Jelen tájékoztató összefoglaló jellegű, csak a legfontosabb, leggyakrabban előforduló eseteket tartalmazza.
Jogszabályi háttér
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: 355/2007. Korm. rendelet.),
a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon
engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. Korm. rendelet) szabályozza.
Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár - a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - Magyarország területén
a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy
b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Nincs szükség engedélyre
a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez,
445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre.
Az engedélymentesség
2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár vagy házastársa 21 életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, ha a 2007. évi I. törvény másként nem rendelkezik - az EGT állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint akinek az eljáró idegenrendészeti hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi, az EGT-állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT- állampolgár: a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.
Az engedélymentesség bejelentése
A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnak (továbbiakban: kormányhivatal) bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt., a 355/2007. Korm. rendelet, valamint a 445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre, továbbá a menedékesként elismert személy foglalkoztatását
A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:
- foglalkoztatottak számát, életkorát,
- iskolai végzettségét, állampolgárságát,
- munkakörének FEOR számát,
- a foglalkoztatási jogviszony formáját,
- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá
- arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtandó.
A 445/2013. Korm. rendelet számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt.
Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk
Ki indítja el az eljárást?
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a kormányhivataloknál, illetve az állami foglalkoztatási szervként eljáró vármegyei (fővárosi) kormányhivatal járási (kerületi) hivatalainál (továbbiakban: járási hivatal) szerezhetőek be.
Melyek az eljárás szakaszai?
A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be abban a járási (kerületi) hivatalban, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
2013. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egyidőben a kormányhivatalnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a járási (kerületi) hivatalban nyújtsa be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a kormányhivatalnál terjeszti elő.
Fontos!
A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.).
Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő - és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel - a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a
kormányhivatal engedélyezi.
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
A kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok:
- munkaerőigény-bejelentés, amennyiben korábban nem nyújtotta be a foglalkoztatás tervezett helye szerinti járási hivatalnál,
- a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint - ha azt idegen nyelven állították ki - annak hiteles magyar fordítása, (ha a harmadik országbeli állampolgárnak öt éven belül volt korábbi engedélye valamely kormányhivatalnál és a szakképzettségéről, iskolai végzettségéről szóló okirat a kormányhivatal részére munkavállalási engedélyeztetési ügyben becsatolásra került, a dokumentumot nem szükséges csatolni, a foglalkoztató kérelmére az eljáró kormányhivatal beszerzi)
- annak alátámasztására szolgáló magyar nyelvű dokumentum, vagy annak hiteles másolata, illetve nem magyar nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása, hogy a kérelem
1. vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik,
2. olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
3. befogadottra vonatkozik.
- munkavállaló útlevelének másolata,
- a kormányhivatal - az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével - a foglalkoztatótól az azonosítására vonatkozóan további adatok és okiratok becsatolását kérheti. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható.
Mi a teendő, ha a munkáltató szeretné tovább foglalkoztatni a munkavállalót?
Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.
Fontos!
A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon kell benyújtania a munkáltatónak.
Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül
Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély - a jogosultság feltételeinek igazolása - esetén:
a foglalkoztatónak nem kell a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie,
nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például:
felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez;
az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez.
Tájékoztató az összevont engedély szabályairól
Az összevont engedélyezés eljárási szabályait külön tájékoztató tartalmazza. Itt azonban fontos tudni, hogy a fent leírt
munkavállalási engedélyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a 2023. évi XC. törvény 242. § (4) bekezdése alapján a munkavállalás nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha az alábbi körülmények valamelyike fennáll, az engedély nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás keretébe. A zárójelben és dőlt betűvel jelölt pontok csak tájékoztató jellegűek, azok ugyanis a munkavállalási engedélyezés körébe sem tartoznak.
Ezen esetek a következők:
a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,
d) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
e) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, kivéve EU Kék Kártya kérelmezése esetén,
f) a befogadottra (akkor nem tartozik az engedélyezés körébe sem, ha a befogadó állomáson történik a munkavégzés),
g) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,
i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint
j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki rövid időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.
