ILYENEK VOLTUNK…

15 ÉVES A MUNKAERŐ-PIACI SZERVEZET

  

Ebből az alkalomból Budapesten ünnepi szakmai konferenciát tartottak, amelyen részt vettek a foglalkoztatási főosztályok, a regionális képző központok igazgatói, a kirendeltségi vezetők és valamennyi szervezet kommunikációs referense. Megjelentek a minisztérium és az Foglalkoztatási Hivatal vezetői is. Ebből az alkalomból nem elsősorban a szervezet vezetői, hanem a szolgáltatásainkkal ellátott munkaerő-piaci szereplők értékelték az ÁFSZ teljesítményét és a 15 éves történet főbb állomásait. Ennek megfelelően előadást tartottak a munkatudományok, a civil szervezetek, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői. Mielőtt az elhangzott előadásokból ismertetnénk néhányat, röviden bemutatjuk a szervezetet.

 

 

A foglalkoztatási főosztályok és foglalkoztatási osztályok éppen 15 évvel ezelőtt, 1991 tavaszán, az Flt. megalkotásával jöttek létre. A regionális képzőközpontok részben ugyanekkor alakultak (részben Észak-Magyarországon), a többiek pedig az évtized második felében. Mind a foglalkoztatási főosztályok, mind a képző- központok nagy és járatlan utat tettek meg. A rendszerváltás előtti években a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek mellett működtek ügynökség-jellegű munkaügyi szolgáltató irodák. Ezekben akkor összesen 200-300 munkatárs dolgozott, az éves forgalmuk néhány ezer közvetítés volt. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ma a szervezetben 4600 kolléga dolgozik, ügyfélforgalmunk pedig eléri az évi 800 ezer főt. Az ÁFSZ 2001-ben alakult, jobbára az EU-s útmutatások alapján. Ez a szervezet mindenesetre hozzájárult a sok ország által óhajtott „munkabékéhez”. A szolgáltatások a szociális háló részét képezik, de a megfelelő munkaerő kiképzésével és kiközvetítésével a szervezet egyre erőteljesebb szerepet vállal a gazdasági növekedésben, általában a humán erőforrás fejlesztésében.

 

Talán tudják a kollégák, hogy május 16-18-án Foglalkoztatási Hét lesz Brüsszelben, ahol különböző dokumentációkkal és prezentációkkal a magyar fél is részt vesz. Ez már évek óta így van. Ezen kívül a Szolgálat gyakran szerepel az EU különböző szakmai fórumain, a PHARE Program keretében megvalósuló szervezeti korszerűsítés eredményei ismertek. Sok sikeres pályázat valósul meg az Európai Szociális Alap forrásaiból, sorolhatnánk tovább uniós kapcsolatainkat. Európában már jól ismernek bennünket, és erősödik az ÁFSZ  kapcsolata a leendő uniós tagországokkal, elsősorban Romániával és Bulgáriával.

 

Csizmár Gábor  foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter előadásában elsősorban köszönetet mondott a jelenlévő több, mint 300 kollégának, és  közvetítésükkel az egész szervezetnek. Úgy ítélte meg, hogy az első évek az alapvető rendszerek kialakításával, a törvények megalkotásával és az intézmény-rendszer létrehozásával teltek el. A rendszerváltás kapcsán az elavult gazdasági szerkezet megújítása másfél millió munkahely megszűnésével és a tömeges munkanélküliség megjelenésével járt együtt. Ez szokatlan jelenség volt Magyarországon, a munkanélkülivé vált embereknek és a munkanélküliség kezeléséért felelős állami szervezeteknek egyaránt. Utólag is úgy értékelhetjük, hogy ezt a gigantikus feladatot a munkaerő-piaci szervezet jól oldotta meg. Sok-sok fejlesztés és költségvetési ráfordítás eredményeként a kirendeltségek, valamint a foglalkoztatási főosztályok egységes elvek alapján irányított működőképes szervezetté váltak. A mai legfontosabb feladat a folyamatos változások menedzselése. A munkatársaknak maguknak is változniuk kell, hogy a változásokat kezelni tudják. Az év végére a 173 kirendeltségből 80 teljesen átalakul, jelentős mértékben az EU támogatásával.

 

 

Gyökeresen változott a kommunikációs rendszer. Pár évvel ezelőtt egyik kirendeltség nem tudta, hogy milyen álláshelyek vannak a szomszédos kirendeltségen, vagy egy másik megyében. Az informatikai rendszer ma már teljes képet ad az ország álláshelyeiről, sőt az EU közel egy millió álláshelyéről is. Fokozzuk elérhetőségünket, több száz információs pont jött létre, most már nemcsak arra figyelünk, hogy az ügyfél könnyen felkeresse a kirendeltséget, hanem szinte házhoz szállítjuk szolgáltatásainkat.

