Külföldi állampolgárok foglalkoztatásának szabályai

1. Általános szabályok

2. Az engedélymentes foglalkoztatások bejelentése

3. Az összevont engedély kiadásának szabályai

4. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk

5. Szezonális munkavállalás engedélyezése

1. Általános szabályok:

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését az Flt., a 355/2007. Korm. rendelet és a 445/2013. Korm. rendelet szabályozza.

Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár - a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - Magyarország területén

• az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott összevont engedély, vagy
• a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

Nincs szükség engedélyre

• a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. 2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes. EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.

2. Az engedélymentes foglalkoztatások bejelentése:

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt., a 355/2007. Korm. rendelet, valamint a
445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak.

A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:

- a foglalkoztatottak számát,

- életkorát,

- iskolai végzettségét,

- állampolgárságát,

- munkakörének FEOR számát,

- a foglalkoztatási jogviszony formáját,

- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,

- a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy

- a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

A 445/2013. Korm. rendelet számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt.

3. Az összevont engedély kiadásának szabályai:

Ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgár, illetőleg a foglalkoztató el tudja dönteni, mely esetekben kell összevont engedélyezési eljárást kezdeményeznie az illetékes idegenrendészeti hatóságnál, illetve mely esetekben kell ?hagyományos? engedélyezési eljárást kezdeményeznie az illetékes kormányhivatalnál, legelőször annak tisztázása szükséges, mi nem tartozik az összevont engedélyezési eljárás alá.

Ha a magyarországi foglalkoztatás esetén az alábbi körülmények valamelyike nem áll fenn, az engedélyt összevont engedélyezési eljárás keretében kell kiadni.

Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás

• a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
• a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
• au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,
• arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• a befogadottra,
• arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,
• arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint
• arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.

(Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatalnál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie a 4.) pontnál írtak szerint.)

Az összevont engedélyeztetési eljárást az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes regionális igazgatósága folytatja le a harmadik országbeli állampolgár által benyújtott kérelem alapján.
Az összevont engedélyeztetési eljárással kapcsolatos felvilágosításokat, nyomtatványokat az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság regionális igazgatóságain és kirendeltségein lehet kérni.

Felhívjuk a harmadik országbeli állampolgárok és a foglalkoztatók figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben az összevont engedélyeztetési eljárásban a kormányhivatal a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával tudja kiadni szakhatósági állásfoglalását, szükséges, hogy a leendő foglalkoztató, illetőleg hosszabbítás esetén a tényleges foglalkoztató érvényes munkaerő-igénnyel rendelkezzen a foglalkoztatás szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán.

Felhívjuk a harmadik országbeli állampolgárok figyelmét, hogy amennyiben elmulasztják becsatolni az előírt igazolásokat, dokumentumokat, a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során hiánypótlás keretében szerzi be a döntéshez szükséges dokumentumokat, ami az engedélyezési eljárás elhúzódását eredményezi.

4. Engedélyköteles foglalkoztatás esetén a munkavállalási engedélyre vonatkozó információk:

Az engedély iránti kérelmet elektronikus úton, cégkapuról (e-Papír szolgáltatás igénybevételével) a foglalkoztató nyújtja be. A szükséges formanyomtatványok a kormányhivataloknál, illetve a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain szerezhetők be.

Az engedélyezési eljárás szakaszai:

• munkaerőigény elektronikus úton cégkapuról történő benyújtása és
• munkavállalási engedély iránti engedély elektronikus úton cégkapuról történő benyújtása.

Javasolt eljárási mód, hogy a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentést az illetékes járási hivatalhoz nyújtja be, az engedély iránti kérelmet pedig a munkaerőigény benyújtását követően az illetékes kormányhivatalhoz. Lehetőség van arra, hogy a foglalkoztató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egyidőben az illetékes kormányhivatalnál nyújtsa be. Ebben az esetben számítani kell az engedélyezési eljárás elhúzódására, mivel a kormányhivatal a munkaerőigényt annak beérkezése után tudja csak az illetékes járási hivatalhoz továbbítani, illetve az illetékes járási hivatal csak a munkaerőigény megérkezése után tudja a közvetítéseket elvégezni.

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató

a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy

c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

Fontos! A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.).

Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő - és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel - a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi.

