A Nemzeti Munkaügyi Hivatal, amely Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatban (ELGPN) hazánkat képviseli – az eddig elvégzett munkája, megszerzett tapasztalatai és a kapcsolódó hazai fejlesztések nemzetközi elismertsége alapján – 2012 elején megpályázta a Hálózat koordinátori szerepét. Az ELGPN 2012 áprilisában elfogadta a pályázatot, így 2013-tól Magyarország, illetve a Hivatal látja el két évig ezt a feladatot, melynek részleteiről a Nemzeti Pályaorientációs Tanács titkárával, egyben a Hálózat megválasztott koordinátorával, dr. Borbély-Pecze Tibor Borssal beszélgettünk.

dr. Borbély-Pecze Tibor Bors

 – Milyen céllal jött létre a Szakpolitikai Hálózat és mivel foglalkozik? 

–  A Hálózat 2007-ben alakult, és 2009-től, illetve 2010-től igen kiterjedtté vált a tevékenységi köre. A megalakításának indoka az volt, hogy az európai országokban – vagyis a brüsszeli apparátuson belül – a pályaorientáció, de mostanában a magyar szóhasználatban inkább életpálya tanácsadási területnek hívott szolgáltatás, szakpolitikája széttöredezett. A töredezettség azt jelenti, hogy egyszerre van jelen egy kicsit a szakképzésben, egy kicsit a közoktatásban, a felnőttképzésben, a szociálpolitikában és a foglalkoztatáspolitikában. Magyarországon pedig még a közművelődés intézményrendszerében is.

A 2009-es, 2010-es időszakra vonatkozott az első komoly munkaprogram és 2008-ban megjelent, az akkori francia elnökség alatt az oktatási miniszterek második állásfoglalása az életpálya tanácsadás rendszerének fejlesztéséről, ami azt a négy prioritást fogalmazta meg, amit a Hálózat jelenlegi működése is követ. Ezek: az életpálya-építési készségek fejlesztése, az állampolgári felhasználói hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz, a tény alapú pályaorientációs szakpolitika és ennek minőségbiztosítása, az egyes szereplők közötti kooperáció, koordináció és együttműködés kérdése, és ehhez kapcsolódóan a tagállamokban a nemzeti pályaorientációs tanácsok, testületek, fórumok felállítása és működtetése.

Ez 2007-ben és 2008-ban egy hihetetlen innovatív dolog volt, hiszen az Európai Unió 2020-as – csak tavaly januártól életbe lépő – stratégiája használja először a horizontális szakpolitikai fejlesztés igénye kifejezést, és ebbe az irányba fog haladni az Unió az elkövetkező hét évben.