Tájékoztató

a magán-munkaközvetítői tevékenység

folytatásának feltételeiről

 

A magán-munkaközvetítői tevékenységet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

I. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy

  • a magán-munkaközvetítő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,
  • a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza,
  • a magán-munkaközvetítő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,
  • a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és azt megfelelő módon igazolja. (Rendelet 4/A. § )

Az irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja. (Rendelet 5. § (2) bekezdés)

A kérelmező köteles a végzettség vagy szakmai képesítés magyarországi elismerését igazolni. (Rendelet 5. § (3)

A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: űrlap) keresztül elektronikus úton a székhelye szerinti kormányhivatalnak jelenti be.

Az űrlap tartalmazza

a) a magán-munkaközvetítő megnevezését, cégjegyzékszámát vagy – ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletre jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) a magán-munkaközvetítő nyilatkozatát a tevékenység végzésének irányáról, amely

ca) belföldre,

cb) az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi tagállamának területére,

cc) az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam területére vagy

cd) a ca) és cc) alpontban foglaltakra együttesen

irányul,

d) a magán-munkaközvetítő nyilatkozatait a nyilvántartásba vétel feltételeinek teljesítéséről. (Rendelet 5. § (1a) bekezdés)

A bejelentés során csatolandó mellékletek:

  • A magán-munkaközvetítő tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítása,
  • Az előírt képesítést igazoló oklevél hiteles másolata (szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt, munkáltatói értékelést) és a képesítéssel rendelkező személlyel kötött munkaszerződés.
  • Az irodahelyiség használati jogát igazoló dokumentum.
  • Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződés.
  • Az eljárási illeték megfizetésének igazolása.

A magán-munkaközvetítői tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke, amennyiben a közvetítés:

  • belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
  • az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint (Rendelet 6. §. (2) bekezdés).

Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza (Rendelet 6. §. (4) bekezdés):

  • a letét kizárólag magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
  • a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére a fenti pont szerinti kártérítést a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
  • a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a magán-munkaközvetítő ellen a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja (Rendelet 7. §. (1)-(2) bekezdés).
 

A Rendelet 1. melléklete alapján elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat:

a)       szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében:

  • egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,
  • egyetemek állam- és jogtudományi karán,
  • egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
  • egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint
  • egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

b)       felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

  • az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,
  • munkaköri követelmények meghatározása,
  • a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,
  • munkaerő-kiválasztás,
  • munkaerő-közvetítés,
  • munkaerő-felvétel,
  • a belső utánpótlás tervezése,
  • a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,
  • teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:
    • bérezési alapelvek kialakítása,
    • hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,
  • teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,
  • munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,
  • személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,
  • munkakörülmények vizsgálata; vagy

c)    középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy

d)    középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése alapján az első fokú közigazgatási hatósági 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Az illetéket eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy – a technikai feltételek megléte esetén – az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni. Banki átutalással történő illetékfizetés esetén az átutalás közleményrovatában az ügyfél nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve – amennyiben az ismert – az ügyszámot kell feltüntetni (Itv. 73. § (4) bekezdés).

Az Itv. 5. §. (2) bekezdésében meghatározott szervezetnek (alapítványnak) az illetékmentesség fennállásáról nyilatkoznia kell.

Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek és az eljárási illetéket is megfizették, a kormányhivatal dönt a nyilvántartásba vételről.

Amennyiben a bejelentés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek a hiányosságok megjelölésével a kormányhivatal erről szóló tájékoztatást küld. A bejelentés jogszabályban foglalt feltételeinek hiányában, a bejelentés meg nem tettnek minősül. Ezt követően a bejelentést a hiányosságok pótlásával újra meg kell tenni.

A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell (Rendelet 7. §. (1) bekezdés).

A magán-munkaközvetítői tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén a kormányhivatal 5 000 – 500 000,- Ft-ig terjedő bírságot szab ki (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56/A. §-a, és a rendbírságról szóló 3/1996. (IV.5.) MüM rendelet 1. §-a alapján).

A kormányhivatal törli a nyilvántartásból a magán-munkaközvetítőt, ha

a) jogutód nélkül megszűnt,

b) tevékenysége megszüntetését bejelentette. (Rendelet 16. § (1) bekezdés b) pont)

 

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre azért került sor, mert a magán-munkaközvetítő ezen tevékenységének a megszüntetését bejelentette, a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba. (Rendelet 16. § (2a) bekezdés)

 

A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

a) magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához a Rendeletben előírt feltételekkel nem rendelkezik,

b) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

c) a Rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

d) az új Mt. vagy – az a)–c) pontban foglalt kivétellel – e rendelet szabályainak ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét. (Rendelet 16. § (2) bekezdés)

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre vagy a tevékenységtől való eltiltásra a fent felsoroltak miatt kerül sor, a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést vagy eltiltást elrendelő határozat véglegessé válását követő három év elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét. (Rendelet 16. § (2b) bekezdés)

II. A magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlására vonatkozó szabályok

A magán-munkaközvetítőnek a kormányhivatal által nyilvántartott adataiban bekövetkezett bármely változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie (Rendelet 9. §. (3) bekezdés).

  • A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel (Rendelet 10. §. (3) bekezdés).
  • A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként tájékoztatást kell szolgáltatnia (Rendelet 13. §. (1) bekezdés).

Magán-munkaközvetítés során tilos:

  • a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,
  • a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
  • a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
  • olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
  • olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben (Rendelet 10. §. (1) bekezdés a)–e) pont).

Nem folytatható magán-munkaközvetítés arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult. (Rendelet 10. § (4) bekezdés)

Külföldre irányuló magán-munkaközvetítés során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul (Rendelet 10. §. (5) bekezdés). 

A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről (Rendelet 11. §. (1) bekezdés).

Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik (Rendelet 11. §. (2) bekezdés).

Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető (Rendelet 11. §. (3) bekezdés).