A környezet-egészségügyi és biztonsági stratégiák újraértelmezése áll annak a nemzetközi konferenciának a fókuszában, amelyet az Alemona Hungary Kft. rendezett Budapesten. A munkabiztonság és -egészségügy neves külföldi szakértői mellett számos magyar munkavédelmi szakember is előadást tart a rendezvényen.

 

A munkavédelem, és -biztonság, valamint a környezettudatos és fenntartható vállalati működés a központi témája a 2012. szeptember 27. és 29. között Budapesten megrendezett konferenciának, amelyre a szervezők számos nagyvállalat szakemberei mellett az érintett témakörök legnevesebb képviselőit hívták meg.

A globális válság elmélyülésével határozott nemzetközi trenddé vált, hogy a nyugati befektetők figyelme a feltörekvő piacok felé, az új befektetési és üzleti lehetőségek felé fordult – fogalmazott Géczi Rudolf, a konferencia főszervezője. A válság szerencsés helyzetet eredményezett – állítja a szakértő -, hiszen a nyugati, elsősorban angolszász vállalati-üzleti modellek szerint működő cégek tapasztalatukat, kifinomult üzleti struktúráikat a mindeddig kiaknázatlan lehetőségeket rejtő (feltörekvő) piacokon szeretnék meghonosítani.

Géczi Rudolf szerint Magyarországnak különleges szerepe van egyrészt a régióban, másrészt a nyugati és a keleti világ találkozásában. Hazánk Európai Uniós csatlakozását követően komoly tapasztalatokra tettünk szert a jogharmonizáció terén, mindez pedig több mint tízéves előnyt jelent a kelet-európai régió országaihoz képest. Ennélfogva, Magyarország egyfajta hidat képezhet az angolszász vállalati kultúra és a keleti befektetési környezet között.

 

A konferencia egy úttörő vállalkozás, hasonló célú nemzetközi rendezvényre még nem volt példa Magyarországon – fogalmazott a rendezvény védnöki szerepét vállaló dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi főigazgató-helyettese. Az ESENER, vagyis az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés eredményei alapján az uniós átlaghoz képest a magyarországi munkavállalók mindössze tized akkora arányban tartják komoly problémának a balesetveszélyt a munkahelyeiken, miközben hazánkban átlagosan, hetente két dolgozó veszti az életét munkavédelmi szabálytalanságok miatt. Bakos József szerint éppen ezért a biztonsághoz, egészséghez kapcsolódó magatartásformát úgy kell alakítani, hogy a hangsúly az egészségre és biztonságra, valamint a kockázatok elkerülésére és megfelelő kezelésére helyeződjön. 

Magyarországon az idei első félévben összesen 7,5 ezer munkabaleset történt, amely enyhe emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest (7,3 ezer baleset) - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) legfrissebb statisztikájából.

A halálos munkabalesetek száma némileg csökkent ugyan: a tavalyi első félévben történt 41 halálos balesettel szemben az idei első hat hónapban 31 munkabaleset volt végzetes, azonban a balesetek számának csökkenő tendenciája 2012 első félévében megállt.

Az NMH szerint mindez nem csupán a foglalkoztatás bővülésének mértékével van összefüggésben, hanem a munka világába belépők összetételével is. Éppen ezért, a munkaügyi hatóság számára kiemelten fontos a foglalkoztatás bővítésével párosuló új kockázatok kezelése - fogalmazott Bakos József, az NMH főigazgató-helyettese. 

 

A munkaerőpiacon új vállalkozások jelennek meg, a munka világába újonnan belépő, sok esetben alacsony képzettségű vagy szakképzetlen munkavállalók, illetve új szakmával visszatérők, a fiatal munkavállalók munkába állása, vagy az idősödő vagy a fogyatékkal élő munkavállalók mind-mind sajátos kockázatokat hordoznak magukban, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül sem munkáltató, sem a munkavédelmi hatóság.

 

Az Európai Unió 1987-ben elfogadott első, immár egységes közösségi munkavédelmi szabályozása a mai napig ható, pozitív trendeket indított el – fogalmazott előadásában Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa. Az európai közösség annak idején, az unió valamennyi tagállama számára egységes stratégiát fogadott el a 2002-2006 közötti időszakra vonatkozóan, amelynek köszönhetően az EU tagországokban jelentősen csökkent a munkabalesetek száma. Mindez egy újabb, 2007-2012-re vonatkozó stratégiát alapozott meg, amely már a gazdasági teljesítmény egyik kiemelt faktoraként kezeli a munkavédelmet. A stratégia célként tűzte ki, hogy negyedével csökkenteni a munkahelyi balesetek számát az Európai Unióban, melynek szociális politikájában immár az egyik legfontosabb területnek számít a munkabiztonság és -egészségügy.

 

Mint azt Andor László megjegyezte, a világban történő, évi mintegy kétmillió munkabaleset a globális GDP-hez viszonyítva mintegy 4 százalékos gazdasági kárt okoz. Éppen ezért, a munkabiztonsággal és -egészségüggyel összefüggő feladatok közös fellépést és összehangolt cselekvést sürgetnek mind az Európai Unióban, mind a nagyobb gazdaságok érdekközösségekben.