A 445/2013. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján a munkavállalási engedélyt akkor lehet kiadni, ha

- a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és

- a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

- a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha

• nem állnak fenn a 445/2013. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételek;
• a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott - létszámán felül történne,
• a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
• a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
• a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
• a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, Ebben az esetben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a kérelmet benyújtó belföldi foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre, azonban a munkavégzés más, a kérelmezőtől eltérő belföldi foglalkoztatónál valósulna meg (kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében).
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony - a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel - nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
• a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése,
• a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
• a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelem benyújtásának időpontjában egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, Mivel a jogszabály nem tesz különbséget részmunkaidős és teljes munkaidős foglalkoztatás között, ezért ez a szabály vonatkozik részmunkaidős engedéllyel rendelkező munkavállalására is.
• a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy hamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.

Az e) pont alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató

a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg,

b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

c) érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét tíz napnál rövidebb időtartamban határozta meg.

A kérelem az előző pontban leírtakon túl akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján nem indokolt. A rendelet példálózó jelleggel meghatározza a mérlegelési jogkörben hozható, elutasító döntést megalapozó tényállásokat, amely alapján ?egyéb? foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha

• a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,
• a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték,
• a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
• a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, [Az Mt. 51. §-a alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, valamint köteles - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A foglalkoztatás feltételei nyilvánvalóan akkor sem biztosítottak, ha maga a munkáltató sem létezik. Így például nem engedélyezhető a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, ha a kérelmező a gazdasági társaság megalakulására vonatkozó szabályait nem tartotta be, illetve a gazdasági társaság felszámolási eljárás jogerős befejezése következtében jogutód nélkül megszűnt.]
• a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
• a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, [Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalók jelentős számát érintő létszámleépítést hajtott végre, engedélyt csak különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén indokolt kiadni, ha az elbocsátottak munkakörét harmadik országbeli állampolgárokkal kívánja betölteni. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről köteles tájékoztatni a székhelye, illetve érintett telephelye szerint illetékes munkaügyi központot.]
• a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve az illetményt és a díjazást - jelölt meg.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint - ha azt idegen nyelven állították ki - annak hiteles magyar fordítása,
• az egyéni vállalkozó, illetve a cégbíróság által nyilvántartott gazdasági társaság kivételével a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok másolata.

A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a kormányhivatal dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható.

Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően tovább foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a kormányhivatal az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.

Fontos! A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző 15. napon be kell nyújtania a munkáltatónak.

5. Szezonális munkavállalás engedélyezése:

Szezonális munkavállalási engedély kizárólag a mezőgazdaság következő ágazataiban folytatott tevékenység végzéséhez adható:

• növénytermesztés,
• erdőgazdálkodás,
• állattenyésztés,
• halászat.

A szezonális munkavállalási engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni.

Szezonális munkavállalási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár szezonális munka keretében történő, 90 napot meg nem haladó folyamatos foglalkoztatása engedélyezhető.

A szezonális munkavállalási engedély egyszer hosszabbítható meg.

Az engedély meghosszabbításának feltétele, hogy a szezonális munka időtartama a meghosszabbítással együtt ne haladja meg a 90 napot. (Megjegyzés: A 90 napot meghaladó szezonális munkavégzés engedélyezése az összevont engedélyezési eljárás alá tartozik.
A szezonális munka időtartama ugyanazon harmadik országbeli állampolgár esetében, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre szezonális munkavállalási engedéllyel vagy összevont engedéllyel kerül sor, 12 hónapon belül nem haladhatja meg a 180 napot.

A szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha

• a harmadik országbeli állampolgár szezonálismunka keretében történő foglalkoztatása
  12 hónapon belül a száznyolcvan nap időkeretet kimerítette vagy szezonális munkavállalási engedély iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatás időtartamával együtt kimerítené,
• a harmadik országbeli állampolgár egymást követő különböző foglalkoztatónál történő foglalkoztatásának időtartama a 90 napot meghaladja,
• a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - a miniszter rendeletében meghatározott ? létszámán felül történne,
• a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható,
• a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni,
• a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre,
• a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy az adóhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a foglalkoztatót foglalkoztatási jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt pénzügyi szankció megfizetésére kötelezte, vagy
• a foglalkoztató felszámolási eljárás alatt áll vagy nem folytat gazdasági tevékenységet.

A szezonális munka munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető. A munkaerő-kölcsönzés keretében végzendő szezonális munkavállalási engedély kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a kölcsönbeadó nem szerepel a kormányhivatal nyilvántartásában.