Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának feltételeiről

A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

I.

Munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása

A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.

A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítás alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából, munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul, a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént.

Kölcsönvevő az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

Kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja.

Kikölcsönzés a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerződésének kötelező tartalma:

• annak ténye, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,
• a munkavállaló alapbére,
• a munkavégzés jellege.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződésének kötelező tartalma:

• a munkaerő-kölcsönzés lényeges feltételei, és
• a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztása.

Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni.

Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely:

1. a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,
2. alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.

A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkaviszony megszüntetése, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 217-222. §-ai tartalmazzák.

II.

A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet

• az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás végezhet, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
• az a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy ? a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában ? szövetkezet folytathat

akkor, ha az Mt-ben és a Rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát egyrészt belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet, másrészt az EGT-államban jogszerűen bejegyzett kölcsönző vállalkozás végezhet.

A munkaerő-kölcsönző a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységre vonatkozó szándékát a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a Rendelet 5.§ (1) pontja szerinti adattartalommal, a székhely szerinti kormányhivatalnak elektronikus úton jelenti be az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9.§ (1) bekezdése szerint. A kormányhivatal az elektronikus ügyintézést az általános célú elektronikus kéreleműrlap (e-Papír) szolgáltatás igénybevételével biztosítja, mivel az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott.

A munkaerő-kölcsönző a küldeményeket e-Papír szolgáltatás útján nyújthatja be:  https://epapir.gov.hu/

Témacsoport:     Kormányhivatali ügyek

Ügytípus:             Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok

Címzett:               Illetékes kormányhivatal

A Rendeletben foglalt feltételek fennállását ? a cégjegyzékbe vagy egyéb nyilvántartásba vétel és a köztartozás-mentesség kivételével ? a bejelentőnek megfelelő módon igazolnia kell.

Ehhez a következő mellékleteket kell benyújtani:

• cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén a nevét, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát
• a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okiratot (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály), idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,

• az előírt végzettséget, szakmai képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevelet, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolást (pl. működési bizonyítvány, munkáltatói értékelés), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött munkaszerződést, idegen nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítását,
• külföldön szerzett képesítés esetén annak magyarországi elismertetését igazoló okiratot,
• az irodahelyiség használati jogát biztosító okiratot, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,

• letéti szerződést a vagyoni biztosítékról, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,
• annak igazolását, hogy a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260.§-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.

EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás esetén a bejelentéshez a következő mellékletek hiteles magyar fordítását kell benyújtani:

• a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam cégjegyzékébe vagy ? ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel ? az előírt nyilvántartásba való bejegyzés tényét igazoló dokumentumot, vagy
• a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam illetékes hatósága által kiadott igazolást arról, hogy az irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására a vállalkozás jogosult, vagy
• a vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállam a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására vonatkozóan engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárást nem alkalmaz,

• a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okiratát (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály),
• az előírt végzettséget, szakmai képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevelet, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (pl. működési bizonyítvány, munkáltatói értékelés), valamint
• e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött munkaszerződést,
• külföldön szerzett képesítés esetén annak magyarországi elismertetését igazoló okiratot,
• a magyarországi irodahelyiség használati jogát biztosító okiratot,
• pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról.

A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege tizenötmillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött határozatlan időre szóló letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia:

• a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
• a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti albekezdés szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
• a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó kormányhivatalt és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

A Rendelet. 1. melléklete alapján elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat:

1. szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében:

• egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,
• egyetemek állam- és jogtudományi karán,
• egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
• egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint
• egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

2. felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

• az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,
• munkaköri követelmények meghatározása,
• a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,
• munkaerő-kiválasztás,
• munkaerő-közvetítés,
• munkaerő-felvétel,
• a belső utánpótlás tervezése,
• a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,
• teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

• • bérezési alapelvek kialakítása,
  • hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

• teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,
• munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,
• személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,
• munkakörülmények vizsgálata, vagy

3. középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat, vagy
4.  középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.

A tevékenység megkezdése

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot a munkaerő-kölcsönzőnek az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függesztenie.

A tevékenység gyakorlása

A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

Tilos munkavállaló kölcsönzése:

• munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,
• sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,
• öt évet meghaladóan.

Tájékoztatási kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 218. § (3) bekezdése szabályozza.

A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 217. § (3). bekezdése szabályozza.

Bejelentési kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető kormányhivatalnak, ha:

• a nyilvántartott adataiban bármely változás bekövetkezett, továbbá
• a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:

1. 1. a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:

aa) alkalmazottak száma,

ab) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint (a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)) és nemzetgazdasági ágazat szerint,

ac) a kölcsönvevők által átvett dolgozók száma,

ad) az adatbázis nagysága,

2. 2. a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:

ba) állománycsoportonként és nemenként, korcsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként, továbbá iskolai végzettség szerint,

3. 3. a b) pontban meghatározott szerkezetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma állománycsoportonként,
   4. a munkavállalók részére kifizetett keresettömeget és a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönbevevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva), valamint a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak létszáma a b) pontban meghatározottak szerint állománycsoportonként;
   5. a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;
   6. a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.

A b) pont vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni.

III.

Törli a kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból

A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönző nyilvántartásból való törléséről hoz határozatot, ha az ügyfél:

• bejelentette tevékenységének megszüntetését,
• jogutód nélkül megszűnt,
• az állami adóhatóság törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,
• nem rendelkezik a Rendelet 4.§ (1) bekezdésében (nyilvántartásba bejegyzés, megfelelő képesítésű személy foglalkoztatása, megfelelő irodahelyiség, vagyoni biztosíték, köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés), valamint a 17/F.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt (EGT-tagállamban nyilvántartásba vétel, Magyarországon megfelelő irodahelyiség) feltételekkel
• a vagyoni biztosítékot nem pótolta,
• a Rendelet 12.§-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy
• az Mt., vagy a Rendelet szabályainak (a Rendelet 16.§ (1) ad)-af) pontjai kivételével) ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre azért kerül sor, mert a munkaerő-kölcsönző

• tevékenysége megszüntetését bejelentette, illetve
• az állami adóhatóság törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

az ügyfél legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba. 

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre azért kerül sor, mert a munkaerő-kölcsönző

• a Rendelet 4.§ (1) bekezdésében, valamint a 17/F.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,
• a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
• a Rendelet 12.§-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tett eleget,
• az Mt. vagy a Rendelet szabályainak (a Rendelet 16.§ (1) ad)-af) pontjai kivételével) többszöri megszegésével folytatta tevékenységét

az ügyfél legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő három év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

Együttműködés

A kormányhivatal és a kölcsönbeadó tevékenységük során együttműködik.

Az együttműködés eszközei különösen:

1. a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
2. munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréje,
3. a munkatársak közös képzési lehetőségének biztosítása,
4. megállapodások a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében.