Az európai uniós munkanélküli ellátás szabályai

BETŰMÉRET

Magyarország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Az európai integráció legfontosabb célja a négy szabadságjog garantálása, vagyis az áruk, szolgáltatások, továbbá a tőke és a személyek szabad, korlátozások nélküli áramlásának biztosítása.

A munkaerő szabad áramlásának elősegítése érdekében a közösségi munkavállaló egy másik tagállam területén szabadon munkát vállalhat ugyanolyan feltételek szerint, mint amelyet a fogadó állam saját állampolgárainak biztosít. 2011. május elsejétől minden tagállamban érvényesül a szabad munkavállalás, tehát munkavállalási engedély nélkül, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek (pl. fizetés munkaidő, szabadság) figyelembevételével lehet munkát végezni.

Munkanélküli ellátás Magyarországon

Magyarországon az 1991. évi IV. törvény rendelkezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. A fenti törvény határozza meg, hogy a magyar, illetve az EGT állampolgároknak, és hozzátartozóiknak milyen ellátás, szolgáltatás nyújtható arra az esetre, ha elveszítenék állásukat, megszüntetnék vállalkozásukat. A legfontosabb passzív ellátási forma az álláskeresési járadék. A törvény pontosan felsorolja azokat a kritériumokat, amelyeknek teljesülniük kell, hogy valaki ebben az ellátásban részesüljön.

Magyarországon álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki:

  1. álláskereső, és

  2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és

  3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

Jogosultsági idő az az időszak, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Minden munkavállalásra jogosultnak joga van egyéb szolgáltatás igénybevételére is, mint például munkaközvetítés, munkaerő-piaci információ igénybevétel, tanácsadás stb.

Munkanélküli ellátás az EGT államokban

Ha szabadon lehet munkát vállalni egy másik tagállam területén, joggal felmerül a kérdés, hogy vajon jogosult lesz-e nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli ellátásra a munkavállaló abban a tagállamban ahol dolgozott? Az Európai Unióban az integráció fontos célja a munkaerő szabad áramlásának biztosítása. Ezt leginkább az segíti elő, ha az egyes tagállamok szociális biztonsági rendszerei összehangolódnak, tehát az a magyar munkavállaló, aki egy másik tagállamban vállal munkát, nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha Magyarországon dolgozna. Megilletik például az egészségügyi ellátások, a nyugdíj és nem utolsó sorban a munkanélküli ellátás. Ennek érvényesülését egy közösségi rendelet biztosítja, amely négy alapelvet fogalmaz meg, amelyeket a munkanélküli ellátás megállapításakor figyelembe kell venni:

1. Diszkrimináció tilalma, tehát azonos jogok illetik meg a munkavállalókat állampolgárságra való tekintet nélkül.

2. Egy állam jogának alkalmazhatósága, azaz egy személyre egy időben csak egy tagállam szabályai alkalmazhatók, ellátást csak egy helyről kaphat.

3. Összeszámítás elve, tehát a munkanélküli ellátás megállapításánál figyelembe kell venni a másik tagállamban munkában vagy biztosításban töltött időszakokat is.

4. Ellátások exportálhatósága, azaz ha valaki más tagállam területén keres munkát, jogosult az ellátását három hónapon keresztül ott felvenni.

A határmenti ingázókra, illetve a hazatérő munkavállalókra 2 speciális szabály vonatkozik:

  • Határmenti ingázónak számít az, aki munkáját nem a lakóhelye szerinti országban végzi, hanem másik tagállamban, de hetente legalább egyszer hazautazik. Az ingázó az ellátását csak a lakóhelye szerinti államban tudja igénybe venni. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló csak részben, vagy időszakosan válik munkanélkülivé (pl. teljes munkaideje részmunkaidőssé válik), akkor joga van a munkanélküli ellátást a legutolsó munkahelye szerinti országban igényelni, ám figyelembe kell vennie, hogy az adott tagállam a saját jogszabályait alkalmazza, így pl.: nem minden tagállam biztosít munkanélküli ellátást a részben munkanélküliek számára (mint ahogy Magyarország sem).

  • Hazatérő munkavállaló az, aki másik tagállamban dolgozott és élt, de miután munkaviszonya megszűnt, nem kíván ott maradni, ahol dolgozott, hanem inkább hazatér, és Magyarország lesz újból a lakóhelye. Ebben az esetben választhat, hogy az ellátását attól az országtól szeretné igényelni, ahol addig a foglalkoztatása volt, vagy Magyarországtól. Az előbbi esetben az ellátását az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállam állapítja meg és folyósítja (az esetek döntő részében ez magasabb összeg, mint a magyar ellátás maximum összege).