 

 

Átalakult és kiszélesedett a felnőttképzési rendszer. Míg korábban a felnőttek képzésére és átképzésére felhasználható állami támogatás évente egy milliárd forint volt, ma ötven milliárd. A teljes ÁFSZ költségvetési támogatás korábban évente 51 milliárd forint volt, ma ez az összeg meghaladja a 120 milliárd forintot. Változott a munkanélküli ellátási rendszer is, előtérbe került az álláskereséssel töltött idő lerövidítése. Ügyfeleink kb. egy harmada ellátásban részesülő munkanélküli, további egy harmada szociális ellátást kap, a fennmaradó közel 40%-os hányad nem kap anyagi támogatást sem tőlünk, sem az önkormányzatoktól. Ők állást keresnek és mi képzéssel, bértámogatással igyekszünk őket kiközvetíteni. Ma még a szervezet egészében az igazgatási munka alapvetően papír-alapú, katasztrofális gondokat okoz az irattárazás. A foglalkoztatási főosztályok nagy része e belső kommunikációban már kiküszöbölte a papír-felhasználást és van remény arra, hogy néhány éven belül ez az igazgatási munkában is megvalósul. Csökkenteni szeretnénk a bürokráciát, egyszerűsíteni kell  a több kötetes eljárásrendeket, okosan kell használnunk munkánk hatékonyabbá tételéhez a profiling-ot és más belső módszereket. Ez tárhat fel belső tartalékokat további feladataink ellátásához.

 

Nekik volt a legnagyobb sikerük.

 

Dudás Ágnes miskolci kirendeltség-vezető

 

A helyszínen bemutatott emberi történetekkel igazolta munkájuk sikerét. Bemutatkozott egy roma fiatal, aki a kirendeltség segítségével kapott végül véglegesnek látszó állást. Szimpatikusan mesélte el életét egy 55 éves tartósan munkanélküli szövőnő, aki az egészségügyben is dolgozott, három új szakmát tanult, sokáig volt munkanélküli, kora miatt sok helyről elküldték, már az egészet abbahagyta volna, ha nem kap bátorítást a kirendeltségről. A harmadik személy egy csinos 26 éves fiatal textilmérnök volt. Erre a szakmára sehol nincs kereslet. Megtanult pályázatot írni, és pályázókat menedzselni. Neki is sok keserűségben volt része, mindenfajta munkát elvállalt eleinte, nem adta fel. Ma sikeres a munkahelyén. Részt vettem a konferencián, figyeltem az előadókat és az arcokat. A 300 ember (bár nem először látott ilyet) lélegzetét visszafojtva hallgatta a beszámolókat. Voltak jó előadások, messze a legnagyobb sikert a három miskolci volt munkanélküli aratta.

 

 

  

Dr. Fazekas Károly igazgató

 

Közismert, hogy ő a munkatudományi kutatások atyja és nesztora. Arról beszélt, hogy mennyire van értelme a kutatásoknak, hasznosulnak-e eredményeik? Egyebek mellett vizsgálták a 2001-ben  végrehajtott minimálbér-emelés hatását a foglalkoztatásra. Úgy látták, hogy az emelés negatívan befolyásolta a foglalkoztatást. A vállalati bérrugalmassági vizsgálatok kimutattak összefüggést a bérköltség csökkenése és a foglalkoztatás növelése között. Utóbbi évek legérdekesebb elemzése a foglalkoztatás és termelékenység alakulásának 15 éves története. Nehéz olyan évet találni, amikor a foglalkoztatás és a termelékenység is emelkedett. E két mutató többnyire ellentétesen mozog. Amikor a foglalkoztatás csökkent, a termelékenység nagyságrendekkel emelkedett. Mindössze 1997-2000 évek között volt olyan rövid időszak, amikor mindkét mutató kedvezően változott. Az utóbbi 5-6 évben a termelékenység ugrásszerűen változik, a foglalkoztatás pedig alig. Ha Magyarország el szeretné érni az EU áltat ajánlott foglalkoztatási rátát, közel egy millió fővel kellene növelni a foglalkoztatottak számát.

  

Horváth Lajos, a MAT munkavállalói oldal ügyvivője

 

Köszönetet mondott a 15 év teljesítményéért, sikeresnek ítélte munkánkat. A szervezet átállt a hatósági szemléletről a szolgáltatói felfogásra és így próbál megbírózni az enyhén növekvő munkanélküliséggel. Sikeresnek tartotta a MAT-ban folyó érdekegyeztetést és gratulált a területen működő munkaügyi tanácsoknak. Úgy gondolta, hogy a munkanélküliség a legnagyobb vízválasztó a jövedelem-különbségekben.

 

Horváth Gábor, a MAT munkáltatói oldal ügyvivője

 

Úgy Ítélte meg, hogy még mindig túl sok pénzt költ az ÁFSZ segélyezésre, szigorúbbnak kellene lennünk a követelmények érvényesítésében. A képzésre is részben indokolatlanul költjük a munkáltatói járulékot, hiszen a képzés utáni elhelyezkedés 50 százalékos. Bár ebben a felvetésben sok igazság van, a dolog azért sokkal bonyolultabb. Abban viszont igaza volt, hogy nálunk fölöslegesen nagy a bürokrácia, és bármint változik is a politika, színvonalas Szolgálat nélkül nem tudjuk teljesíteni az ígéreteket. 

Ezt követően előadást tartott még Dr. Csoba Judit, a Debreceni egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet docense, valamint Dr. Rózsa József, az FH munkatársa.

 

A konferenciát Pirisi Károly FH főigazgató zárta be, hangsúlyozva, hogy a színvonalas előadások sok témájára a későbbiekben még vissza kell majd térni. Sikeres nap volt.

 

Pirisi Károly főigazgató

 

Dr. Rózsa József