Elérési terv

Mi az az elérési terv?

Az Ifjúsági Garancia megerősítéséről szóló európai tanácsi ajánlás nagyobb hangsúlyt helyez a 15-29 év közötti nem dolgozó és nem tanuló (NEET) fiatalok felkutatására, elérésére és tájékoztatására. Ezzel összhangban az Ifjúsági Garancia Plusz pillér projektnek is fontos célja a NEET fiatalok elérése és személyre szabott támogatása, s ehhez a fiatalok elérését szolgáló tevékenységek, a mentorálás, valamint a foglalkoztatási szolgálat és a releváns szereplők közötti helyi szintű együttműködés erősítése. A NEET fiatalok összetétele, az elérésüket szolgáló eszközök és az abban szerepet játszó szervezetek köre, a fiatalok aktiválása és munkaerőpiaci integrációja előtt álló akadályok vármegyei szinten eltérhetnek, így indokolt olyan vármegyei szintű tervek kialakítása, amelyek feltérképezik a célcsoportot, azonosítják az elérésükhöz szükséges eszközöket és partnerségeket, továbbá konkrét intézkedésekre és célokra tesznek vállalást a fiatalok fokozottabb elérése érdekében. A megerősített Ifjúsági Garancia Rendszer esetében 2023-tól kezdődően a kormányhivatalok egy adott sablon szerinti elérési tervet készítenek, amely által láthatóvá válnak a vármegyei szinten hátrányos helyzetű csoportok, a releváns szervezetek, a kormányhivatal és járási hivatalok, valamint az együttműködő szervezetek által nyújtott szolgáltatások és támogatások köre, továbbá azon csoportok, szolgáltatások és támogatások, amelyeket sem az állami foglalkoztatási szerv, sem a partnerszervezetek nem képesek lefedni. Cél a NEET fiatalok, valamint az elérésükhöz, megszólításukhoz és támogatásukhoz szükséges szolgáltatások minél nagyobb lefedettsége, a kormányhivataloknak erre szükséges törekedniük a tervek kialakítása során. Az elérési tervek készítésekor lényeges elem, hogy feltérképezésre kerüljenek azon ifjúságügyi szervezetek, amelyek a fiatalok felkutatásában, tájékoztatásában szerepet játszhatnak, a fiatalokkal kapcsolatot ápolnak, továbbá feltérképezésre kerüljenek az egyéb segítő szervezetek, intézkedések, programok. A feltérképezést követően együttműködés kerülhet kialakításra a kormányhivatalok és ezen szervezetek között. A tervek megvalósulását folyamatosan szükséges nyomon követni.

Nógrád vármegye 2023 márciusában készült éves elérési tervét az alábbiakban olvashatják.

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal 2023. évi, a foglalkoztatási szervnél nyilvántartásban nem szereplő NEET fiatalok elérését célzó terve

1. Helyzetelemzés: a NEET fiatalok száma és összetétele (nem, kor, iskolai végzettség, munkaerőpiaci státusz (munkanélküli/inaktív), hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainak azonosítása, egyéb jellemzők (pl. térség-specifikus problémák, gyermeknevelés))

A KSH adatai alapján a 15-29 év közötti nem dolgozó és nem tanuló (NEET) fiatalok száma és ezen belül a NEET inaktív és munkanélküli fi­a­ta­lok száma (becslés) megyénként

A KSH által megadott nógrádi sarokszámok 2022. I-III. negyedévére, a 15-29 évesekre vonatkozóan az alábbiak:

• a korosztály népességszáma: 30,6 ezer fő,
• inaktívak száma (tanulókkal együtt, munkanélküliek nélkül): 13,3 ezer fő (=korosztályos népesség 43,46%-a),
• NEET fiatalok száma (nem dolgozók és nem tanulók; munkanélküliekkel együtt): 5697 fő (=korosztályos népesség 18,62%-a); ezen belül
• álláskeresőként regisztrált NEET fiatalok száma: 2047 fő (=NEET fiatalok 35,93%-a),
• inaktív NEET fiatalok száma: 3650 fő (=NEET fiatalok 64,07%-a).

Helyzetelemzésünket becsléssel, a foglalkoztatási szervnél 2023. január 31-én álláskeresőként nyilvántartott fiatalok összetételének a NEET fi­a­ta­lok egészére ve­tí­té­sével végezzük el, megjegyezve, hogy a regisztráltak körében kimutatott arányszámok jelentősen eltérnek a KSH hasonló (de a fo­ga­lom­rend­szer kü­lön­bö­ző­sé­ge miatt a foglalkoztatási szervével teljesen sohasem összevethető) adataitól, s hogy a regisztráltak köre alig több mint har­mada a vizsgálandó egész­nek, ezál­tal ez a módszer számos bizonytalansági tényezőt rejt.

Az elemzés alapját a 30 év alatti, ál­lás­ke­re­ső­ként regisztrált nógrádi fiatalokról 2023. január 31-én lekérdezett, ismétlődésektől megtisztított, 2399 fős IR lista (ügy­fél általános le­vá­lo­ga­tá­sa) képezi.

Nemi összetétel: A 15-29 éves nógrádi lakónépesség több mint 5%-os férfitöbbletet mutató nemi megoszlásától eltérően az álláskeresők kö­ré­ben je­lentősen, mint­egy 13%-kal magasabb a nők aránya a férfiakénál, ami utalhat a fiatal nők ? pl. kisgyermekes anyák ? elhelyezkedési ne­héz­ségeire. (A nemi eltolódás egy­be­vág a KSH felmérésének eredményével, miszerint a nők körében jelentősen, mintegy 10%-kal magasabb a gaz­daságilag nem aktívak aránya.) A regisztrált fi­atalok nem szerinti megoszlását életkori csoportonként vizsgálva azt látjuk, hogy a nők a 18 év alat­ti (csekély lét­számú) és a 20-24 év közötti (nagy létszámú) ál­láskeresői cso­porton belül vannak leginkább többségben. Területileg a mérleg a leg­jobb mun­ka­erőpiaci helyzetű, de kis népességszámú Rétsági járásban billen leg­inkább a nők javára (közel 23%-kal), míg a népesebb, leg­ked­ve­zőt­le­nebb hely­zetű Szécsényi járásban mutatkozik a legkisebb nőtöbblet (kevesebb mint 2%).

Kor szerinti összetétel: A KSH felmérésének tapasztalatai szerint ? amelyet a tanulók jelentősen eltorzítanak ? a gazdaságilag inaktívak között a 15-19 évesek kö­rében 93%, a 20-24 éves korosztályban 44,6%, a 25-29 évesek esetében viszont csupán 14,4% az inaktivitási arány. A 15-19 éves fi­atalok zöme még is­ko­la­rend­szer­ben tanul, a foglalkoztatási szervnek nem célcsoportja, a 20-24 éves korosztály egy része pedig a felsőoktatás részt­vevője. A 30. életévüket be nem töl­tött nógrádi álláskeresők életkor szerinti összetétele a következőképpen alakul: a 20 év alattiak aránya 13,09%, ezen belül a leg­fi­a­ta­labb, 18 év alatti kor­cso­por­té 2,25%. A 20-29 éves korosztály adja tehát a fiatal álláskeresők mintegy 87%-át. Ezen be­lül a 20-24 évesek aránya 39,89%, a 25-29 éve­sek pedig a vizsgált kor­osztály közel felét, 47,02%-át teszik ki. Bár a foglalkoztatási szerv látó­kö­ré­be nem tartozó NEET fiatalok összetételéről semmilyen biztos in­formációval nem ren­delkezünk, a 25-29 éves korcsoport álláskeresőkön belüli nagy létszáma kedvezőnek ígérkezik az aktiválhatóság szempontjából. A 18 év alattiak aránya a Szé­csényi járásban a legmagasabb, s itt a 20 év alat­tiak részesedése is (18,18%) messze a vármegyei átlag feletti, jelezve a korai is­ko­la­el­ha­gyás súlyát és problémáját a térségben. Ennek meg­fe­le­lő­en itt a legalacsonyabb a 30 év alatti álláskeresők átlagéletkora, míg a Rétsági és a Balassagyarmati já­rásokban a legmagasabb.

Iskolai végzettség: A 15-29 éves, nógrádi álláskeresők több mint fele (53,27%-a) alacsony iskolázottságú, 4,25%-uk az általános iskolát sem fejezte be. (A helyzet a Szécsényi járásban a legrosszabb, ahol a regisztráltak közel 10%-ának 8 általánosa sincs, s 60% fölötti az alacsony iskolázottságúak ará­nya.) A vármegyében re­giszt­rál­tak el­hanyagolható hányada (1,92%) rendelkezik felsőfokú, a fennmaradó 44,81%-a pedig középfokú végzettséggel. A gim­ná­zi­umot végzettek ? ezáltal is­ko­la­rend­szer­ben szakmát biztosan nem szerzett, középfokú végzettségűek ? aránya 11,50%, a járások között igen nagy szórásban (7,37 ? 17,96%). Összes­sé­gé­ben lát­ha­tó, hogy a vármegye minden járásában 60%, vagy afölötti az iskolarendszerben szak­kép­zett­sé­get nem szerzett álláskeresők aránya (a rétságiban 60%, a szé­csé­nyi­ben 71,34%). Függetlenül attól, hogy iskolarendszerben vagy azon kívül szerezték-e, becsléseink szerint a vizsgált célcsoport 43-46%-a rendelkezik va­lamilyen szak­képzettséggel, szakképesítéssel, míg a fennmaradó több mint fele képzettség nélküli, ezáltal jelentős hátránnyal indul a mun­ka­erő­piaci integráció út­ján.

