amely a hagyományos tárgyalásos eljáráshoz képest fordított sorrendben ad lehetőséget a tárgyalásra, illetve az ajánlattételre. Az eljárás megindítása után ugyanis az ajánlatkérő és az ajánlattevők párbeszédet folytatnak egymással, azaz tárgyalnak, de nem az egyes benyújtott ajánlatokról, hanem arról, hogy ki milyen megoldást tartana célszerűnek, s ennek alapján készül el a dokumentáció, majd pedig ennek alapján tesznek végleges írásbeli ajánlatot az ajánlattevők. Erről az érdekeltek már nem tárgyalnak, hanem ezek vizsgálata alapján hirdet eredményt az ajánlatkérő. Ez az eljárási fajta csak abban az esetben alkalmazható, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján kívánja eldönteni a versenyt.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a versenypárbeszéd csak szűk körben, a törvényben meghatározott keretek között alkalmazható és nem tekinthető olyan csodafegyvernek, ami megkíméli az ajánlatkérőt a gondos dokumentációkészítési feladatoktól. A versenypárbeszéd előnye, hogy bonyolult közbeszerzések esetén lehetőséget ad a legjobb megoldási módok megismerésére, és az ennek alapján történő beszerzésre. Hátránya lehet azonban, hogy időtartama tipikusan hosszabb, kérdéses, hogy a résztvevők mennyire tárják fel saját megoldásaikat, valamint, hogy az ajánlattevők száma az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy a versenypárbeszéd eljárás eredménytelenül végződik.

 

Az ajánlatkérők körében várhatóan kedvező fogadtatásra számíthat az a szabály, amely szerint a nagy értékű, közösségi szintű közbeszerzések tekintetében, ha valaki a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kíván fordulni, a jövőben immár nem százötvenezer forint, hanem kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni, amit vélhetően jobban meggondolnak a verseny résztvevői.

 

Összességében elmondható, hogy a szabályozás nem lett egyszerűbb, a nagyszámú módosítás megtanulása és helyes alkalmazása komoly feladat elé állítja a közbeszerzési munkában résztvevő munkatársakat, az új szabályok megfelelő alkalmazása nem tekinthető kockázatmentesnek