Hogyan működik a beszámítás?

Az az álláskereső, aki ellátást szeretne igényelni Magyarországon, és dolgozott a munkanélkülivé válását megelőzően valamelyik EGT tagállamban, jogosult kérni ezen munkaviszonyának beszámítását, amennyiben ez az időszak egyben biztosítási időszaknak is minősül. (Az egészségbiztosítás és a munkanélküliség esetére szóló "biztosítás" nem azonos. Sok országban nem kötelező munkaviszony után olyan járulékot fizetni, ami a munkanélküliség esetére nyújt védelmet.) A munkaviszony igazolására szolgáló dokumentumot minden esetben a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi szerve állítja ki. Ezen a nyomtatványon van feltüntetve például a munkaviszonyban töltött idő, az átlagkereset stb. Nagyon fontos, hogy az álláskereső a munkaviszony megszűntével kérje a munkavégzés helye szerinti állam foglalkoztatási szervétől az U1-es nyomtatvány kiállítását, és azt az álláskeresési ellátás iránti kérelemhez csatolja, mert a hivatalból történő beszerzés nagyon sok időt vehet igénybe, és az ellátás folyósítása ennek megfelelően elhúzódhat.

Munkahelykeresés EGT tagállamban

A munkaerő szabad áramlására vonatkozó európai uniós jogszabályok biztosítják a másik tagállamban való munkahelykeresés lehetőségét. Ezek a jogszabályok lehetővé teszik az EGT állampolgár számára, hogy a másik tagállam területén tartózkodjon, illetve azt, hogy a munkaerő-piaci szolgáltatásokat ingyenesen igénybe vegye (munkaközvetítés, tanácsadás stb.).

Ezt a jogot erősíti az a jogszabály is, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben valaki munkanélküli ellátásban részesül, és úgy gondolja, hogy egy másik tagállamban nagyobb eséllyel találna munkát, kérheti, hogy a munkahelykeresést abban a másik államban folytathassa. Ennek feltétele, hogy ezt megelőzően legalább 4 héten keresztül a munkanélküli ellátást folyósító ország foglalkoztatási szolgálatának rendelkezésére álljon. Mielőtt elindulna az ellátását folyósító országból, mindenképpen kérnie kell az illetékes hivataltól a másik tagállamban történő munkakeresést engedélyező U2-es nyomtatvány kiállítását. Az elindulástól számított 7 naptári napon belül jelentkeznie kell azon ország illetékes intézményénél, ahol munkát keres, és be kell mutatnia a nyomtatványokat. A regisztrációt követően maximum három - illetve az adott tagállam joga által meghatározott feltételek teljesítése esetén hat ? hónapon keresztül jogosult lesz a korábban megállapított ellátásra, amelyet továbbra is az ellátást megállapító ország munkaügyi szerve fog folyósítani. Természetesen amennyiben a távozáskor az ellátás 3 hónapnál rövidebb ideig lenne folyósítható, akkor az ellátást csak a fennmaradó időre folyósítja a foglalkoztatási szerv.

Ezen időszak alatt az álláskeresőnek az álláskeresés helye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatával kell együttműködnie.

Amennyiben valakinek három hónap alatt sem sikerül munkát találnia, érdeklődjön az ellátást megállapító tagállam munkaügyi szervénél a munkakeresés hat hónapig történő meghosszabbításának lehetőségéről.

 

Az engedélyezett időtartam leteltét követően feltétlenül vissza kell térnie az ellátást eredetileg megállapító országba! Ha ezt később teszi, anélkül, hogy erre külön engedélyt kapott volna az ellátást megállapító ország illetékes intézményétől, elveszítheti jogosultságát a fennmaradó ellátás igénybevételére.

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK ERRŐL:

Megosztás:

Kapcsolódó tartalmak

    Image Description

    a

    Unemployment benefit_en
    Bővebben
    Image Description

    a

    Uniós munkavállalóknak tájékoztató
    Bővebben
    Image Description

    a

    U1 és U2 az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges uniós dokumentumok
    Bővebben
    Image Description

    a

    Hol állítják ki az U1 igazolást Magyarországon és milyen dokumentumok szükségesek hozzá?
    Bővebben

Hírlevél

Értesüljön elsőként híreinkről, szolgáltatásainkról, foglalkoztatási programjainkról, induló képzéseinkről!