Munkaerőpiaci státusz: A KSH sarokszámai szerint a nógrádi NEET fiatalok száma 5700 körülire tehető, ennek nagyjából harmada a regisztrált állás­kereső, az in­atkívak köre pedig a fennmaradó kb. 3650 fő. A 2022. január 31-ei állapotú IR lista tanúsága szerint a fiatal álláskeresők ne­gye­dé­nek nyilvántartása éppen szü­neteltetés alatt áll, amit mindenképpen figyelembe kell venni az aktiválható regisztrált fiatalok számának meg­ha­tá­rozásakor. Az álláskeresők szegmentálása viszonylag objektívnek mondható (értékét csupán néhány szubjektív kérdőpont befolyásolja a rögzített ügyféladatokon túl), ezért vizs­gálata tanulságos lehet számunkra. A szegmentálás eredménye szerint önálló álláskeresésre csupán minden hetedik 30 év alatti fiatal alkalmas, a já­rások kö­zötti nagy szórásban: A Szécsényi járásban mindössze 4, de a Pásztói és a Salgótarjáni járásban is kevesebb mint 10%-ra tehető a legjobb kondíciókkal in­dulók ará­nya, miközben ez az érték a Bátonyterenyei és a Balassagyarmati járásban 30% körül mozog. A segítséggel elhelyezhetők kategóriájába tartozik a nóg­rádi ügy­felek fele (szintén jelentős, 22-67% közötti térségi szórásban), míg elhelyezkedése érdekében minden ötödik ügyfél képzést igényel. A szegmentálás ta­núsága sze­rint a Rétsági járáshoz tartozó ügyfelek csupán 3%-ának lenne szüksége továbbképzésre, s a Salgótarjáni járásban is 10% alatti ez az érték, jóval a vár­megyei át­lag feletti (több mint 30%-os) azonban a Bátonyterenyei és a Szécsényi járásokban. A fiatal álláskeresők közül minden 17. csak köz­fog­lal­koz­ta­tott­ként he­lyez­he­tő el, s kb. 6%-os átlagos vármegyei arányukhoz képest csak a Balassagyarmati járás mutat kiugró (9%-os) értéket. A fejlesztendők kategóriájába a fi­atal ügy­felek va­lamivel kevesebb mint 1%-a (a Szécsényi járásban 2%-a), végezetül a legrosszabb kondíciókkal bírók, a veszélyeztetettek közé a 30 év alatti ál­lás­keresők mint­egy 8%-a tartozik. A veszélyeztetettek aránya a Bátonyterenyei járásban a legalacsonyabb (4%), a Balassagyarmatiban pedig a legmagasabb (11%).

A megerősített Ifjúsági Garancia szempontjából hátrányos helyzetű csoportok:

