Munkaerő-kölcsönzési tevékenység

A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.

A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítás alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából, munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul, a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jogszabályok szerint az engedélyek beszerzése megtörtént.

Kölcsönvevő az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.

Kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. Kikölcsönzés a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerződésének kötelező tartalma:

- annak ténye, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,

- a munkavállaló alapbére,

- a munkavégzés jellege.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződésének kötelező tartalma:

- a munkaerő-kölcsönzés lényeges feltételei, és

- a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztása.

Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni.

Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely:

a) a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,

b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.

A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint.

A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.

A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkaviszony megszüntetése, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 217-222. §-ai tartalmazzák.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet

• az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás végezhet, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

• az a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy ? a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában ? szövetkezet folytathat

akkor, ha az Mt.-ben és a Rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát egyrészt belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet, másrészt az EGT-államban jogszerűen bejegyzett kölcsönző vállalkozás végezhet.

A munkaerő-kölcsönző a munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységre vonatkozó szándékát a Rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal, a székhely szerinti kormányhivatalnak elektronikus úton jelenti be az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint. A kormányhivatal az elektronikus ügyintézést az általános célú elektronikus kéreleműrlap (e-Papír) szolgáltatás igénybevételével biztosítja, mivel az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott. A magán-munkaközvetítő a küldeményeket e-Papír szolgáltatás útján nyújthatja be: https://epapir.gov.hu/

Témacsoport: Kormányhivatali ügyek

Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok

Címzett: Illetékes kormányhivatal

A Rendeletben foglalt feltételek fennállását - a cégjegyzékbe vagy egyéb nyilvántartásba vétel és a köztartozás-mentesség kivételével - a bejelentőnek megfelelő módon igazolnia kell.

Ehhez a következő mellékleteket kell benyújtani:

• cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén a nevét, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát
• a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okiratot (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály), idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,
• az előírt végzettséget, szakmai képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevelet, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolást (pl. működési bizonyítvány, munkáltatói értékelés), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött munkaszerződést, idegen nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítását,
• külföldön szerzett képesítés esetén annak magyarországi elismertetését igazoló okiratot,
• az irodahelyiség használati jogát biztosító okiratot, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,
• letéti szerződést a vagyoni biztosítékról, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását,
• annak igazolását, hogy a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege tizenötmillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött határozatlan időre szóló letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia:

a) a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti a) bekezdés szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,

c) a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó kormányhivatalt és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell.

Ha a kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot a munkaerő-kölcsönzőnek az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függesztenie.

A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

Tilos munkavállaló kölcsönzése:

- munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,

- sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,

- öt évet meghaladóan.

Tájékoztatási kötelezettség:

A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 218. § (3) bekezdése szabályozza.

A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 217. § (3) bekezdése szabályozza.

Bejelentési kötelezettség:

A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető kormányhivatalnak, ha:

- a nyilvántartott adataiban bármely változás bekövetkezett, továbbá

- a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönző nyilvántartásból való törléséről hoz határozatot, ha a munkaerő-kölcsönző

- bejelentette munkaerő-kölcsönzői tevékenységének megszüntetését,

- jogutód nélkül megszűnt,

- az állami adóhatóság törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

- nem rendelkezik a Rendelet 4. § (1) bekezdésében (nyilvántartásba bejegyzés, megfelelő képesítésű személy foglalkoztatása, megfelelő irodahelyiség, vagyoni biztosíték, köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés), valamint a 17/F. § (2) és (3) bekezdésében foglalt (EGT-tagállamban nyilvántartásba vétel, Magyarországon megfelelő irodahelyiség) feltételekkel

- a vagyoni biztosítékot nem pótolta,

- a Rendelet 12. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

- az Mt., vagy a Rendelet szabályainak (a Rendelet 16. § (1) ad)-af) pontjai kivételével) ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre azért kerül sor, mert a munkaerő-kölcsönző

- tevékenysége megszüntetését bejelentette, illetve

- az állami adóhatóság törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

az ügyfél legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre azért kerül sor, mert a munkaerő-kölcsönző

• a Rendelet 4. § (1) bekezdésében, valamint a 17/F. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,
• a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
• a Rendelet 12. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tett eleget,
•  az Mt. vagy a Rendelet szabályainak (a Rendelet 16. § (1) bekezdés ad)-af) pontjai kivételével) többszöri megszegésével folytatta tevékenységét

az ügyfél legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő három év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

Adatszolgáltatási kötelezettség:

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a tevékenység végzésének helye szerint illetékes kormányhivatal részére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként adatszolgáltatást kell elkészítenie.

A Rendelet 1. melléklete alapján elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat:

a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében:

- egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,

- egyetemek állam- és jogtudományi karán,

- egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,

- egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint

- egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás,

- munkaerő-közvetítés,

- munkaerő-felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:

- bérezési alapelvek kialakítása,

- hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata; vagy

c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy