Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő eseteit szabályozza:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka
- alkalmi munka
Az egyszerűsített foglalkoztatás egyes típusainak időkorlátai
- mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
- turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
- alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
Az Efo.tv. 1. § (2) bekezdése létszámkorlátot állapít meg az alkalmi munka tekintetében.
Eszerint egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve
- az a munkáltató, aki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,
- az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1-5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt,
- az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6-20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt,
- az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20%-át kitevő személyt foglalkoztathat.
Az előzőekben ismertetett korlátozó rendelkezéseket a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy a tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64. § (1) bekezdés szerinti filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 18.000,- forintot.
Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése
Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az Efo.tv melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.
A jogviszony létesítésének korlátai
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszony alapján.
Az Efo.tv. 11.§ (5) bekezdése értelmében az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az Efo.tv. 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Az Efo.tv. 6. §-a szerint, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem kötelező.
Bejelentési és bevallási kötelezettség
Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében - mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és alkalmi munka - a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az NAV-hoz az alábbi adatokat [Efo.tv. 11. §]:
- a munkavállaló neve,
- a munkáltató adószáma,
- a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma,
- az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka,
- munkaviszony napjainak száma.
A bejelentést az alábbi két módon lehetséges megtenni:
- elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
- országos telefonos ügyfélszolgálaton, keresztül.
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén
- az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
- ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség.
Bér és közteherfizetés
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 18 000 forintot.
A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a munkáltató által fizetendő közteher mértéke egységesen, a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül:
- mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
- alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 1000 forint,
- filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: -4000 forint.
A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
A fentiek megfizetésével nem terheli
- a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
- a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
- Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
- A természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.
- Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
Ellátásra való jogosultság
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
A harmadik országbeli állampolgárokra, illetve a más (tag)államban biztosított munkavállalókra vonatkozó rendelkezések
Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.
Eltérések az Mt. szabályaitól
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. 44. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni (munkaszerződés írásba foglalásának kötelezettsége). Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ban és a 155. § (2) bekezdésében foglaltakat (a munka- és pihenőidő nyilvántartása, valamint a munkabér elszámolása vonatkozó írásbeli tájékoztatás adása), ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést.
Nem lehet alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra az Mt.-nek az alábbiakban idézett rendelkezéseit
- A 49. § (2) bekezdésében foglaltak:
A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszak alatt, a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.
- Az 53. §-ban meghatározott munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai.
- Az 56. §-ban meghatározott, jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért.
- Az 59. §-ban foglaltak:
A munkáltató a szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
- A 61. §-ban foglaltak:
- a teljes vagy részmunkaidős,
- a távmunkavégzésre irányuló, valamint
- a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.
- A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
- A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
- A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
- A 81. §-ban foglaltak:
A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.
- A 91. §-ban foglaltak:Készenléti jellegű munkakör fogalma
- A 92. § (2) bekezdésben foglaltak:
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem kerülhet sor készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatásra.
- A 97. § alábbi rendelkezései:
(4) A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.(5) A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
- A 101. §-ban foglaltak:
Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjelleggel,
c) a megszakítás nélkül,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során,
i) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.
A fenti a) pont tekintetében a 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.
- A 122-124. §-ban szereplő szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések.
- A 126-133. §-ban szereplő betegszabadságra, szülési szabadságra, fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések.
- A 192. § (4) bekezdésében szereplő:
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.
- 208-211. §-ban meghatározott vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések.
- A munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