1. Tartósan (legalább 12 hónapja) álláskeresők. A folyamatosan nyilvántartott, 30 év alatti NEET álláskeresők közel kétharmada legfeljebb 6 hónapja regisztrált, és valamivel kevesebb mint 80%-ot tesznek ki azok, akik 12 hónapja, vagy annál rövidebb ideje kerültek a nyilvántartásunkba. A több mint 12 hónapja re­gisztráltak a folyamatos álláskeresők 21,65%-át teszik ki, s mintegy 10% azoknak az aránya, akiket már két évnél is hosszabb ideje tartunk nyilván fo­lya­ma­tosan. A tartósan, több mint 12 hónapja munkanélküliek ará­nya a legmagasabb a Szécsényi (27,48%) és a Salgótarjáni járásban (22,17%), a leg­ala­cso­nyabb pedig a Bátonyterenyei (18,45%) és a Rétsági járásban (6,25%). (Az adatok ebben az esetben az Adattárházból származnak, az IR lista tartósságra vo­natkozó információi elemzésre nem alkalmasak. Az adatok a több mint 12 hónapja nyilvántartottakra nyerhetők ki, nem a legalább 12 hónapja ál­lás­ke­re­sők­re.)
2. 18 év alattiak. Az álláskeresők körében mért adat szerint a NEET fiatalok legfiatalabb, 18 év alatti korcsoportjának aránya kb. 2,25%-ra be­csülhető; leginkább át­lag fölötti a Szécsényi (3,36%) és a Salgótarjáni járásban (2,90%). E csoporton belül minden ötödik fiatal csupán 16 éves, s összetételük nagyon mar­káns: szin­te kivétel nélkül roma nők, akik ? életkorukból adódóan ? kevesebb mint fél éve kerültek re­gisz­ter­be. A 17 éves álláskeresők körében ezzel szem­ben ki­egyenlített a nemek és a romák ? nem romák aránya, nyilvántartásba pedig fe­le­rész­ben hat hónapnál rövidebb ideje kerültek. A regisztrált, 18 év alatti fi­atalok közül minden tizenegyedik a 8 általánost sem teljesítette, kb. 80%-uk befejezett általános iskolával rendelkezik, s csak minden kilencedik végzett szak­iskolát.
3. Alacsony iskolai végzettségűek. A 30 év alatti nógrádi álláskeresők több mint fele (53,27%-a) alacsony iskolázottságú, 4,25-a 8 általánossal sem rendelkezik. Spe­ciális szakértelmet és odafigyelést igényelnek közülük az iskolarendszerből lemorzsolódó fiatalok, akiknek az eléréséhez a tankerületek, iskolák part­ner­sé­gében bízhatunk. Az ISCED 1-2. besorolású ügyfelek aránya a két nyugat-nógrádi járásban alacsonyabb a vármegyei átlagnál (a legalacsonyabb, 43,34% a Ba­lassagyarmati járásban), a Salgótarjáni és a Szécsényi járásban azonban átlag feletti. A fiatal munkanélküliek legnagyobb hányada (60,47%-a) a Szé­csé­nyi já­rásban tartozik az alacsony iskolázottságúak közé. Az alacsony iskolázottságúak 80-85%-ának nincs szakképzettsége, szakképesítése, ami negatívan be­fo­lyá­solja elhelyezkedési esélyüket és munkaerőpiaci integrációjuk tartósságát. A munka világába történő belépésük esélyei képzéssel javulnának, azon­ban az ala­csony iskolázottságúak tanulási hajlandósága csekély, s az új jogszabályi környezetben a foglalkoztatási szerv sem karolhatja fel e réteget, nem szer­vezhet fel­nőttképzéseket.
4. Vidéki térségben élők. A vármegye 131 települése közül mindössze 7 olyan van, amely nem számít vidéki területnek (Balassagyarmat, Bá­tony­te­re­nye, Mát­ra­szőlős, Pásztó, Sal­gótarján, Szécsény és Vizs­lás). Ebből eredően ennek a hátrányossági feltételnek a NEET fiatalok jelentős ré­sze ? az álláskeresőként re­gisztráltak kétharmada, a települések besorolásából adódóan a Rétsági járás nyilvántartásában szereplők egé­sze, a szécsényi járásiak több mint 80%-a ? meg­felel.
5. Pályakezdő álláskeresők. A 30 év alatti nógrádi álláskeresők mintegy harmada (34,81%-a) pályakezdő a nyilvántartás fajtája szerint. Ennél je­lentősen ma­ga­sabb az arányuk a Szécsényi járásban (43,87%), s jóval kisebb a Rétsági járásban (23,33%).
6. Romák. Informatikai szakrendszerünk tanúsága szerint az álláskeresői nyilvántartásba vételkor magukat romáknak vallók aránya valamivel több mint 6% a nógrádi fiatalok kö­rében. A 30 év alatti álláskeresők adatainak vizs­gá­lata alapján megállapítható, hogy a romák aránya a Rétsági, Salgótarjáni és Ba­lassagyarmati já­rásokban mindössze 1-3%, a Bátonyterenyei és a Pásztói járásban 7-9%, míg a Szé­csényi járásban 14%-uk vallja magát ro­mának. Az iskolai vég­zettségre vonatkozó információk alapján a ro­ma álláskeresők több mint 80%-a alacsony is­kolázottságú, a többi pedig középfokú vég­zettségű, míg egye­te­met, főiskolát végzett nincs kö­zöttük. A vármegyei át­lagnál jelentősen nagyobb azoknak a köre is, akik legalább egy éve re­giszt­rál­tak a foglalkoztatási szerv­nél.

A következő három csoport méretére vonatkozóan nem rendelkezünk sem konkrét, sem értékelhető tapasztalati adatokkal:

7. Kisgyermeket nevelők (a gyermekgondozást követő újrakezdés nehézségeivel küzdők, akik 12 hónapon belül CSED-ben vagy örökbefogadói díj­ban ré­sze­sül­tek; illetve GYESE-ben, GYED-ben, GYET-ben vagy GYOD-ban részesültek/részesülnek),
8. Megváltozott munkaképességűek,
9. Ápolási feladatokat ellátók (akik ápolási díjban részesülnek, vagy részesültek a megelőző 3 hónapban legalább egy napig).

A kisgyermeket nevelő álláskeresők jelentős hányada tartozhat a 30 év alatti korosztályba, a NEET fiatalokon belüli arányukról azonban nem rendelkezünk in­for­má­cióval. A megváltozott munkaképességű, de álláskeresőként nyilvántartásba vehető ügyfélkör aránya minimálisra, bőven 1% alá tehető, s meg­jelenésük szol­gál­tatást kérőként sem jellemző a foglalkoztatási szervnél. Elérésük, megszólításuk a felzárkóztatásukat szolgáló EFOP Plusz prog­ramok koordináló te­vé­keny­sége ré­vén valósulhat meg.

Térségspecifikus problémák: Nógrád vármegye 15-29 éves álláskeresőinek több mint fele két járásban él: a vármegyeszékhelyt is magában foglaló Sal­gótarjáni já­rás ré­szesedése 34,51%, a Szécsényi járásé pedig 21,09%. A központi régióhoz legközelebb fekvő Rétsági járásban a nógrádi mun­ka­nélküli fiatalok csupán 6,25%-a la­kik, míg a fennmaradó három járásban (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó) 10-14%-uk él. A vármegye munkaerőpiaci mutatói rendre kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, s hátrányos adottságainak jelentős része nem változtatható. Ilyen probléma töb­bek között az aprófalvasság, a sok zsákfalu, a közlekedési nehézségek. A kis számú és méretű vállalkozás, az innovatív munkahelyek, KFI szektor kis súlya, a nyo­mott munkabérek, a szegénység, a felsőoktatási intézmények hiánya stb. emellett mind olyan tényező, amely a képzett, fejlődési lehetőségekre vágyó mun­ka­erő elvándorlását hozza magával, s amelyre önmagában a foglalkoztatási szerv nincs hatással. A korábbi és a jelenleg zajló munkaerőpiaci programok tapasztalatai szerint a fiatalok aktiválása a Szécsény járásban jelenti a legnagyobb kihívást. Ez­zel egy­be­vág a járásban regisztrált fiatalok összetétele: itt a legmagasabb a 20 év alattiak, az alacsony iskolázottságúak, a tartósan re­giszt­rál­tak, a pályakezdők és a ro­mák ará­nya is, míg a legkisebb az önálló álláskeresőként profilozottaké. Ebben a járásban az együttműködések, part­ner­ségek fontossága kiemelkedően fontos lesz, akár­csak a foglalkoztatási szerv munkatársainak megfelelő felkészültsége. A meglévő tapasztalatok alapján a Pásztói járás NEET fiataljainak aktiválása elé a tömegközlekedési nehézségek gördítenek komoly akadályokat, de a zsákfalvas te­lepülésrendszer és a közlekedési problémák a vármegye többi térségét is sújtják. A vármegye nyugati felére, a Rétsági és a Balassagyarmati járásra jellemző a szakképzett munkaerő magasabb kereseti lehetőség felé ? Pest vármegyébe, fő­vá­ros­ba ? ingázása, a nyilvántartásban maradó helyi fiatalok ezáltal már rosszabb kondíciókkal rendelkeznek. A KMR régió aktívabb munkaerőpiaca in­ten­zí­vebb mun­kaerőigénnyel biztosítja a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit, s elszívja a dolgozni szándékozó nyugat-nógrádi fiatalok javát. A térségspecifikus problémák között említhető a nagyobb városok speciális helyzete is: míg kistelepüléseken, falvakban hagyományosan működik a szociális vé­dőháló ? az emberek ismerik egymás problémáit, odafigyelnek a másikra ?, addig a nagyobb, személytelenné vált közösségekben rejtve maradhatnak az in­aktív fi­atalok, elérésük, felkarolásuk nagyobb kihívást jelent.

2. A 15-29 év közötti NEET fiatalok elérése, megszólítása, továbbá aktiválása előtt álló akadályok azonosítása

1. a NEET fiatalok elérése, megszólítása előtt álló akadályok:

• A foglalkoztatási szerv látókörébe nem kerülő NEET inaktív fiatalok elérésére csak az együttműködő partnerek hathatós segítségével nyíl­hat számottevő esély. Az együttműködés minősége sokszor személyfüggő, ezért az eredményességnek a partnerségek hatékony működésére alapozása kockázati té­nye­zőt jelenthet.
• A fiatalokat segítő egyéb (konkrétan EFOP) programokkal történő együttműködési tapasztalataink nem túl kedvezőek. A partnerségek többnyire nem a köl­csönösségen alapultak, a foglalkoztatási szervre mintegy kiszolgáló intézményre tekintettek a célcsoportot önállóan begyűjteni nem tudó, de tel­je­sí­tés­kényszerrel küzdő projektek. Csak bízhatunk abban, hogy az EFOP Plusz programok valóban képesek lesznek betölteni koordináló, az inaktívak el­érését se­gítő szerepüket.
• Mivel a foglalkoztatási szerv nem rendelkezik a fiatalok problémáját kezelő tárházzal, csak azokkal a fiatalokkal tud érdemben foglalkozni, akiknek az el­helyezkedése előtt álló akadályok már elhárultak. Az elért inaktívakat ezáltal csak akkor sikerülhet érdemben meg is szólítani, ha az együttműködő part­nerek segítségével előzetesen már késszé válnak a munkaerőpiacra történő kilépésre.
• Az inaktívak egy-egy speciális csoportjára az államigazgatás más szakszervei bírnak rálátással (pl. védőnők, családsegítők, pártfogók stb.). Adat­bá­zi­sa­ik­hoz, nyilvántartásaikhoz sajnos szervezeten belül sincs hozzáférésünk, pedig munkánkat jelentősen megkönnyítené a velük való együttműködés köz­pon­ti (akár jogszabályi) leszabályozása.
• Minden esetben az egyéni élethelyzetek határozzák meg, hogy a partnerség útján elért inaktívak vevők-e a foglalkoztatási szerv megkeresésére. A fiatalok ha­tékony megszólításához nincsenek sablonmódszerek, az elhelyezkedésük előtt álló akadályok egyedi problémák egye­di kombinációjából eredhetnek, ame­lyek orvoslása személyre szabott módszereket igényel. A kisgyermeket nevelők csoportját hozva példaként: a kvalifikált, rendezett anyagi háttérrel bí­ró fiatal anyák egészen más módon szólíthatók meg, mint a több gyermeket nevelő, szegénységben élő, is­kolázatlan, szakképzettség nélküliek, s megint más kihívást jelentenek azok a jómódú családban élő fiatal nők, akik számára nem létszükséglet, hogy ke­reső tevékenységet folytassanak, hiszen a család el­tartja őket.
• Az ernyőprojektet és munkaerőpiaci programot is magában foglaló Ifjúsági Garancia megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján tartunk attól, hogy a rend­kívül nagy adminisztrációs terhek az érdemi munka rovására mennek. A partnerségek kiépítéséhez és fenntartásához, majd az elért inaktívak meg­szó­lításához szükséges humánkapacitás elégtelensége komoly akadálya lehet a feladat elvégzésének.
• Az inaktívak elérése és megszólítása jelentősen meg fogja növelni a működtetési költségeket (a plusz humánkapacitással járó kiadások mellett pl. rend­sze­res és gyakori gépjárműhasználat, megnövekedő telekommunikációs költségek), amelynek a megerősített Ifjúsági Garancia projektben ren­del­ke­zés­re kell állnia.
• Az inaktív fiatalok legszélesebb körének eléréséhez kézenfekvő eszköz lehetne az általuk használt online felületek kommunikációs csa­tor­naként történő hasz­nosítása. Tapasztalataink szerint azonban az arculati kötöttségek (fix betűtípus, betűméret, kötött színvilág, kö­te­le­ző logók stb.) kifejezetten ront­ják, a beszerzési szabályok pedig gyakran ellehetetlenítik a kommunikációs tevékenység sikerét, végig­vitelét.

2. a NEET fiatalok aktiválása előtt álló akadályok:

• A KSH 2022. III. negyedéves adatai szerint a gazdaságilag nem aktívak ? azaz nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek (tehát akik ak­tívan munkát nem keresnek és nem állnak rendelkezésre vagy 90 napon belül nem kezdenek dolgozni) ? csupán 5,92%-a szeretne mun­kába állni. Korcsoportos ada­tok saj­nos nem állnak rendelkezésre, de ehhez hasonló arányszámot feltételezve a 15-29 éves kor­osz­tály­ra is, Nógrádban kb. 790 főre becsülhető a dolgozni kí­vánó, gazdaságilag nem aktív fiatalok száma (13,3 ezer fő * 0,0592) Feltételezve to­vábbá, hogy közülük a tanulóknak nincs munkavállalási szán­déka, er­re a 790 fős létszámra becsülhetjük a fiatal NEET inaktívak közül is azok számát, akik hajlandóak lennének dolgozni. Mindez azt jelenti, hogy a 3650 főnyi inaktív NEET fiatalnak csak alig több mint ötöde bír­hat munkavállalási szándékkal, míg a többiek aktiválása a foglalkoztatási szerv számára na­gyon ko­moly kihívást jelent majd.
• Kérdéses, hogy a partnerség útján elért és megszólított inaktívak hajlandók-e kimozdulni az inaktivitásból. Ha az inaktívak eléréséhez szük­séges hu­mán­ka­pacitás a foglalkoztatási szervnél rendelkezésre is áll majd, a kimozdításuk továbbra is megoldatlan marad ? a szük­sé­ges erőforrásokkal, szaktudással mun­katársaink nem rendelkeznek, erre esetleg csak speciális felkészítést követően válhatnak al­kal­mas­sá. Kérdéses az is, hogy az inaktivitásból sikeresen ki­mozdított fiatalok aktivitásának fenntartására képes-e a foglalkoztatási szerv, to­vábbá hogy képes-e kezelni pl. deviáns, vagy súlyos problémákkal küz­dő ügy­félkört. Ez a feladat a foglalkoztatási szervtől nemcsak ide­gen, de nem is ?irodai? munka: a kollégáknak szó szerint az ügyfelek után kellene nyúl­nia, sze­mélyesen kísérve sorsukat, amire a szer­vezet munkarendje sem alkalmas. A feladat megoldására egy központilag koordinált mobil men­tor­há­lózat ki­alakítása és működtetése lehet célravezető.
• Ismeretlen azoknak az inaktív NEET fiataloknak a száma, aránya, akik nem, illetve nem azonnal vezethetők be a munkaerőpiacra. Ahogyan már a meg­szó­lításuk előtt álló akadályoknál is jeleztük, velük az aktivizálás so­rán sem számolhatunk addig, amíg a foglalkoztatást akadályozó problémáikat egyéb szer­vezetek meg nem oldják (egészségkárosodottak, kisgyermeküket még otthon nevelők, függőséggel élők stb.).
• Nógrád vármegye rendszeresen a sereghajtók közé tartozik az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete tekintetében, s a legrosszabbak a mutatói az ál­láshelyeket és az üres álláshelyeket tekintve. Míg az üres megyei álláshelyek száma 2021-ben átlagosan 2319 (Budapestet is számolva 3724), s még a ha­sonló méretű és szomszédos Heves esetében is 1368-ra rúgott, addig Nógrádban csupán 662 volt. A nógrádi vál­lalkozások elsöprő többsége (több mint 80%-a) ráadásul önálló vállalkozás, munkaerőkereslete minimális, s az Ifjúsági Garancia eddigi tapasztalatai szerint ódzkodik is a tapasztalatlan ál­lás­ke­re­sők felvételétől. Az inaktív, hátrányos helyzetű fiatalok alkalmazása minden bizonnyal nem túl kecsegtető opció a számukra. Ezek alapján, s a helyi vi­szo­nyokat közelről látva egyértelműen kijelenthető, hogy a munkaerőpiaci adottságok Nógrádban kevésbé ösztönzők az álláskeresésben egyéb­ként is mo­tiválatlanok számára, s ez a munkáltatói környezet sem feltétlenül alkalmas a hátrányokkal küzdők széles körének tartós, ér­téket kínáló munkaerőpiaci in­tegrálására.
• Jelentős lehet azoknak a NEET fiataloknak a száma, akik (megfelelő) szakképzettség, végzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A fel­nőttképzési rend­szer átalakítása és a képzések támogathatóságának új jogszabályi háttere sajnos nem könnyíti meg az álláskeresők hely­zetét. Tapasztalataink azt sej­tetik, hogy az álláskeresők egy része nem tud önállóan képzési lehetőséget keresni és találni, s ahhoz támogatást igényelni, a foglalkoztatási szervnek azon­ban már nincs lehetősége képzések szervezésével segíteni az arra szorulókat.
• Ugyancsak hátráltathatják az inaktívak aktiválását a vármegye rossz tömegközlekedési adottságai. Ügyfélkörünkben számos olyan fiatallal találkozunk, aki a közfoglalkoztatáson kívül más munkalehetőséget nem tud elvállalni, mert helyben csak ilyen áll rendelkezésre, utazni, munkakezdésre máshová el­jutni pedig nincs lehetősége.

3. A 15-29 év közötti NEET fiatalok eléréséhez, megszólításához szükséges eszközök azonosítása

1. a foglalkoztatási szerv kompetenciájába tartozó szükséges eszközök:

• Minőségi humánkapacitás az inaktívak eléréséhez, a partnerségek kialakításához és ápolásához. A feladat külön munkakört igényel, mely a vállalati kap­cso­lattartókhoz hasonlóan kifejezetten e partnerségek kialakítását és fenntartását foglalja magában.
• Emellett speciálisan felkészített humánerőforrás a megszólított inaktívak aktiválásához. E feladat ellátására a foglalkoztatási szerv je­len­leg nem áll ké­szen; köz­pontilag szervezett továbbképzést követően, járásonként legalább egy-egy önálló, ?utazó mentori? munkakör be­töl­té­sé­vel nyílhat esély a cél meg­va­ló­sítására.
• Felkészítés az elért inaktívak elhelyezkedését akadályozó speciális problémák feltárására, azonosítására a hatékony megszólítás érdekében, s a cél­cso­port meg­felelő segítséghez irányítására.
• Minőségi, a fiatal célcsoportot megszólítani képes, könnyen elérhető, rugalmasan működtethető online kommunikációs tevékenység.
• A fiatalok figyelmét felkelteni képes papíralapú kiadványok, szórólapok készítése és terítése a partnerek segítségével.
• Végzős középiskolások körében nyújtott csoportos preventív foglalkozások.
• Pályaválasztási kiállítás, karrierbörze, állásbörze rendszeres megrendezése, széles körben (nem csak a helyi iskolák, illetve a regisztrált ál­láskeresők kö­ré­ben) történő meghirdetéssel.
• Megjelenés olyan rendezvényeken, amelyen az inaktív fiatalok is jelen lehetnek (pl. Pont itt party), szóróanyagok terjesztése.

2. nem a foglalkoztatási szerv kompetenciájába tartozó szükséges eszközök:

Az alábbi feladatok nem a foglalkoztatási szerv kompetenciájába tartoznak, a szükséges eszközök számunkra nem ismertek:

• A dolgozni nem szándékozó, vagy dolgozni kívánó, de a munkába állást reménytelennek látó fiatalok foglalkoztatási szervhez irányítása.
• Az elhelyezkedést akadályozó speciális problémák (egészségügyi, szociális, családi, mentális, gazdasági, kulturális stb.) hatékony megoldásának, az in­ak­tí­vak személyes fejlesztésének képessége. A rendkívül változatos és komplex egyéni problémák kezeléséhez szükséges szakmai ismeretekkel a fog­lal­koz­ta­tási szerv nem bír.
• Munkáltatók érzékenyítése, a célcsoport foglalkoztatásával szembeni előítéletek oldása.
• Iskolarendszerből lemorzsolódók felkarolása érdekében a mentális, viselkedési problémák és a tanulási készségek hiányának kezeléséhez szükséges esz­köz­rendszer.

4. A megyében alkalmazott, a fiatalok elérését szolgáló közvetett és közvetlen eszközök, beleértve a kommunikációs tevékenységet

5. Azon szereplők listája, akikkel a kormányhivatal és/vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatalok együttműködnek és együttműködést terveznek

Ld. itt: Együttműködő partnereink

6. A 15-29 év közötti NEET fiatalok azon csoportjai, melyeket sem a megyei (fővárosi) kormányhivatal, sem a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, sem a velük együttműködő szervezetek támogatásai, szolgáltatásai nem érnek el

• Bejelentés nélkül, ?feketén? dolgozók, vagy engedély nélkül vállalkozói tevékenységet folytatók. Ez a csoport nem szorul rá a foglalkoztatási szerv se­gít­sé­gére, nem keresi, nem igényli az együttműködést.
• Nagyon súlyos hátrányokkal bíró inaktívak (pl. súlyos fogyatékossággal élők stb.), akik a munkaerőpiacra nem léptethetők be.
• Súlyos, de orvosolható problémákkal bíró inaktívak (pl. ápolási feladatokat ellátók, szenvedélybetegséggel küzdők), akik a munkaerőpiacra csak a prob­lé­ma megszüntetését követően léptethetők be.
• Az együttműködésre nem hajló, deviáns, vagy környezete által visszatartott, meggyőzhetetlen ügyfélkör.
• A foglalkoztatási szerv nyilvántartásában nem szereplő NEET fiatalok körében számos olyan nő lehet, aki kisgyermekét még otthon neveli, s emiatt nem ak­tivizálható.